A NATO-tagországok többségében emelkednek a védelmi kiadások, habár a szövetség katonai költségvetésének még mindig az Egyesült Államok adja csaknem a háromnegyedét - közölte mai évértékelő sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára.

A NATO ma kiadott 2015. évi jelentése szerint tavaly a szövetség huszonnyolc tagállama közül tizenhatban nőttek a védelmi kiadások. "Az európai szövetségesek katonai kiadásainak csökkenése gyakorlatilag megállt" - mondta az észak-atlanti szövetség főtitkára Brüsszelben.

A tagállamok korábban vállalták, hogy a hazai össztermék (GDP) legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fogják fordítani. Ezt 2014-ben csak három, tavaly azonban már öt NATO-ország - az Egyesült Államok, Észtország, Görögország, Lengyelország és Nagy-Britannia - teljesítette.

A helyzetértékelésben az olvasható, hogy az Egyesült Államok katonai kiadásai tették ki 2015-ben a teljes költségvetés 72 százalékát. Ezt Nagy-Britannia követi 6,6, Franciaország 4,9 és Németország 4,4 százalékkal.

"A tavalyi évben elindultunk a jó irányba (...) Vegyes a kép, de jobb" - mondta Stoltenberg, hangsúlyozva, hogy Oroszországnak a keleti határok újrarajzolására irányuló szándéka nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az európai tagállamok újragondolták a védelmi költségvetés csökkentésére vonatkozó elképzeléseiket.

A nyugati hatalmak és Moszkva közti feszültség kapcsán a főtitkár kijelentette, fontolgatják egy formális találkozó megrendezését Oroszországgal. "Tanulmányozzuk a lehetőségét egy NATO-Oroszország találkozónak" - fogalmazott Stoltenberg, hozzátéve, hogy még semmilyen végleges döntés nem született, de tárgyalnak az orosz féllel. (4)

Szilágyi Zsolt szerint az általa vezetett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mai tárgyalásán az RMDSZ attól is elállt, amiben decemberben már megegyeztek.

Az EMNP elnöke azt követően tartott sajtótájékoztatót, hogy a két politikai alakulat a júniusi önkormányzati választásokon való együttműködés lehetőségeiről tárgyalt. Elmondta, decemberben megegyeztek abban, hogy a marosvásárhelyi előválasztások nyertesét, az RMDSZ-es Soós Zoltánt a három erdélyi magyar párt közös jelöltjeként mindhárom párt logójával indítják el a választási versenyben. Az RMDSZ viszont most már ahhoz ragaszkodik, hogy Soós Zoltán független jelöltként vegyen részt a választáson.

Szilágyi Zsolt megalapozatlannak tartotta az RMDSZ állítását, mely szerint a választási törvény nem teszi lehetővé a kisebbségi szervezetek számára a koalíciók megkötését. Hozzátette, a  törvény vitatott paragrafusa érvényben volt a két korábbi választáson is, és nem jelentett akadályt például a Német Demokrata Fórumnak abban, hogy Temesváron román pártokkal szövetkezve induljon az önkormányzati választásokon. Szerinte a törvénycikkelyre való hivatkozással az RMDSZ csupán kibúvót keres az összefogás alól, és a pártérdeket próbálja érvényesíteni a közösségi érdekkel szemben.

Kijelentette: pártja tartja magát ahhoz, hogy Marosvásárhelyen Soós Zoltánt támogassa, a csütörtöki megbeszélés után azonban arra készül, hogy Erdély más településein önállóan állítson polgármesterjelölteket és önkormányzati jelöltlistákat. (4)

Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azt mondja, hogy a kétfordulós polgármester-választás visszaállításával a politikusok azt kockáztatják, hogy „felrobbantják az országot”. Ironizálva megjegyezte, addig voksoljanak a főpolgármester-jelöltekre, amíg „Buşoi nyer”.

A PSD országos végrehajtó bizottságának mai sinaiai találkozója keretében, a képviselőházi frakció ülésén Dragnea úgy fogalmazott, hogy a kétfordulós polgármester-választás visszaállítása „hóbortos ötlet”. (4)

Az RMDSZ törvényi akadályok miatt kivitelezhetetlennek tartja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) javaslatát, hogy közös választási pártot jegyezzenek be, ellenben nyitott a választási együttműködés más lehetőségeire: a szövetségi jelöltlistán helyet kaphatnak az EMNP jelöltjei is, akik megőrzik párttagságukat és identitásukat – fejtette ki mai sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. (10)

A határon túli magyar fiatalok fele igényelt magyar állampolgárságot - derült ki abból a felmérésből, amelyet csütörtökön sajtótájékoztatón ismertettek Budapesten. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet 2700 fiatal megkérdezésével készült kutatása szerint Szlovákiában csak elvétve találtak kettős állampolgárságot, míg Kárpátalján 68, Vajdaságban 82, Erdélyben 56 százalékos volt az arány - ismertette Papp Z. Attila, az intézet igazgatója.

