Igen kevesen, mindössze 8 százaléknyian lépnének közbe Romániában, ha az utcán megvert gyermeket látnának, azoknak a szülőknek a 20 százaléka pedig, aki veri a gyerekét, „büszkén” teszi ezt – derül ki a Mentsétek Meg a Gyermekeket egyesület ma közzétett felméréséből.

Világszerte ugyanakkor a gyermekeknek mindössze 10 százalékát védi törvény a bántalmazástól, minden társadalmi környezetben, az otthoni, családi környezettől kezdve az iskoláig és a társadalomig, mutatnak rá ugyanezek az adatok, amelyeket egy, a gyerekek elleni agresszió hatásairól szóló szeminárium keretében mutattak be.

A Mentsétek Meg a Gyermekeket pszichológusa, Diana Stănculeanu szerint az a “két csapás a fenékre” vagy a fülhúzás háromféle védekező reakciót válthat ki a gyerekekből. (4)

Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke arra kérte ma Dacian Cioloș miniszterelnököt, hogy hajtson végre kormányátalakítást, mivel elmondása szerint elégedetlenségek vannak egyes miniszterekkel szemben. Jelezte, a PSD kész bizalmatlansági indítványt benyújtani.

„Hirtelen, talán a kormányfő átalakítást hajt végre. (…) Cioloș miniszterelnöknek meg kellene válnia néhány tárcavezetőtől. A végső döntés az övé” – nyilatkozta Dragnea a DC Newsnak. A PSD elnöke az európai alapokért felelős és a környezetvédelmi minisztert nevezte meg.

Mint mondta, Dacian Cioloș még élvezi a parlament bizalmát, de ha nem hajt végre kormányátalakítást, akkor az elégedetlenségek kiterjednek az egész kabinetre. (4)

Klaus Johannis a romák rabszolga sorsból történő felszabadításának 160. évfordulóján azt mondta, bár a felszabadítás jogilag és politikailag megtörtént, gazdasági és szociális téren mégis befejezetlen maradt, a diszkrimináció nem tűnt el, az ilyen esetek pedig legtöbbször nem találnak gyors és szigorú ítéletre.

„160 esztendő telt el a román fejedelemségekben élő romák rabszolga sorsból történt felszabadítási folyamatának befejezése óta. Az 1848-as forradalom egyik céljául kitűzött felszabadítás, bár jogilag és politikailag megtörtént, gazdasági és szociális téren mégis befejezetlen maradt. Sajnos a roma kisebbség életét még mindig meghatározza a gazdasági felzárkózás és az országos tanügyi, egészségbiztosítási és egészségügyi rendszerbe való integrálódás hiánya. A társadalmi kirekesztés jelenségétől vagy a szegregációs törekvésektől egészen addig, hogy a román bizonyos mértékben idegenkednek saját etnikai és kulturális identitásuk felvállalásától, olyan terhek ezek, amelyeken nem könnyű túllépni. A diszkriminációs esetek nem tűntek el, elítélésük pedig legtöbbször nélkülözi a gyorsaságot és a szigorúságot” – üzente Klaus Johannis Simina Tănăsescu elnöki tanácsadó révén, aki jelen volt a Román Nemzeti Szépművészeti Múzeum által szervezett, 160 évvel a román fejedelemségek romáinak felszabadítása után című vitafórumon.

Az államfői üzenet szerint 160 évvel a rabszolga sorsból történt felszabadítás után sem lett állampolgár minden roma. (4)

A civil jogvédelem egyre erőteljesebben vesz részt a jogsértések és a közösségi jogtiprások tematizálásában Erdélyben - állapította meg a Nemzetpolitikai Kutatóintézet legújabb, az MTI-hez ma eljuttatott összegzésében.

A kutatóintézet elemzése szerint a civil jogvédelem jogosan tölti ki sokszor azt az űrt is, amit a politikai érdekképviselet hagy maga mögött ilyen téren, valójában azonban az lenne a kívánatos, hogy ezek a civil jogvédő és -kiterjesztő kezdeményezések - a konstruktív kritikán túl - a politikai érdekképviselettel együttműködve, azt kiegészítve és egymást erősítve fejtsék ki tevékenységüket. Azaz közösen, ki-ki a maga eszköztárával élve érjenek el eredményeket.

Az összegzésben, amely 1989-től tekinti át a civil jogvédelem helyzetét, kiemelték: az RMDSZ 1989 végétől viszonylag hosszú ideig komoly közösségi jogvédő szerepet vállalt. Olyan jelentős akciókat szervezett, mint például az 1990. február 10-i gyertyás-könyves tüntetés, amelyen országszerte százezrek vettek részt a Bolyai Egyetem visszaállításáért és általában a magyar nyelvű oktatás védelmében. Kitértek arra is, hogy egy egyszerű nyelvi jog védelmében (egy gyógyszertár magyar nyelvű felirata) tartották a márciusi marosvásárhelyi tüntetést is, amely "Marosvásárhely fekete márciusa" néven közismert magyarellenes pogrommá változott. Szintén jelentős aktivista-mozgalmár hangulat hívta életre az RMDSZ-nek 1993-ban az Európa Tanácshoz intézett és híressé vált Memorandumát, amelyben először (és azóta is egyedülálló módon) foglalja össze a romániai magyar közösség elvárásait az Európa Tanácshoz való csatlakozás előtt. Az RMDSZ 1996 végén bekövetkezett kormányzati szerepvállalásával egyidejűleg fokozatosan beszűkült annak mozgalmár jellege - állapították meg. (4)

Ma délután két kötetet mutattak be a kolozsvári Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva termében: A magyar maffiaállam anatómiája és a Magyar Polip 3. című alkotást.

