Meghalt Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr – jelentette honlapján a Variety című amerikai filmes szakfolyóirat vasárnap.

A kortárs film- és fotóművészet egyik legjelentősebb alkotója január elsején, életének 86. évében hunyt el – közölte a honlappal az operatőr üzlettársa, Yuri Neyman.

Zsigmond Vilmos 1978-ban nyerte el a filmművészet legrangosabb elismerését Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című filmjének operatőreként, mert "sajátos technikájával a digitális effektusok korát megelőzve volt képes meghökkentő látványt nyújtani". (2)

MTI Fotó: Kovács Tamás

Fegyveresek egy csoportja tart uralmában egy vadvédelmi központot az Egyesült Államok északnyugati részén fekvő Oregon szövetségi államban, tiltakozásul két farmer bebörtönzése miatt – tájékoztat az MTI.

A fegyveres csoport szombat este foglalta el az oregoni nemzeti parknak az illetékes szövetségi minisztérium tulajdonában lévő épületét. Vezetőjük a The Oregonian című helyi lapnak telefonon elmondta, így akarják kifejezni szolidaritásukat két barátjukkal, akiknek hétfőn börtönbe kellene vonulniuk.
 

„Azt tervezzük, hogy évekig itt maradunk” – jelentette ki a csoport vezetője, Ammon Bundy. Egyúttal azt is tudatta, hogy százötven támogatójuk van velük. Közölte: nem áll szándékukban bárkit is bántani, de abban az esetben nem zárják ki az erőszakot, ha a rendőrség megpróbálná kitessékelni őket onnan.        

Az épületet azt követően foglalták el, hogy a közeli Burns városkában rokonszenvtüntetés volt egy apa és fia mellett. Dwight Hammon farmernek és fiának ugyanis vissza kell mennie a börtönbe, mert gyújtogatásért kiszabott büntetésüket a bíróság súlyosbította. Hammondékat 2012-ben ítélték el, mert közterületet gyújtottak fel, hogy megvédjék a farmjukat a fenyegető erdőtűztől. Akkor egy év szabadságvesztést kaptak, ezt le is töltötték, ám a szövetségi ügyészek fellebbeztek, mondván, szövetségi tulajdonban lévő közterület felgyújtásáért minimum öt év börtönbüntetés jár.
 

Dave Ward seriff a The Oregoniannal közölte, több szervezet dolgozik az ügy megoldásán. (10)

Az Európai Bizottság januárban napirendre tűzi a jogállamiság lengyelországi helyzetének kérdését, miután a varsói parlament néhány nappal ezelőtt megszavazta a közmédia átalakításáról szóló törvénymódosítást, amely széles körű tiltakozást váltott ki Lengyelországban és külföldön egyaránt.

A brüsszeli szervezet ma kiadott közleménye szerint a vitát január 13-án, az uniós biztosok következő tanácskozásán rendezik meg. A kérdés Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök kezdeményezésére került fel az ülés napirendjére.
 

A közleményben azt írták, „túl korai lenne találgatásokba bocsátkozni az esetleges következő fázisokról”, s leszögezték, hogy „intenzív párbeszédet folytatnak lengyel partnereikkel”.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerdán levéllel fordult a lengyel kormányhoz, részletes tájékoztatást kért a törvényről és arról, hogy mennyiben vették figyelembe előkészítésekor a hatályos közösségi szabályozást és a média sokszínűségének követelményét.
 

A lengyel parlament alsóházában szerdán, a felsőházban pedig másnap megszavazott jogszabály azonnali hatállyal megszüntetné a közszolgálati rádió és televízió jelenlegi vezetésének mandátumát. Az eddig több részvénytársaság keretében működő rádió és tévé vezetőit ezentúl a kincstárügyi miniszter nevezné ki.

Az októberi választások nyomán kormányra került jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) a közmédia szerepének megerősítésével, a nézetek pluralizmusának biztosításával indokolja a reformot. A módosítás ellenzői szerint a kormánypárt célja a közmédia feletti állami felügyelet megerősítése. (10)
 

Az új évben sem csökkent a Horvátországba érkező migránsok száma, szilveszter éjszaka óta 7 ezer ember lépte át a szerb-horvát határt – közölte ma honlapján a horvát belügyminisztérium.
 

A tárca adatai szerint a magyar-szerb zöldhatár szeptemberi lezárása óta Horvátországban 562 428 embert vettek nyilvántartásba.
 

A 24sata horvát napilap arról cikkezett, hogy új szabály lépett érvénybe január elsejétől a migránsok szállítását illetően a balkáni útvonalon. Mielőtt a Közel-Keletről érkező bevándorlók a szerbiai Síden felszállnak a horvát vonatra, a horvát hatóságok kérésére a szerb rendőröknek jegyzéket kell készíteniük róluk, amelyben szerepel a migránsok pontos neve és származási országa. A horvát fél részéről az is kitétel, hogy egy szerelvényre legfeljebb 940 migráns szállhat fel. Korábban ez a szám meghaladta az ezer főt. 
 

Szlovénia a múlt héten a migránsok szigorúbb azonosítását kérte Horvátországtól, miután Ausztria sok Szlovéniából érkező migráns fogadását visszautasította azzal az indokkal, hogy hamis személyazonossági iratokkal rendelkeztek.