A magyar állampolgárság igénylése mögött elsősorban érzelmi, nemzeti szempontok domináltak, illetve a legfiatalabbaknál a magyarországi és más külföldi utazással, tanulással összefüggő motivációk is megjelentek. Akik nem igényeltek, jelentős hányadban azt mondták: magyar állampolgárság nélkül is magyarnak vallják magukat. (9)

Az összefogásnak a magyar emberek érdekeit kell szolgálnia és nem a politikai szerveztek önös érdekeit. Törvényi akadálya van ugyanis annak, hogy magyar választási pártot lehessen bejegyeztetni Romániában. Egy ilyen rögtönzött ötlet veszélybe sodorja a teljes magyar képviseletet – erre figyelmeztette Kelemen Hunor szövetségi elnök Szilágyi Zsolt EMNP-elnököt január 28-i kolozsvári találkozójukon.

Az RMDSZ elnöke szerint az EMNP választási pártra vonatkozó kommunikációs ötlete kivitelezhetetlen: a helyhatósági választási törvény kilencedik cikkelye szerint ugyanis kisebbségi szervezetek kizárólag saját nevük és logójuk alatt indulhatnak a választásokon. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az RMDSZ az EMNP-vel együtt megvalósítja ezt az ötletet, közösen teszik kockára a teljes magyar önkormányzati képviseletet. (9)

Kiszáradt és kihűlés által fenyegetett afrikai migránsokat mentett meg a román parti őrség zászlóshajója, amely az európai uniós határőrizeti ügynökség (Frontex) megbízásából teljesít szolgálatot a Földközi-tengeren - közölte csütörtökön a román határrendőrség.

A kisméretű gumicsónakban 119 férfi - köztük 34 kiskorú - zsúfolódott össze, akik állításuk szerint Gambiából, Szenegálból, Libériából, Kamerunból, Sierra Leonéból, Maliból és Guineából indultak útnak, hogy eljussanak a schengeni övezetbe. Mivel a migránsok közvetlen életveszélyben voltak, és túlzsúfolt csónakjuk bármikor elsüllyedhetett volna, a román hajó felvette őket fedélzetére, és Lampedusa szigetének kikötőjében átadta őket az olasz hatóságoknak.

A román határrendőrség hajója három hónapig vesz részt a Földközi-tengeren keresztül érkező bevándorlók felkutatásában és kimentésében a migrációt ellenőrző Triton európai misszió keretében. (9)

Ötvenhárom alkotó hatvanöt munkája szerepel a Barabás Miklós Céh (BMC) kolozsvári csoportjának hagyományos értékfelmérő tárlatán, amely ma délután nyílt meg a Minerva Művelődési Egyesület Cs. Gyimesi Éva termében.

A kolozsvári, dési, tordai és aranyosgyéresi festők, grafikusok, szobrászok, keramikusok, üveg-, textil- és fotóművészek alkotásait a következő három hétben, munkanapokon 12 és 16 óra között tekinthetik meg az érdeklődők a Jókai/Napoca utca 16. szám alatt. Fotóriportunk itt látható. (8)

Jóváhagyta a Szamosújvári Városi Tanács mai, csütörtöki ülésén azt a határozattervezetet, amelynek révén az önálló magyar tannyelvű iskola bekerült a város iskolahálózatába. Török Bálint RMDSZ-es tanácsos érdeklődésünkre elmondta,  hogy mindegyik tanácsos rábólintott a magyar iskolára. A szamosújvári képviselők nemrég tárgyaltak Valentin Cuibus megyei főtanfelügyelővel is, aki megnyugtatott, hogy fel sem merül a román iskolák elsorvasztása. Korábban ugyanis felmerült és téves információkat közöltek a városban, miszerint  a magyar osztályok kivonása a vegyes iskolákból veszélybe sodorná az egyik román intézményt, ennek ugyanis nem maradna már elég diákja (erről részletesen is beszámoltunk január 22-i, pénteki lapszámunkban). Török Bálint RMDSZ-es tanácsos cáfolta azt a hírt is, miszerint iskola-ügyben feszültség jött volna létre a szamosújvári magyarság és románság között. (3)

Mintegy 5500 gyulafehérvári család maradt földgáz nélkül szerdáról csütörtökre virradóra, miután meghibásodás történt az ellátó rendszerben. A problémás övezetet tűzoltók felügyelik, mivel gázszivárgást tapasztaltak.

Mihai Predulescu, az E.ON Distribuţie szóvivője ma elmondta, hogy a meghibásodás a gyulafehérvári Vasile Goldiş utcában történt, a repedést pedig minden valószínűség szerint az elmúlt időszakban regisztrált alacsony hőmérsékleti értékek okozhatták.

Megjegyezte, miután gázszivárgást tapasztaltak, a vállalat szükségét érezte annak, hogy felfüggessze a gázszolgáltatást a környéken. Az Erdély, az 1918. december 1. és a Forradalom sugárút, valamint több utca lakói érintettek, illetve a megyeszékhelyhez tartozó Ompolykisfalud lakosai is. (4)