Már nem a legkisebb árajánlat lesz az egyetlen kritérium a közbeszerzési eljárások nyerteseinek kiválasztására, döntött ma a szenátus, amely elfogadta a Ponta kormány által 2015 októberében jóváhagyott közbeszerzési törvénytervezetet.

A tervezet 88 igen szavazatot gyűjtött be a felsőházban, egyetlen szenátor tartózkodása mellett.

„Új értékhatárokat állapítunk meg a különböző típusú szerződésekre, csökkentjük a pályázatok leadási határideje és a borítékolt ajánlatok felbontása közötti időt, ugyanakkor bevezetjük a közbeszerzési eljárások elektronikus úton való lebonyolításának kötelezettségét is. Egyetlen odaítélési kritérium lesz – a legjobb műszaki-gazdasági ajánlat, amelyet több alpont alkot majd. Tehát eltűnik a legkisebb árajánlat kritériuma. Lesz legkisebb ár, és legjobb ár-minőség arány” – mondta el a szenátus ülésén Bogdan Pușcaș, az Országos Közbeszerzési Ügynökség elnöke.

Pușcaș azt is elmondta, közbeszerzés meghirdetése előtt a piacon is konzultációt kell majd végezni. (4)

Elrendelték az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) ügyészei ma „a bűnvádi eljárás folytatását” Tiberiu Nițu „gyanúsított”, a legfőbb ügyészség leköszönő főügyésze ellen, „hivatali visszaélésben való bűnrészesség miatt” – jelentette be ma hivatalosan az intézmény.

A közleményből kiderül, a legfőbb ügyészség 2014 áprilisában megegyezést kötött a belügyminisztériummal, „a közúti közlekedésben való együttműködés tárgyában”, amelynek aláírásánál Niţu személyesen is jelen volt. A megegyezés arról szólt, hogy „a két intézmény együttműködik a legfőbb ügyész által használt gépkocsi kíséretének biztosításáért, a közlekedési rendőrség egységei révén”.

A protokollum megkötéséhez egy sürgősségi kormányrendeletet és egy 2006-ban elfogadott szabályzatot hoztak fel törvényes alapkén, holott a két jogszabály egyikében sem szerepel a legfőbb ügyész azok között, akik rendőri felvezetésre tarthatnak igényt.

Amint arról korábbi gyorshírünkben beszámoltunk, Niţu kijelentette: soha nem kért hivatalos kíséretet.

Tiberiu Niţu, Románia volt legfőbb ügyésze ma az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) székházában járt, körülbelül egy fél órát tartózkodott az épületben, majd elmondta, soha nem kért hivatalos kíséretet, és soha nem is élt ezzel a lehetőséggel, csak annyi védelmet kapott, mint más, az ő felelősségével rendelkező hivatalos személy.

Niţu hangsúlyozta, a védelmezési mechanizmusok gyakorlatba ültetése nem a védelmet élvező személy hatásköre, hanem az állam szakosodott intézményeié.

A törvény értelmében a kormányőrség (SPP) támogatást kérhet az állam intézményeitől, például a belügyminisztériumtól, amikor szükségét érzi annak a hivatalosság védelme érdekében – szögezte le Niţu.

A volt legfőbb ügyész szerint az ő védelmezése esetében létezett egy megállapodás a belügyminisztérium és az Országos Rendőr-főkapitányság között. „Nem én kértem” – állítja Niţu. Mint részletezte, a legfőbb ügyészi tisztség kockázatainak megfelelő kísérettel és védelemmel rendelkezett.

Miután Niţu kijött a DNA-tól, autója könnyebben nekikoccant a hátánál álló autónak. (4)

A Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér vezérigazgatója, David Ciceo az idei kilátásokról, a légitársaságok által indítandó új járatokról beszél a sajtó képviselőinek.

A képsorok ide kattintva tekinthetők meg. (4)

A női teniszválogatottak Fed-kupájának a londoni sorsolásán percekkel ezelőtt kiderült: Románia ellenfele Németország lesz a Világcsoportban maradásért.

A párharcokat április 16-án és 17-én rendezik. Románia pályaválasztó, a helyszínről később döntenek. (7)

Az Európai Unió súlyos válságba került, szétesőben van, következésképpen a kelet-közép-európai országok egyre inkább Washington felé fordulnak védelemért - állapította meg Robert D. Kaplan amerikai elemző, akivel Romániáról szóló könyvének megjelenése alkalmából közölt terjedelmes interjút ma az Agerpres hírügynökség.

Részletek az EU-világ rovatban. (4)

Az Európai Befektetési Bank (EIB) tavaly 228 millió euró értékben nyújtott hitelt Romániának, az elmúlt 25 év leforgása alatt pedig több mint 10,6 milliárd eurót bocsátott rendelkezésre hosszú távú beruházásokra a gazdaság különböző ágazataiban – köztük közlekedésre, energiára és környezetvédelemre.

Az elmúlt öt évben (2011–2015) nyújtott hitelek összege eléri a 2,6 milliárd eurót – mutat rá közleményében a nemzetközi pénzintézet.

