A Szociáldemokrata Párt (PSD) jelenleg is zajló kongresszusa megerősítette tisztségében Liviu Dragneát, akit a múlt héten szervezett belső választások alkalmával leadott szavazatok 97 százalékával választottak elnökké. Dragneát a 457764 leadott szavazatból 442650 támogatta. 

A párt ügyvezető elnökévé a kongresszus Valeriu Zgonea képviselőházi elnököt választotta. A párt vezető testületében 14 alelnök foglal helyet, a férfiaknak fenntartott tíz helyre 15 jelölt, a hölgyek számára elkülönített 4 helyre 6 jelölt pályázik.

A nagyobbik kormánypárt elnöki pozíciója azt követően üresedett meg, hogy a korrupciós botrányba keveredett Victor Ponta miniszterelnök, aki a PSD vezetője is volt, lemondott erről a tisztségről. (13)

Péntektől hétfőig rendezik Kolozsvárott több helyszínen az első Erdélyi Magyar Középiskolás Sportolimpiát.

A szombati és a vasárnap sportesemények felvételei ITT. (7)

Néhány perccel ezelőtt a svájci Nyonban kisorsolták a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság pótselejtezőinek párosítását.

Magyarország Norvégiával küzd párosmérkőzésen, az első találkozót az északi országban rendezik.

Az összecsapásokat november 12–14. (csütörtök és szombat) és 15–17. (vasárnap és kedd) között rendezik klasszikus oda-vissza vágós rendszerben.

A párosítás: • Ukrajna–Szlovénia • Svédország–Dánia • Bosznia-Hercegovina–Írország • Norvégia–Magyarország. (7)

Annyira elege lett a washingtoni belpolitikai villongásokból egy amerikainak, hogy levélben kérte a brit uralkodót Amerika "visszavételére". Legnagyobb meglepetésére a brit királyi ház válaszolt, udvariasan közölve vele, hogy II. Erzsébet királynőnek nem áll módjában ismét brit gyarmati uralom alá hajtani az Egyesült Államokat.

A Daily Mail című konzervatív brit tömeglap szombati beszámolója szerint a meg nem nevezett amerikai kérvényezőt elsősorban a republikánusok elnökjelölt-aspiránsi mezőnyének viselkedése háborította fel, és ezért kérte a brit udvart arra, hogy állítsa helyre Nagy-Britannia uralmát a csaknem két és fél évszázada elvesztett egykori tengerentúli gyarmata felett.
 

A folyamodványra a levél küldője számára is teljesen váratlanul hivatalos válasz érkezett a Buckingham-palotából, a brit királyi család londoni hivatalából. 
A királynő nevében írt, a királyi ház díszes címerét viselő levélben az üggyel foglalkozó udvari illetékes tudatja, hogy a levélíró kérését és kifejtett véleményét a palota "rögzítette". A kérvényező ugyanakkor bizonyára megérti, hogy a királynőnek semmiképpen sem áll módjában beavatkozni egy másik szuverén állam belügyeibe - olvasható a válaszlevélben.

A levélváltás felkerült a felhasználók által szerkesztett Reddit közösségi hírportálra, ahol rövid idő alatt csaknem 2,5 millióan tekintették meg. Több ezer hozzászólás is érkezett; köztük volt olyan, amely a levélírót hazaárulással vádolta. (9)

Két és fél év után először hivatalos látogatásra Törökországba érkezett vasárnap Angela Merkel német kancellár, hogy török hivatali kollégájával és az ország államfőjével egyeztessen az Európát sújtó menekültválság ügyében. A látogatással kapcsolatban tiltakozását fejezte ki a török ellenzék.

A Köztársasági Néppárt (CHP) tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy MerkelIsztambulban nem találkozik a tömörülés képviselőivel. "Sajnálatos, hogy a kancellár nem kezdeményezte a CHP-val és egyáltalán a török ellenzékkel való találkozót" - mondta vasárnap a dpa német hírügynökségnek Erdal Aksünger, a CHP-t vezető Kemal Kilicdaroglu főtanácsadója. Mint rámutatott, Merkel dönti el, kivel találkozik, mindenesetre így azt a benyomást kelti, mintha részt venne a választási kampányban.

