Nem teljes egyetértéssel, hanem minősített többségi szavazással, Finnország tartózkodása mellett, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenszavazata ellenére szavazták meg kedden délután az Európai Unió belügyminiszterei 120 ezer további menekült elosztását a tagállamok között.

Uniós források szerint a megállapodás értelmében egyelőre 66 ezer menekültet helyeznek át a többi tagállamba Olaszországról és Görögországról, 54 ezer áthelyezésről később, a Financial Times című lap értesülése szerint egy éven belül döntenek. 
 

Az Európai Bizottság javaslata alapján éppen ennyit, 54 ezer menekültet helyeztek volna át Magyarországról más tagállamokba, de Magyarország elutasította, hogy a megkérdezése nélkül úgynevezett frontállammá minősítsék, arra hivatkozva, hogy a magyar határhoz érkező migránsok egy uniós országon, Görögországon már áthaladtak, így ott kellett volna őket regisztrálni. (9)

Az Amerikai Egyesült Államok új bukaresti nagykövete, Hans Klemm ma találkozott a szenátus elnökével, Călin Popescu Tăriceanuval, illetve a képviselőház elnökével, Valeriu Zgoneával, mindössze egy nappal azután, hogy bemutatta akkreditációját Bukarestben.

Az amerikai diplomatával folytatott beszélgetést követően Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus elnöke azt nyilatkozta, tárgyaltak a stratégiai partnerség megerősítéséről, Romániának a régióban betöltött szerepéről, de a migránsok kérdésről is.

A tárgyalásnak témája volt az Európa déli része felől érkező fenyegetés is, Tăriceanu szerint a nagykövet „nagyon direkt” kérdést tett fel: azt kérdezte, „a román hatóságok komoly fenyegetésnek tekintik-e a menekültáradatot, amely az egész világot foglalkoztatja, de legfőképpen az EU-t.”

„Azzal a meggyőződéssel tárgyaltunk erről a problémáról, hogy országaink közül mindegyik nagyon hasznosan hozzá tud járulni egy jobb, egy demokratikus és virágzó világ létrehozásához” – kommentálta Călin Popescu-Tăriceanu. (4)

Románia és Bulgária felé irányítja a teherforgalmat Szerbia a horvát határzár miatt - közölte Miroslav Poledica közlekedésügyi államtitkár ma Belgrádban.

A politikus emlékeztetett arra, hogy Horvátország hétfő éjféltől leállította a Belgrádot Zágrábbal összekötő E70-es úton fekvő Batrovci-Bajakovo átkelőn a Horvátországba irányuló teherforgalmat, ami miatt keddre 12 kilométeres sor alakult ki. A számítógépes rendszer meghibásodása miatt viszont keddtől a kimenő forgalom is leállt, így Horvátországból jelenleg körülbelül 5 kilométer hosszan várnak a teherautók arra, hogy beléphessenek Szerbiába.

Az államtitkár kifejtette, hogy a határzár közvetett és közvetlen károkat is okoz. Példaként említette, hogy a teherautók fenntartása akkor is pénzbe kerül, ha azok nem mozognak, és pénzügyi kiesésekre lehet számítani azért is, mert sem az autópályákat nem használják ezek a teherautók, sem üzemanyagot nem vásárolnak. Hozzátette: nemcsak szerb és horvát, hanem külföldi fuvarozókat is érint az intézkedés.

Marko Cadez, a szerbiai gazdasági kamara elnöke a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) kedd reggeli híradójában arra hívta fel a figyelmet, hogy eddig - valamivel több mint egy nap alatt - körülbelül hétmillió eurós kárt szenvedett a szerb gazdaság a horvát határzár miatt. (4)

Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését követelő tüntetők fogadták ma a két ország minisztereit Neptunon, a tengerpart egyik üdülőtelepén, ahol együttes ülést tartott a román és a moldovai kormány.

A demonstráció több száz résztvevője közös pénzt, közös külpolitikát és közös korrupcióellenes fellépést követelt a két állam vezetőitől. A tüntetők a csendőrökkel dulakodva próbálták - sikertelenül - megközelíteni a kormányülés helyszínéül szolgáló épületet.

A közös kormányülés végén Victor Ponta miniszterelnök bejelentette, hogy Románia 150 millió eurós, alacsony kamatozású, visszatérítendő hitelt készül folyósítani a "nehéz pénzügyi helyzetben lévő Moldovának", hogy segítségére siessen a chişinăui kormánynak, amíg annak sikerül hitelmegállapodást kötnie a Nemzetközi Valutaalappal.

Ponta szerint Románia nem nyerészkedni akar: az öt éven belül visszafizetendő hitelkeretet azon az "1,5 százalék körüli" éves kamaton bocsátják Chişinău rendelkezésére, amellyel Románia finanszírozza magát a nemzetközi pénzpiacokon. (4)

Stelian Tănase, a TVR főigazgatója a köztévé műsorában azt mondta, Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettes kérésére dőlt el, hogy őt „likvidálják” a televízió éléről, mondván: Oprea „nagyon feltüzelt” hangon felhívta, és azt kérte tőle, vegyen ki adásból egy, a plágiumügyéről szóló anyagot – írja ma a Mediafax.

Stelian Tănase, a TVR elnök-főigazgatója a köztelevízió műsorában azt nyilatkozta, Gabriel Oprea felhívta őt, és „nagyon felháborodott, nagyon feltüzelt” hangon azt mondta, vegyen ki adásból egy, a plágiumügyéről szóló anyagot.

