A vajdasági magyar felnőtt népesség közel fele nem vagy csak kis mértékben érdeklődik a politika iránt - ez az egyik legfontosabb megállapítás, amely a zentai központú Identitás Kisebbségkutató Műhely legfrissebb közvélemény-kutatásából kiderült.

Az MTI tudósítójához ma eljuttatott kutatási eredményekből az is kiderül, hogy a megkérdezettek mindössze 4,5 százaléka érdeklődik "nagyon nagy mértékben" a politika iránt.

A vizsgálatból kiderült, hogy a vajdasági magyar szavazók továbbra is inkább a magyar pártokat tartják szimpatikusnak, ám a válaszadók 20 százaléka azt mondta, van számára szimpatikus szerb párt is. Ezek közül a legnépszerűbb a Demokrata Párt (DS) 6,5 százalékkal, amelyet a Szerb Haladó Párt (SNS) követ 4,8 százalékos támogatottsággal. A DS országos szinten ellenzékben van, míg az SNS a legnagyobb kormánypárt. Vajdasági tartományi szinten viszont fordított a helyzet, ott a DS kormányoz.

A megkérdezettek 37 százaléka válaszolta azt, hogy van olyan vajdasági magyar párt, amely rokonszenves számára, míg 31 százalékuk az öt párt közül egyikkel sem szimpatizál. A legnépszerűbb vajdasági magyar párt a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) 32,4 százalékkal. A VMSZ-hez húzó válaszadók 32,5 százaléka magyarként ebben a pártban látja az egyedüli lehetséges alternatívát, 25,8 százaléka szimpatikusnak tartja vagy többségében egyetért a VMSZ politikájával, 20 százaléka ugyan nem tartja szimpatikusnak a pártot, de magyarként rájuk szavaz,  8,1 százalék pedig azok aránya, akik támogatást, munkahelyet remélnek a párt győzelme esetén. (4)

Tizenegy évig tartó rejtőzködés után a hatóságok kezére került Romeo Beja volt bányászvezér, akit az 1999-es - utolsó - "bányászjárásért" ítéltek el öt év börtönbüntetésre - jelentették ma a hazai hírközlő eszközök.

1999. január 18. és 22. között Románia több megyéjét dúlták fel bányászok. Elégedetlenségüket az váltotta ki, hogy magasabb végkielégítést akartak, amit az akkori kormány nem adott meg. A vájárok Miron Cozma és Romeo Beja szakszervezeti vezérekkel az élen megpróbáltak eljutni a fővárosba, de a Vâlcea megyei Costeşti-nél feltartóztatták őket a karhatalmi erők. Addig azonban több megyét végigpusztítottak, háromszáz embert - köztük hivatalos személyeket - bántalmaztak.

Beját emiatt öt év szabadságvesztésre ítélték el jogerősen 2005-ben, de még mielőtt bezárhatták volna, elmenekült Romániából és nyoma veszett mostanig. A hazai média ma arról számolt be, hogy a volt szakszervezeti vezért különös módon fogták el. Ugyanis utóbb román földön bukkant fel, és rendkívüli fellebbezést nyújtott be a bíróságon a 2005-ben született ítélet ellen. Ez ügyben a bukaresti ítélőtábla most beidézte, szerdán meg is jelent a testület előtt, hogy kifejtse álláspontját. A Digi 24 hírtelevízió szerint Beja elmondhatta beszédét, de közben értesítették a rendőröket, akik őrizetbe vették, és elszállították a bukaresti Rahova börtönbe.

Őt a média Cozma jobb kezeként emlegette. Cozmát a román igazságszolgáltatás tíz év szabadságvesztésre ítélte szintén a bányászjárások miatt, 2007-ben szabadult a börtönből. (4)

Az anyanyelv világnapjához kapcsolódóan rendezett konferenciát ma az Európai Parlamentben Sógor Csaba (RMDSZ) európai parlamenti képviselő (képünkön), aki a rendezvénnyel arra hívta fel az unió figyelmét, hogy nem lehet a kisebbségi kérdést szőnyeg alá seperni.

