Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke úgy látja, hogy Laczikó Enikő államtitkár leváltását úgy is lehet értelmezni, mint a kormány szankciója a bizalmatlansági indítvány megszavazása miatt. Azt mondja, „elkönyvelte a kormánynak ezt a húzását is”, alakulata ellenzékben marad.

Kelemen Hunor mai aradi sajtótájékoztatóján az RMDSZ elnökét megkérdezték: meglátásában lehet-e úgy értelmezni Laczikó Enikő államtitkár leváltását, mint a kormány szankciója arra, hogy az RMDSZ megszavazta a parlamentben a bizalmatlansági indítványt, úgy vélekedett: „Nem lenne tragédia ez a leváltás, de rögtön a parlamenti szavazás után történt, így hasonlóképpen lehet értelmezni, és senki nem téved, ha így értelmezi”.

A szövetség elnöke hozzátette: az RMDSZ „elkönyvelte a kormánynak ezt a húzását is”, és ezentúl is „felelős ellenzéki alakulatként” fog megnyilvánulni.

„Ha vannak olyan tervezetek, amelyeket érdemes támogatni, mint amilyen az adótörvénykönyv is volt, támogatni fogjuk, de megbüntetjük a kormányt, ha hibázik, vagy a dolgok nem mennek jól” – fogalmazott Kelemen. (4)

Életének 94. évében, családja körében elhunyt Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság volt elnöke kedden - tudatta a család nevében Gulyás András titkárságvezető az MTI-vel.

Göncz Árpádot 25 éve, 1990. augusztus 3-án választotta az Országgyűlés köztársasági elnökké, ezzel ő lett a rendszerváltozás utáni Magyarország első államfője. (9)

A kormányfő szerint országa hibázott, amikor Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával együtt a befogadási kvóták ellen szavazott az Európai Unió igazságügyi és belügyminisztereinek szeptemberi rendkívüli tanácskozásán - írja ma az MTI.

Victor Ponta egy hétfő késő este közvetített televíziós interjúban nem vitatta a riporternek azt a kijelentését, hogy "hiba volt" Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával egy csoportba kerülni, és kijelentette: a rossz döntésért közösen viseli a felelősséget Klaus Johannis államfővel.

"Azt gondolom, hogy ez a fejezet véget ért, és megtanultuk belőle, hogy nem kell föltétlenül Magyarországgal lennünk a többiek ellen" - idézte a kormányfő szavait a Rador hírügynökség. Victor Ponta hozzátette: azt kell mérlegelni, hogy mit lehet nyerni akkor, ha nem szegülnek szembe Európával.

Victor Ponta magyarázata szerint nagyon nehéz lett volna visszakozni, miután Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Románia ellenzi a kötelező kvótákat. Úgy ítélte meg ugyanis, hogy ez nem olyan téma, amelyben konfliktust kell vállalnia az elnökkel.

A miniszterelnök kifejezte reményét, hogy Romániát nem "állítják sarokba" Európában álláspontja miatt.

"Ez nem jelenti azt, hogy hallgatnunk kell Schengen kérdésében. Nem korrekt, ami a schengeni csatlakozás ügyében velünk történik" - mondta arra utalva,  hogy Románia 2011 óta teljesíti a schengeni övezethez való csatlakozás feltételeit, de az EU néhány tagállama továbbra is ellenzi felvételét.

Victor Ponta elmondta, Románia nem mondott le arról a szándékáról, hogy csatlakozzék a schengeni övezethez, de Németország és Franciaország eddig "nem jelezte, hogy támogatná" ezt a törekvést, és Romániának ezt tudomásul kell vennie. Ezért Románia nem is ragaszkodott ahhoz, hogy az igazságügyi és belügyminiszterek következő tanácskozásán ez a téma napirendre kerüljön.

Az ellenszegülés okai között a miniszterelnök az ellenző országok belpolitikáját említette. Szerinte a csatlakozást ellenző országokban "nem mutat jól" Románia támogatása a schengeni csatlakozás kérdésében. (4)

Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján ma a magyar Parlament előtti Kossuth téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.

A megemlékezésen ott volt Áder János köztársasági elnök, Simicskó István magyar honvédelmi miniszter, Benkő Tibor vezérkari főnök, a diplomáciai testület több tagja, pártok, katonai és állami szervezetek képviselői, valamint a Honvédelmi Minisztérium "KatonaSuli" programjában részt vevő budapesti középiskolák és a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola diákjai és kísérőik.

A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományába tartozó Honvéd Díszzászlóalj végezte el, a ceremónián közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység is. (4)

Maroknyi kolozsvári magyar emlékezett ma a Házsongárdi temetőben Tamás András honvéd alezredes emlékoszlopánál az aradi vértanúkra.