Milan Brglez, a szlovén parlament elnöke szombaton a Vecer című napilapnak adott interjújában kifejezte óhaját, hogy a szlovén kormány mielőbb tárgyalásokba kezdjen az új horvát kormánnyal a migrációs válság kezelését illetően. Szerinte Zorán Milanovic volt kormányfő „nem volt konstruktív” partner, kijelentésivel csak rontott a két ország viszonyán. (10)

Öt öngyilkos merénylő támadott meg ma egy támaszpontot az iraki fővárostól, Bagdadtól északra, a biztonsági erők legalább 15 tagja meghalt, 22 megsebesült.

Biztonsági források tájékoztatása szerint két merénylő Tikrit város külterületén, egy korábbi amerikai katonai bázis kapujánál hozta működésbe a járművébe rejtett pokolgépeket. Három másik támadó behatolt a katonai létesítmény területére, és ott robbantott.

Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet az interneten nyilvánosságra hozott közleményében vállalta a felelősséget a merénylet elkövetéséért. (10)

Több órán keresztül álltak sorban a hétvégén a francia Alpokba indult olasz autósok a párizsi terrortámadások után bevezetett szigorú francia határellenőrzés miatt – jelentette ma az olasz sajtó.

 Az Olaszországból Franciaországba vezető Mont Blanc- és Frejus-alagutaknál szombaton három-négy órás sorokban várakoztak a francia Alpokba tartó olasz gépkocsik. A két ország közötti alpesi határátkelőknél ugyanis a francia hatóságok tüzetes és egyenkénti ellenőrzésnek vetették alá az autókat és utasaikat a november 13-i párizsi merényletek után életbe léptetett terrorellenes biztonsági intézkedések eredményeként. Azóta most először esett a hó és a síelők tömegével indultak Olaszországból Franciaországba. 
 

Az olasz oldalon a fagypont alatti hőmérsékleten várakozó autósoknak az olasz polgári védelem és Vöröskereszt osztott meleg italt és ételt. A sorok szombat éjszakára szűntek meg. A Franciaországban tartózkodó olasz síelők a jövő hét közepén indulnak haza, amikor vége lesz az olaszországi téli szünetnek. (10)

Jó hírrel kezdheti az újesztendőt Hillary Clinton. A demokraták elnökjelölt-aspiránsának 2015-ben összesen 112 millió dollárt sikerült gyűjtenie a kampányára.

A Clinton-kampány az év utolsó negyedében 55 millió dollárt szerzett, ebből 18 milliót a demokraták Országos Bizottsága (a Demokrata Párt vezető szerve) és az egyes szövetségi államok pártszervei gyűjtöttek, a Hillary Győzelmi Alap nevű szervezeten keresztül. A kampány operatív vezetői elmondták: arra számítottak, hogy az év utolsó három hónapjában Clinton pártbéli riválisa, Bernie Sanders megelőzi őket, ugyanis a harmadik negyedévben csaknem annyi pénzadományt kapott, 26 millió dollárt, mint Hillary Clinton, akinek a kampányára 28 millió dolláros felajánlás érkezett. 

Hillary Clinton kampánystábja közölte: az adományok több mint 60 százaléka nőktől érkezett, és az összes felajánlás 94 százaléka a negyedik negyedévben százdolláros, vagy annál kisebb összegű volt. (10)

Ukrajna január 10-től megtiltja az orosz élelmiszerek importját. Az erről szóló döntés szombaton került fel az ukrán kormány honlapjára.

Az ukrán intézkedés válaszlépés, ugyanis december 21-én az orosz miniszterelnök olyan tartalmú rendeletet írt alá, amely szerint Oroszország kiterjeszti Ukrajnára a nyugati országokat sújtó élelmiszerembargót január 1-jétől, az Európai Unió és az Ukrajna közötti szabadkereskedelmi megállapodás hatályba lépésének napjától. (10)

Az Egyesült Államok kormányzata azt várja, hogy Irán az elkövetkező hetekben befejezze a nemzetközi atommegállapodás életbe léptetéséhez szükséges intézkedéseket, ugyanakkor az ország ballisztikus rakétákkal végzett kísérletei miatti szankciók előkészítéséhez Washingtonnak több időre van szüksége – közölte az amerikai államfő nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese újságírókkal.

Ben Rhodes Maui szigetén (Hawaii-on) tartott rövid tájékoztatót helyi idő szerint szombaton, Obama elnök ugyanis – mint nyolc éve minden alkalommal – a karácsonyi-újévi ünnepek idején ott vakációzik a családjával.
 

Rhodes többek között arról beszélt, hogy a kormányzatnak további diplomáciai egyeztetésekre van szüksége, mielőtt szankciókat hirdetne Teherán ellen rakétaprogramjának fejlesztése miatt. A politikus ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a döntés nem azért várat magára, mert Teherán nyomást gyakorol Washingtonra.
 

Hozzátette, a washingtoni kormány figyelemmel követi az Iránnal kötött hathatalmi megállapodás iráni kötelezettségeinek betartását, illetve a paktumban foglalt intézkedések megvalósítását. (10)