A hitelezés mellett az EIB műszaki támogatást is nyújt az EU által rendelkezésre bocsátott strukturális alapok lehívása terén, illetve abban, hogy Románia plusz beruházásokhoz férhessen hozzá. Az EIB segítségével 230 projektet sikerült lezárni, amelyekre 18,5 milliárd euró EU-forrás érkezett, továbbá 96 finanszírozási tervről is beszélnek összesen 11,5 milliárd euró értékben – tájékoztat a bank.

Az EIB keretében működő Európai Befektetési Alap (EIF) olyan kockázatfinanszírozási megoldásokat bocsát a pénzügyi közvetítők rendelkezésre, amelyek támogatási lehetőséget jelentenek a KKV-k és közepesen feltőkésített vállalatok számára, illetve az európai innovációt segítik. (4)

A Román Nemzeti Bank (BNR) 0,3 százalékkal felfele módosította a novemberi előrejelzéshez képest az éves szintű inflációs rátát, 2016-ban 1,4, míg 2017-ben 3,4 százalékos pénzhígulást vár – jelentette be ma Mugur Isărescu jegybankelnök.

„Az áfa csökkentés első hatása nélkül az inflációs ráta idén 3, jövőre 3,7 százalékos lenne. Az infláció előre jelzett alakulását nagyban meghatározzák a tervezett közvetett adócsökkentések, így a pénzhígulás 2016 májusáig negatív tartományban marad, azt követően viszont már pozitív értékeket ölt, majd 2017 januárjától kerül ismét a célkitűzésben meghatározott értékek közé” – fejtette ki Isărescu a negyedéves inflációs jelentést ismertető sajtótájékoztatóján.

A tavalyi év végén –0,9 százalékos volt a pénzhígulás üteme a novemberi –1,1 százalék, és a mélypontot jelentős augusztusi –1,87 százalék után. Az élelmiszerek áfájának június csökkentése nélkül az infláció decemberben 2 százalékos lett volna, ami a BNR célkitűzésében szereplő határértékek között van. (4)

A lengyel állami légitársaság, a LOT-nak köszönhetően március végétől észak-amerikai városokba repülhetünk – rövid varsói átszállással. A Jakub Malecki, a légitársaság kelet-európáért felelős igazgatója általi bejelentésre tegnap egy sajtótájékoztató keretében került sor a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtéren. A vezető elmondta: varsói átszállással a régió utasainak előnyös áron ajánlják az amerikai egyesült államokbeli városokba történő repülést, amely alternatívát jelent a más légitársaságok nyújtotta szolgáltatásokra. Az illetékesek nem szolgáltak pontos adatokkal, annyit mondtak csupán, hogy a számok majd bizonyítanak.

Légitársaságunk rendelkezik a legnagyobb potenciállal, hogy Varsón keresztül a Kolozsvárról induló több ezer utas számára megteremtse az összeköttetést a következő városokkal: New York, Toronto és Chicago. Varsóig utasaink kevesebb, mint két óra alatt jutnak majd el, így az észak-amerikai célállomásig összesen alig 14 órát kell utazniuk, beleértve a varsói Chopin repülőtéren lebonyolított átszállást is. Senki sem szolgálja ki Kolozsvárt ennyire jól! Hétfőn és szombaton 13 óra 50 perckor, szerdán és pénteken pedig 17 óra 25 perckor indul Varsóba légitársaságunk járata. A délutáni járatok lehetőséget nyújtanak utasainknak arra, hogy Varsóból például Krakkóba, Gdanskba, illetve más európai városokba, mondjuk Amsterdamba, Londonba vagy Brüsszelbe irányuló gépeinkre szállhassanak át – jelentette ki Adrian Kubicki, a LOT szóvivője. (4)

A külkereskedelmi mérleg hiánya tavaly 38 százalékkal 8,36 milliárd euróra mélyült, miután az export 54,59 milliárd euró volt, az import viszont elérte a 62,69 milliárd eurót – közölte ma az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Decemberben a kivitel f.o.b. (free on board) értéke 3,94 milliárd euró volt, a behozatal c.i.f. (cost insurance and freight) értéke pedig 5,12 milliárd euró körül alakult, ami 1,17 milliárd eurós deficitet eredményezett.

Novemberhez képest a tavalyi év utolsó hónapjában az export 17 százalékkal, az import pedig 7,5 százalékkal zsugorodott.

A tavalyi év folyamán a 28 tagú Európai Unión belüli kivitel 40,24 milliárd euróra rúgott, a behozatal pedig 48,58 milliárd eurót tett ki – ezek teszik ki az exportok 73,7, míg az importok 77,2 százalékát.

Az EU-n kívülre irányuló export 14,35 milliárd euró értékű volt, az import pedig 14,38 milliárd euró – a teljes összeg 26,3, illetve 22,8 százalékát tették ki.

A legfőbb tételt a gépek és más közlekedési eszközök jelentik: az export 44,5 százalékát és az import 37,3 százalékát teszik ki. (4)