Jóváhagyta ma a felsőház jogi bizottsága az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) arra vonatkozó kérését, hogy bűnvádi eljárást indíthasson Gabriel Oprea szenátor ellen, hivatali visszaélés vádjával.

A bizottság 9 igen szavazattal és egy tartózkodás mellett hagyta jóvá a DNA kérését. A jóváhagyás konzultatív, a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) szenátora mentelmi jogának felfüggesztéséről a felsőház plénumának kell döntést hoznia. Parlamenti források szerint a plénumot szerdán 10 órára hívják majd össze, hogy ebben az ügyben szavazzon.

Gabriel Oprea ártatlannak vallotta magát a jogi bizottság előtt, és arra hivatkozva, hogy ügyében nem a DNA, hanem a főügyészség kompetens, az ügyirat átküldését is kérte. (4)

Lemondott hivataláról Tiberiu Nițu, Románia legfőbb ügyésze kedden, miután a korrupcióellenes ügyészség (DNA) azt állította: jogtalanul állapodott meg a belügyminisztériummal rendőri felvezetés rendszeres igénybe vételéről.

A legfőbb ügyészt Gabriel Oprea volt belügyminiszter és kormányfőhelyettes "rántotta magával", aki ellen múlt héten kezdeményezett bűnvádi eljárást hivatali visszaélés gyanújával a DNA. Oprea - aki háromszor gyakrabban száguldozott konvojjal, mint az államfő - akkor került a sajtó célkeresztjébe, amikor tavaly októberben a konvoját felvezető motoros rendőrök egyike halálos közlekedési balesetet szenvedett. (9)

Cătălin Predoiu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke ma úgy nyilatkozott, hogy nem kellene dönteni a kétfordulós polgármester-választásról anélkül, hogy figyelembe vennék az 55-ös számú sürgősségi kormányrendelet hatását. A jogszabály lehetővé tette a polgármesterek átvándorlását a PSD-be.

„A demokrácia elszalasztott lehetősége. Felületes az egy- vagy kétfordulós választásról dönteni, a PSD akarata szerint, anélkül, hogy figyelembe vennék az 55-ös sürgősségi kormányrendelet hatását. Liviu Dragnea és Victor Ponta ennek segítségével toborzott polgármestereket, s úgy, hogy a polgármesteri hivatalok finanszírozásának megvonásával fenyegettek” – írta Facebook-bejegyzésében a liberális politikus. (4)

Magyarország a területén élő nemzetiségek támogatásával követendő példát szeretne mutatni más kormányok számára, hogy a viszonosság elve alapján hasonlóan támogassák a területükön élő magyar kisebbséget - mondta ma a magyar Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára Gyulán tartott sajtótájékoztatóján.

Fülöp Attila, miután román nemzetiségi és oktatási vezetőkkel tárgyalt, kifejtette, hogy 2010 és 2015 között megduplázódott a magyarországi román nemzetiségnek nyújtott támogatás összege, 137 millió forintról 270 millióra nőtt. Hozzátette: az elmúlt két évben a Magyarországon élő nemzetiségek támogatására fordítható keret is a kétszeresére, 8 milliárd forintra nőtt.

Kreszta Traján román nemzetiségi szószóló a sajtótájékoztatón elmondta: jó kapcsolatot ápolnak a magyar kormányzat képviselőivel, a szószólói intézmény 2014-es létrehozása pedig sokat segített a nemzetiségeknek. (4)

Az RMDSZ megszavazza az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kérését, hogy indulhasson bűnvádi eljárás Gabriel Oprea volt miniszter ellen – jelentette be Tánczos Barna, a szövetség szenátusi frakcióvezetője (képünkön). Mint hangsúlyozta, „az Oprea-ügyet ki kell vizsgálni”.

„Fontosnak tartjuk, hogy világos álláspontot fogalmazzunk meg az RMDSZ részéről: támogatjuk a DNA ügyészei által beterjesztett kérést, mivel az a véleményünk, hogy az Oprea-ügyet ki kell vizsgálni, és ha az iratcsomó a bírák asztalára kerül, kell hagyni, hogy ők hozzák meg a végső döntést” – idézi az RMDSZ közleménye Tánczos Barnát.

Az RMDSZ mind a szenátus jogi bizottságában, mind a plénumban megszavazza a bűnvádi eljárás megkezdését Gabriel Oprea ügyében.

„A hivatali visszaélés negatívan hat ki a politikusok megítélésére, és ezzel nem érthetünk egyet” – vallja Tánczos. (4)

Az elvárásokkal ellentétben ma mégsem született ítélet a Szőcs Sándor ügyvéd vezette kolozsvári Minority Rights Egyesület által kezdeményezett, a kétnyelvű helységnévtáblákra vonatkozó perben. A bíróság február 15-re halasztotta az ítélet kihirdetését.

A legutóbbi tárgyalást tegnap tartották, s a bíró kijelentette: ítélethozatal következik. Rendszerint erre aznap, vagy a döntést követő napon kerül sor.