Részletek a Napirenden rovatban. (4)

Lezárult az RMDSZ által indított városi konzultáció, amelynek során 4 hónapon keresztül 36 erdélyi városban több mint 50 ezer magyar családot kérdeztek meg arról, hogy melyek a legfontosabbak problémák, mire van igény települési szinten, illetve az erdélyi magyar közösség szintjén, milyen ügyekkel kell foglalkoznia az RMDSZ-nek – olvasható az érdekvédelmi szövetség mai hírlevelében.

Nagy Zoltán Levente, az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke (képünkön), az Eurotrans Alapítvány elnöke elmondta: több hónapos kemény munka után összegezték a beérkezett adatokat.

„Ennek a munkának az egyik legfontosabb hozadéka az, hogy kollégáim jelentős számú magyar családot kerestek fel Erdélyszerte, kikérték a véleményüket a közösségi prioritásokról. Utcáról-utcára, házról-házra járva találkoztak és beszélgettek az emberekkel, akiktől megtudták, mit várnak el az érdekképviselettől, mire kell odafigyelnünk a következő időszakban. Pontos helyzetképet alkottunk a teendőkről” – hangsúlyozta az ügyvezető alelnök. (4)

„Szabályzat-ellenes az módszer, amely mentén a képviselőház elnöke újraszavaztatta azt a nyolc törvényt, amelyről már a parlament alsóházában szabályzatszerűen voksoltunk az elmúlt héten. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi frakciója nem ért egyet ezzel a balkáni politizálással, amely pártok és személyes érdekek mentén próbál érvényt szerezni egyes jogszabály-javaslatoknak, ezért kivonultunk a mai végszavazásról” – idézi Máté Andrást, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét (képünkön) az érdekvédelmi szervezet mai hírlevele.

A politikus azt követően nyilatkozott, hogy a Szövetség frakciója kivonult a parlament alsóházának ma üléséről, ezáltal ellenkezett a múlthéten szabályosan megszavazott törvény-tervezetek újbóli szavazásáról.

Máté András elmondta, ez a fajta politizálás és szabályzat-módosítás veszélyes precedenst teremthet az eddig megszavazott törvények esetében. (4)

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) a rendelkezésére álló információk alapján "nincs oka azt hinni, hogy az EBRD által (Sepsiszentgyörgynek) nyújtott hitelt nem rendeltetésszerűen használták fel" - közölte ma a pénzintézet szóvivője az MTI-vel.

A bank illetékese azzal kapcsolatban válaszolt írásban az MTI kérdéseire, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) múlt szerdán házkutatást tartott Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád polgármester és munkatársai lakásában és irodájában. Az ügyészség csütörtökön felügyelet alá helyezte, és hatvan napra eltiltotta hivatala gyakorlásától a az RMDSZ színeiben megválasztott polgármestert.

Az EBRD közölte: minden általa finanszírozott beruházást közelről figyel a kedvezményezettekkel együttműködve. (4)

Jóváhagyta az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) a Gabriel Oprea elleni bűnvádi eljárás elindítását, tudta meg parlamenti forrásokból a Mediafax.

Laurenţiu Florian Coca szociáldemokrata szenátor a felsőházban azt mondta, a DNA kérését 71 igennel, egy ellenszavazat és egy érvénytelen voks mellett fogadták el.

Gabriel Oprea a vitát követően, a szavazás ideje alatt hagyta el a termet, mondván, „mindent, amit el akart mondani, elmondta a plénum előtt”.

„Mindig tettem a kötelességem, tiszteltem a törvényt, és kérem, szavazzanak nemmel erre a kérésre” - mondta Oprea szenátortársainak. (4)

A teljes leépülés veszélye fenyegeti az emberi jogok védelmére kialakult nemzetközi mechanizmust, mivel a rövid távú nemzetállami önérdekek és a biztonsági indokokkal végrehajtott drákói hatósági intézkedések az alapvető szabadságjogok elleni teljes körű támadássá fajultak világszerte - áll az Amnesty International (AI) által ma Londonban ismertetett éves világjelentésében, amely élesen bírálja az Európai Uniót a menekültválság kezelési módja miatt.