Fotóriportunk ide kattintva tekinthető meg. (13)

Kedvenc könyveikkel a kezükben vonultak tegnap mindazok, akik a FestLit 2015 –Transilvania Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmából hangsúlyozni akarták az olvasás jelentőségét. A felvonulás résztvevői a Babeş-Bolyai Tudományegyetem elől meneteltek a fesztivál főtéri helyszínére. 

Fotóriportunk ide kattintva tekinthető meg. (13)

Az RMDSZ által a szerkesztőségünkbe küldött pontosítás szerint nem 14, hanem 16 órától szervezik a Házsongárdi temetőben a tisztelgést és koszorúzást Tamás András honvéd alezredes emlékoszlopánál. (13)

Nem lesz zártkapus csütörtökön a Magyarország–Feröer-szigetek labdarúgó Európa-bajnoki selejtezőmérkőzés, mivel az európai szövetség (UEFA) fellebbviteli bizottsága hétfőn nem hozta meg a büntetés jogerőre emelkedéséhez szükséges másodfokú döntést.

A magyar szövetség (MLSZ) honlapján olvasható közlemény szerint az UEFA ugyanakkor tovább vizsgálja a beadványokat, azaz nem törölte el a szankciót. Ez azt jelenti, ha a testület a csoportküzdelmek után elutasítja a magyar beadványt, akkor az esetleges pótselejtezőn kényszerülhet zárt kapuk mögé a válogatott.

Jó hír a román válogatottnak is: a Nemzeti Arénában nézők előtt játszhatják le a Finnország elleni Eb-selejtezőt. A Román labdarúgó Szövetség (FRF) jogi képviselői az alapfokú döntés (zártkapus szankció, valamint 110 ezer eurós bírság) felfüggesztését érték el, az érdemi döntés még hátra van. 

Az UEFA elsőfokon a szeptember 4-én rendezett Magyarország–Románia Eb-selejtező kapcsán a szurkolók rasszista bekiabálásai miatt büntetett. (7)

A Nemzetközi Valutaalap őszi előrejelzésében felfelé módosította mind az idei, mind a jövő évi várható gazdasági növekedést.

A washingtoni pénzintézet ma tette közzé a világgazdasági kilátások jelentését, amely szerint az idén a hazai bruttó termék (GDP) várhatóan 3,4 százalékkal nő a tavalyi évhez képest. Korábban az IMF 2,7 százalékos növekedésre számított. 2016-ra az IMF 3,9 százalékos GDP-bővüléssel számol a korábban közölt 2,9 százalék helyett.

A jelentés szerint az infláció az idén negatív tartományban marad, és a fogyasztói árindex 0,4 százalékkal alacsonyabb lesz tavalyhoz képest, 2016-ban pedig 0,2 százalékkal lesz kisebb a 2015-ös évhez képest. Áprilisban az IMF még 1 százalékos inflációra számított az idei évre, a jövő évre pedig 2,4 százalékos fogyasztói árindex-növekedést vetített előre.

A munkanélküliségi ráta enyhén emelkedni fog, így 6,9 százalék lesz az idén, a jövő évben pedig 6,8 százalék a tavasszal mindkét évre előrejelzett 6,7 százalék helyett.

Szeptember közepén a pénzügyminisztérium alá tartozó gazdasági előrejelzési bizottság is felfelé módosította 0,1 százalékponttal az idei gazdasági növekedést. Az ő becslésük szerint a GDP 3,4 százalékkal fog bővülni tavalyhoz képest. A GDP az első fél évben 3,7 százalékkal nőtt. (4)

Ma olyan törvényjavaslatot fogadott el a szenátus, amelynek értelmében a cégek kérésre a bruttó minimálbérnek megfelelő összeget kaphatnak az államkasszából minden tapasztalattal nem rendelkező fiatal után, akit meghatározatlan időre alkalmaznak.

A szöveg szerint a jogszabály-tervezet célja, hogy „megkönnyítse a szakmai tapasztalattal nem rendelkező fiatalok számára, hogy megtalálják első munkahelyüket, hogy ebben a kategóriában csökkenjen a munkanélküliség, nőjön a fiatal munkaerő iránti kereslet, könnyebbé váljon az átmenet az iskolából a munkaerő-piacra, és csökkenjenek a fiatalok inaktivitásának társadalmi hatásai.”

Azok a cégek, amelyek teljes munkaidőre, meghatározatlan időre alkalmaznak 16 és 29 év közötti fiatalokat, mindegyik után, akinek ez az első munkahelye, havonta garantáltan megkapják a bruttó minimálbér összegét. A munkaadók ugyanakkor mentesülnek az utánuk járó társadalombiztosításra fizetett adó alól, 18 hónapon át, áll a szenátus által elfogadott törvénytervezetben. (4)