A kurdbarát ellenzéki Népi Demokratikus Párt (HDP) szerint Merkel "mocskos üzletet" köt Törökországgal. "Azt mondják: ne küldjetek hozzánk több menekültet, vessetek ennek véget, és cserébe fogadjatok el 3 milliárd eurót" - fogalmazott Nazmi Gür, a párt alelnöke az Ankarának a menekültek megsegítése céljából nyújtandó uniós támogatásra utalva. (9)

Az eredetileg tervezett 2017. helyett már 2016 első felében vízummentességről szóló egyezményt írhat alá Törökország és az Európai Unió (EU) - mondta Ahmet Davutoglu török miniszterelnök a TGRT török hírtelevíziónak adott interjújában Angela Merkel német kancellár vasárnap kezdődő isztambuli látogatása előtt.

Törökország - mint utalt rá -  arra kéri az uniót, hogy a következő évtől kezdje el enyhíteni a török állampolgárok európai utazási lehetőségeinek korlátozásait, amennyiben azt kívánja, hogy Törökország teljes mértékben együttműködjön a szír és más nemzetiségű menekültek Európai Unióba való áramlásának megállításában.
Az EU-tagországok államfőinek és miniszterelnökeinek brüsszeli csúcstalálkozóján fontos kérdés volt, hogy milyen engedményekkel tudnák viszonozni Törökországnak a menekültválságban nyújtott segítségét. (9)

Tűz ütött ki egy menedékkérőket és hajléktalanokat befogadó állomáson a németországi Hamburgban, a helyi rendőrség vasárnapi tájékoztatása szerint gyújtogatás miatt.

A szombaton késő este keletkezett tűzben kiégett 14 kétszintes lakókonténer. Sikerült mindenkit biztonságba helyezni, sérülés nem történt. A rendőrség megállapította, hogy gyújtogatás történt, és őrizetbe vett egy egyiptomi származású fiatalembert. A feltételezett elkövető indítéka nem ismert.
 

A szálláson az üzemeltető adatai szerint élnek úgynevezett befogadott státusban lévő emberek - nemzetközi védelemre szoruló külföldiek, akiket nem lehet hazájukba visszaküldeni, mert ott például üldözés vagy halálbüntetés áldozatai lennének, de mégsem jogosultak sem menekült, sem oltalmazott státusra -, akiknek a tartózkodási engedélye nem jogosít fel önálló lakás igénylésére, valamint hajléktalanok és menedékkérők, akik nagy valószínűséggel Németországban maradhatnak.

A befogadóállomás eredetileg 364 férőhelyes és kisebb faházakból áll, nemrég bővítették a lakókonténerek révén további 40 hellyel. A kiégett konténerek lakóit elköltöztetik más állomásokra. (9)

Egyiptomban a Mubarak-rezsim 2011-es megdöntése óta másodszor tartanak parlamenti választásokat; a vasárnap kezdődő első, kétnapos szakaszban a szavazók az ország 27 kormányzóságából tizennégyben járulhatnak az urnákhoz.

A legnépesebb arab országban tevékenykedő dzsihadisták támadásaitól tartva a hatóságok mintegy 120 ezer rendőrt és 185 ezer katonát vezényeltek ki a közel 19 ezer szavazóhelyiség védelmére. Kormányjelentések szerint 87 helyi és nemzetközi szervezet megfigyelői ügyelnek a választás törvényes lefolyására.

A több mint kilencven milliós észak-afrikai országnak ugyan körülbelül 55 millió bejegyzett, szavazásra jogosult polgára van, helyi szakértők történelmi mélységű részvételi arányra számítanak.

Szerintük otthon maradnak azok, akik a 2013-ban elmozdított elnök, Mohamed Murszi vezette iszlamista rezsim kudarca miatt csalódtak a politikai pártokban. Ugyanakkor azok sem sietnek az urnákhoz, akik a hatalomváltást - akkor még hadsereg-főparancsnokként - levezénylő jelenlegi elnököt, Abdel-Fattáh esz-Szíszit támogatják, mert úgy látják, hogy semmi sem veszélyeztetheti pozícióját. (4)