Tănase azt is mondja, a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) elnöke, Gabriel Oprea a televízió vezetőségében részt vevő párttársait is felhasználta, hogy az ilyen témájú híradások sugárzását megakadályozza. (4)

Ma japánsztrájkba léptek a vasúti alkalmazottak – karjukon fehér szalaggal tiltakoznak az ellen, hogy nem teljesítették követeléseiket, köztük a 10 százalékos fizetésemelést, illetve étkezési utalványok és üdülési csekkek biztosítását.

A Román Vasúti Társaság (CFR) alkalmazottai csütörtökig folytatják a japánsztrájkot, miután a közlekedésügyi minisztérium képviselőivel folytatott eddigi tárgyalásaik során mindössze ígérteteket kaptak.

A vasúti alkalmazottakat tömörítő szakszervezetek képviselői azt mondják, szerdán újabb tárgyalási fordulójuk lesz a szaktárca illetékeseivel, és remélik, hogy ekkor konkrét megoldások is születnek. Ellenkező esetben spontán tiltakozó akciókra készülnek. (4)

Megosztott első hellyel jutalmazták Orbán János Dénes (fotó) és Vörös István drámáit a Bárka irodalmi folyóirat és a Békéscsabai Jókai Színház közös, Erős csabait kívánok! elnevezésű irodalmi-színházi drámapályázatán – mondta Elek Tibor főszerkesztő az MTI-nek.

A meghívással öt kortárs magyar író élt, részletek a Kult-túra rovatban. (8)

Silviu Purcărete rendező vezetésével már három hete zajlanak a Julius Caesar próbái a Kolozsvári Állami Magyar Színházban (KÁMSZ), a 223. évad első bemutatóját október 9-én tartják az intézmény nagytermében – jelentette be Tompa Gábor igazgató (fotó) ma délben, a színház emeleti előcsarnokában tartott sajtótájékoztatón. Mint mondta, az utóbbi évek zsúfoltsága után, amikor jóformán egymást követték a bemutatók, ezúttal lassítanak kicsit, hogy lehetőségük legyen viszonylag gyakrabban műsorra tűzni előadásokat, s hogy ezáltal művészi szempontból is megfelelő szinten tudják őket tartani.

2016 májusáig összesen hét új produkcióval készülnek, december elején pedig minévadot szerveznek, amelyben a legfrissebb bemutatók mellett az elmúlt évadok kiemelkedő előadásai, kiállítások, beszélgetések is helyet kapnak majd. További részletek a szerdai Szabadságban. (8)

(Fotó: Biró István)

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) taggyűlése ma Keresztury Tibor írót, szerkesztőt, a Litera.hu főszerkesztőjét, a Stuttgarti Magyar Intézet volt igazgatóját (fotó) választotta meg öt évre a könyvszakmai szervezet igazgatójának.

Az új igazgató október 1-jén foglalja el posztját – közölte az MTI-vel az MKKE. Keresztury Tibor Zentai Péter Lászlót váltja a poszton, akinek lejárt ötéves igazgatói mandátuma. Zentai Péter László, aki 25 éve vezette a könyvszakmai társulást, nem indult újra a posztért.

Keresztury Tibor 1962-ben született Debrecenben. 1987-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészettudományi karán magyar-történelem szakon végzett. 1986 és 2006 között az Alföld szerkesztője, közben 1995-96-ban a József Attila Kör JAK-füzetek című sorozatának szerkesztője. 2000 és 2005 között a Magyar Narancs külső munkatársa, 2002-től a Litera című internetes irodalmi portál főszerkesztője, 2006-tól a stuttgarti Magyar Kulturális és Tájékoztatási Központ igazgatója volt, majd hazatérve, 2011-től ismét a Litera főszerkesztője. Többek között a Déry Tibor-díjat (2004) és a József Attila-díjat (2006) is megkapta. (8)

Öt alkotás – török, osztrák, dán, német és brit rendezők elsőfilmjei –versenyezhetnek idén az Európai Filmdíjért az Európai felfedezett kategóriában. Az elismerést az Európai Filmdíj kiosztásakor ítélik oda minden évben egy fiatal, feltörekvő európai rendező első játékfilmjéért. Az Európai Filmakadémia (EFA) az idei jelölteket a németországi Oldenburg Nemzetközi Filmfesztiválon jelentette be.

A jelöltek között van Deniz Gamze Ergüven török rendező Cannes-ban és a miskolci CineFesten már díjazott Mustang című alkotása, valamint Veronika Franz és Severin Fiala számos fesztiválon sikert aratott Ich seh Ich seh című horrorja, amelyet Ausztria idén nevezett a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjáért folyó versengésbe is. Szerepel még a kiválasztott filmek között a dán Anna Sofie Hartmann első rendezése, a Limbo, a német Tom Sommerlatte színész-rendező Im Sommer wohnt er unten című csípős komédiája, valamint a brit John Maclean Slow West című westernje is.

Az idei jelöltekről egy héttagú bizottság döntött, amelynek tagja volt Mihai Chirilov, a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) művészeti igazgatója és az EFA igazgatósági tagja, Dagmar Jacobsen is. A felfedezett kategória nyertesét az EFA több mint háromezer fős tagságának szavazatai alapján választják ki. Az Európai Filmdíjak idei ünnepélyes díjátadóját december 12-én tartják Berlinben – olvasható az Európai Filmakadémia sajtóközleményében. (8)