A világ legnagyobb emberi jogi szervezetének 400 oldalas jelentése az emberi jogok aláásásának "alattomos, fű alatti módszerekkel jellemzett" folyamatára hívja fel a figyelmet. Az AI szerint a kormányok szándékosan támadják, pénzügyi forrásaik szűkítésével gyengítik, vagy egyszerűen elhanyagolják az emberi jogok védelmének céljából létrehozott intézményrendszert.

"Nem csupán jogaink vannak veszélyben, hanem azok a törvények, és az a rendszer is, amely e jogok megvédésére szolgál (...) Több mint hetvenévnyi kemény munka és az ez idő alatt elért haladás forog kockán" - hangsúlyozta a jelentéshez fűzött kommentárjában Salil Shetty, a szervezet főtitkára.

Az emberi jogok globális helyzetéről összeállított idei tanulmány szerint az AI 122 országból kapott jelentéseket kínzásról és egyéb embertelen bánásmódról, és tudomása szerint legalább 19 országban követtek el kormányok, illetve fegyveres csoportok háborús bűncselekményeket. (4)

A „papírvágó bizottságnak” a közigazgatásban, az állampolgárral való kapcsolattartásban kell elősegítenie a bürokrácia csökkentését – mondta Dacian Cioloş miniszterelnök, amikor bemutatta a http://maisimplu.gov.ro/ internetes oldalt, ahol a felhasználók oszthatják meg témába vágó tapasztalataikat.

„Ma indítjuk útjára az általunk »papírvágó bizottságnak« nevezett platformot, amelynek abban kell majd segítenie, hogy azonosítsuk azokat az elemeket a közigazgatás működésében, amelyeknek segítségével csökkenthetjük az állampolgárral való kapcsolattartásban tetten érhető bürokráciát. Az online platform a maisimplu-gov.ro címen elérhető, ahová meghívjuk az állampolgárokat, az adófizetőket, osszanak meg velünk néhányat a közigazgatással való kapcsolattartásról szóló tapasztalataikból, illetve mondják el, mely dokumentumokat, benyújtandó iratcsomókat tartják túl bonyolultnak, és hogyan lehetne ezeket szerintük egyszerűsíteni” – mondta el Cioloş a kormányülésen jelen lévő minisztereknek.

Hozzátette: máris találtak néhány egyszerű megoldást, amit a közigazgatás az állampolgárok érdekében megtehet, olyan helyzetekre, amelyek a kormányfő szerint „abszurdak”. (4)

A pénzügyminisztérium ma bejelentette, hogy az Első otthon programra a 2016-os évre előirányzott 1,69 milliárd lejes keretet teljes egészében kiutalták, így a programra feliratkozott bankok rendelkezésére áll a teljes összeg.

A 2016-os évre a kormány 1,3 milliárd lejt irányzott elő, amihez hozzáadódik 200 millió lej, ami a 2015. december 31-éig törlesztett tőkének felel meg, 172,5 millió lej a fel nem használt keretből, illetve 17,7 millió lej a törvény értelmében újrahasznosított összegből.

„Azoknak a finanszírozóknak, akik jelezték, hogy igényt tartanak az 1,3 milliárd lejes plafonösszegre, vagyis az Alpha Bank, a Creditcoop, a Banca Românească, a Transilvania Bank, a Bancpost, a Leumi, a BCR, a BRD, a CEC, a Credit Agricole, a Garanti, az ING Bank, az Intesa Sanpaolo, a Marfin, az OTP Bank, a Piraeus Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank, kiutalták az összegeket az általuk jelzett igények mentén” – mutat rá közleményében a pénzügyminisztérium.

A törvény értelmében az állami garanciaalap (FNGCIMM) köteles minimum negyedévente felülvizsgálni a bankok rendelkezésére bocsátott pénzösszegek felhasználását, és az igénybe vétel függvényében, a pénzügyminisztérium jóváhagyásával újraosztani a pénzalapokat. (4)