Amint arról több ízben beszámoltunk, a Landman Gábor vezette hollandiai bejegyzésű Európai Magyar Emberjogi Alapítvány Közép-Európa (European Committee Human Right Hungarians Central Europe Foundation) néhány évvel ezelőtt pert indított a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal ellen a kétnyelvű helységnévtáblák miatt.

Első fokon kedvező ítélet született, ám Emil Boc – az RMDSZ-es alpolgármester és a városi tanácsi frakció energikus ellenvetése és tiltakozása ellenére – úgy döntött, megfellebbezi azt. Másodfokon a pert elvesztette az alapítvány, ugyanis a bíróság úgy ítélte meg, jogtalan, hogy egy németalföldi civil szervezet kérje a kolozsvári magyarok számára a városházától a kétnyelvű helységnévtáblákat.

Ekkor az üggyel amúgy is foglalkozó, s azt felvállaló Szőcs Sándor kolozsvári ügyvéd és lánya, Szőcs Izabella úgy döntött, helyi alapítványt jegyeztet be, s így folytatja a jogi harcot. (4)

Lezárult a hosszan tartó huzavona, döntést hozott a lausanne-i székhelyű Sportdöntőbíróság: nem törlik el a Kolozsvári CFR 1907 idény elején foganatosított pontlevonását, a vasutasok maradnak hat pont mínusszal.

A kolozsváriak maradnak a táblázat 10. helyén, 24 ponttal, így már csak matematikai esélyük maradt a rájátszás legjobb 6 csapata közé jutni. (7)

A lengyelek zöme az Európai Unió legnagyobb hátrányának azt tartja, hogy a közösségi jogot rákényszerítik a tagállamokra - derül ki egy közvélemény-kutatásból.

A Rzeczpospolita című napilap ma tette közzé az IBRIS közvélemény-kutató intézet január végén készített felmérését, amely a többi között arra próbált fényt deríteni, hogy a lengyelek mit tartanak az uniós tagság legnagyobb hátrányának és előnyének. A legnagyobb hátránynak a válaszolók többsége azt nevezte, hogy Lengyelországra rákényszerítik az uniós jogot, továbbá Brüsszel nem egyformán kezeli a tagállamokat, például a mezőgazdasági támogatások elosztásában, és olcsó munkaerőt lát a lengyelekben.

A válaszadók nagy része, 41 százaléka, úgy vélekedett: a Lengyelországra vonatkozó uniós döntések egy részét - például a migránsok befogadására, illetve az uniós energia- és klímacsomagra vonatkozókat - elsősorban nemzeti szinten kellene meghozni, és csak ezt követően tárgyalni róla Brüsszelben. A Rzeczpospolita meglepőnek tartja, hogy e csoportban a legtöbben a legfőbb ellenzéki erő, az "eurorajongónak" tartott Polgári Platform (PO) híveinek minősítették magukat.

További 19 százalék - javarészt a kormányzó jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) hívei - azt szeretné, hogy a kifejezetten Lengyelországot érintő ügyekben csak Varsóban döntsenek, Brüsszellel folytatott egyeztetés nélkül.

Az uniós tagság előnyeire vonatkozó válaszokban a megkérdezettek többsége a szabad áru- és munkaerő-áramlást, a külföldi tanulás lehetőségét, valamint az uniós alapokból való részesedést nevezte meg. (4)

Jászvásáron és Kolozsváron drágultak leginkább a régi és új lakások januárban, 3,5, illetve 3,1 százalékkal, míg Bukarestben és Konstancán 1,4, illetve 0,2 százalékkal csökkentek az árak.

„Az imobiliare.ro szerint az eladásra kínált régi és új lakásokra kért átlagár országos szinten 2,1 százalékkal nőtt, 951-ről 971 euróra hasznos négyzetméterenként, a jelenlegi érték 6,7 százalékkal nagyobb, mint az elmúlt év ugyanezen időszakában, amikor négyzetméterenként 910 eurót kértek az eladók. Az általános tendencia ellenére nem minden vizsgálat nagyváros csatlakozott a növekvő trendhez lakásárak terén januárban: kivételt képez Bukarest és Konstanca. Érdekesség, hogy a legnagyobb drágulások Jászvásáron történtek, Kolozsvár a toplista második helyén áll” – derül ki az ingatlanportál közleményéből.

A fővárosban a lakások kiindulási átlagára 2016 januárjában 1,4 százalékkal, négyzetméterenként 1054 euróra csökkent (2015 decemberében ez az érték 1069 euró volt).

A jelenlegi szint 1,6 százalékkal meghaladja a tavaly ilyenkor mért 1037 eurót. (4)

Fegyveres támadás történt Isztambul Kücükcekmece nevű külvárosi kerületének egyik kávézójában. Ketten meghaltak, öten megsebesültek - jelentette kedden az Anadolu török állami hírügynökség.

Feltételezések szerint ketten hajtották végre a támadást.

A rendőrök és mentők helyszínre vezénylésén túl az isztambuli terrorelhárító erők helikopterek támogatásával házkutatásokat tartottak a környéken, gyanúsítottakat vettek őrizetbe.

A támadás indítékáról és céljáról egyelőre nincs információ. (4)

(Képünk illusztráció)