Felvételeink ITT. (7)

Oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott termékké nyilvánították a szebeni szalámit, miután az Európai Uniós Hivatalos Lapjában közzétették a február 9-ei Európai Bizottság gyakorlatba ültetési szabályzatát, tájékoztat a földművelésügyi minisztérium.

A hivatalos eljárás szerint az Oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékelnevezések jegyzékébe való felvételi kérelmet senki nem támadta meg törvényes úton. Az érvényes szabályzat alapján így a szebeni szalámi (OFJ) elnyeri az oltalom alatt álló földrajzi jelzést, húsz nappal a hivatalos lapban való megjelenését követően.

A minisztérium 2014 júniusában indította el a szebeni szalámiOFJ-levédésére irányuló eljárást. (4)

Felmentette tisztségéből az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöksége a székelyudvarhelyi városi szervezet elnökét, Bunta Levente polgármestert - közölte mai hírlevelében az RMDSZ.

Az udvarhelyszéki szervezet egyben arról is döntött, hogy Arros Orsolya lesz az RMDSZ székelyudvarhelyi polgármesterjelöltje. Mivel csak egy ember, Arros Orsolya jelöltette magát az előválasztásra, ezért a polgármesterjelölt kiválasztására elképzelt belső megmérettetést már nem tartják meg.

Bunta Levente kedden közölte, nem vesz részt az RMDSZ előválasztásán, és közleményében azt is érzékeltette, hogy újabb mandátumra készül. A polgármester azt sérelmezte, hogy az udvarhelyszéki szervezet elnöksége érvénytelenítette a városi szervezet határozatát, hogy az előválasztáson csak a regisztrált RMDSZ-tagok vehessenek részt. "Székelyudvarhely nem kér a megvezetésből, nem kér a bábként odatett polgármesterekből, nem kér az RMDSZ-ből sem, ha az nem a közösségünket szolgálja" - fakadt ki a polgármester az előválasztási rendszer ellen, mely ellenjelöltje esélyeit növelte.

Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke pénteken élesen bírálta Székelyudvarhely RMDSZ-színekben megválasztott polgármesterét. (4)

Sztakics Éva alpolgármester (képünkön) vette át péntektől Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester jogkörét. Az elöljárót azzal gyanúsítják, hogy más célokra használt fel közpénzekből garantált hiteleket, és 60 napra bírói felügyelet alá helyezték.

A sepsiszentgyörgyi helyi önkormányzati testület ma egyhangúlag jelölte ki Sztakics Évát arra, hogy a polgármesteri feladatokat ellássa.

„Hangsúlyozom, hogy Sepsiszentgyörgy város polgármestere továbbra is Antal Árpád úr. Én ellátom a feladatait, éppúgy, mint eddig is tettem, amikor ő szabadságon vagy delegációban volt. Innen is üzenjük neki, meggyőződésünk, hogy ártatlan a szerződéseket illetően” – nyilatkozta Sztakics. (4)

2200-zal, 54 700-ra nőtt a szabad munkahelyek száma a tavalyi év utolsó negyedében, ami arányaiban 1,21 százalékot jelent, tájékoztatott az Országos Statisztikai Intézet (INS).

„2015 negyedik negyedében a legnagyobb arányban a közigazgatásban voltak szabad munkahelyek (3,24 százalék), illetve az egészségügyben és szociális téren (2,49 százalék) és más szolgáltatások terén (2,48 százalék). A feldolgozóiparban volt megtalálható a szabad munkahelyek 26 százaléka (14,2 ezer szabad munkahely), ami az ágazaton belüli helyek 1,26 százaléka. A közalkalmazotti szektorban regisztrálták az összes szabad munkahely több mint egyharmadát. 8,2 ezer munkahely vár betöltésre a közigazgatásban, 7,6 ezer az egészségügyben és szociális szolgáltatások terén, illetve 2,7 ezer a tanügyben” – mutat rá közleményében az INS. (4)

A bankszektor, ami mintegy 90 százalékban finanszírozza a gazdaságot, tavaly több mint egymilliárd eurós (több mint 4,5 milliárd lejes) nyereséget könyvelhetett el a 2014-es rekordveszteség után – írja a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilap.

2015 első negyedéve végén a bankszektor profitja 800 millió lej volt, az első félév végén ez 1,2 milliárd lejre nőtt, kilenc hónap után csaknem megkétszereződött, elérve a 2,2 milliárdot – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) által nyilvánosságra hozott adatsorokból.

A pénzintézeteket nyereségesek maradtak az év végéig. (4)