A jövő évtől duplájára emelkedik a külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek támogatása – jelentette be ma Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára Máriaradnán, ahol a katolikus kegytemplom és volt ferences kolostor újraszentelésén, a ferences rendi múzeum megnyitásán vett részt.

„Azok az egyházi személyek, akik a különböző egyházakban szolgálnak, a hit megőrzése mellett a magyarság megőrzése érdekében is sokat tehetnek, és ez is a nemzetpolitikánk része” – magyarázta a támogatás rendeltetését az MTI-nek Soltész Miklós.
Elmondta: a magyar kormány, illetve az Országgyűlés döntése alapján az eddigi 210 millió forintról 420 millió forintra növekszik a délvidéki, erdélyi-partiumi, kárpátaljai és felvidéki egyházi személyek támogatása.

Erdélyre és Partiumra levetítve, a lelkészek jövedelempótlékának keretösszege az eddigi 90 millióról 180 millió forintra növekszik - tette hozzá az államtitkár.(10)

Csongrád megye déli részén 42 csoportban 1180 határsértőt, köztük 241 gyermeket tartóztattak fel szombaton a rendőrök és polgárőrök – tájékoztatta ma a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-t.

Várkonyi Gergely közölte, a legnagyobb csoportot dél körül, Ásotthalom külterületén fogták el, ott 160 ember, többségében afgán állampolgár lépte át törvénytelenül a zöldhatárt.
A határsértőkkel szemben a rendőrség idegenrendészeti eljárást kezdeményezett.
Országszerte a törvénytelen határátlépés miatt szombaton 1446 embert fogtak el a magyar rendőrök, öt esetben közokirat-hamisítás, egy gyanúsítottal szemben pedig embercsempészet miatt indult büntetőeljárás – közölte a magyar Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata. (10)

Ismét elnapolta a kairói büntetőtörvényszék az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió Egyiptomban perbe fogott újságíróinak mára kiírt ítélethirdetését. Nem hivatalos források szerint a tárgyalást vezető bíró, Haszan Faríd megbetegedése áll a másfél éve zajló, hatalmas diplomáciai és sajtófigyelem övezte eljárás lezárásának elhalasztása mögött. Az ítélethirdetés új időpontját augusztus 29-re tűzték ki.
 

A vádlottak szerint a bíróság az ítélettel nem akarta megzavarni John Kerry amerikai külügyminiszter vasárnapi kairói látogatását, valamint az ország legjelentősebb nemzeti projektjét, az új Szuezi-csatornát felavató augusztus 6-i ünnepély sikerét.

Az al-Dzsazíra újságíróit 2014-ben héttől tíz évig terjedő szabadságvesztésre ítélték azzal a váddal, hogy a terrorcsoporttá nyilvánított szervezetet, a 2013-ban megbuktatott államfő, Mohamed Murszi mögött álló Muzulmán Testvériséget támogatták, és álhírekkel mocskolták be Egyiptom hírnevét. A semmítőszék az év elején a per újrafelvételét rendelte el, és az újságírók több mint 400 nap után elhagyhatták börtönüket. 

A három újságíró közül az ausztrál Peter Greste-t kitoloncolták, két társa, az egyiptomi-kanadai Mohamed Fahmi és az egyiptomi Báher Mohamed szabadlábon védekezhet.

Az eljárás bírálói azzal vádolják Kairót, hogy a per hátterében az al-Dzsazírának otthont adó Katar és Egyiptom közti diplomáciai válság áll. Katar nyíltan támogatja a nemrég halálra ítélt Murszit, és menedéket nyújt a Muzulmán Testvériség számos magas rangú tisztségviselőjének. (10)

Németországban az Angela Merkel kancellár vezette konzervatívokat annyian támogatják, mint az összes többi parlamenti pártot együttvéve, a CDU/CSU pártszövetség így abszolút többséget szerezhet a törvényhozásban (Bundestag). A Bild am Sonntag című vasárnapi lap megbízásából készített, ma ismertetett felmérés szerint a CDU/CSU országos támogatottsága 43 százalékon áll, és ezzel éppen annyira erős, mint a parlamenti bejutási küszöböt – 5 százalékot – elérő pártok összesített támogatása.

Angela Merkel a 2017-es Bundestag-választáson ismét a CDU/CSU kancellárjelöltjeként kíván indulni, és már hozzá is kezdett a másfél év múlva kezdődő kampány előkészítéséhez – írta hét végi számában a Der Spiegel című hírmagazin. A lap szerint Merkel a szűk körű belső egyeztetéseken azt mondta, hogy döntését 2016 elején jelenti be hivatalosan.  

Az viszont egyelőre nem biztos, hogy a német kormányt 2005 óta, a CDU-t pedig 2000 óta vezető 61 éves politikus a teljes törvényhozási ciklusra, vagyis egészen 2021 őszéig vállalja-e a kancellári munkát – írta a Der Spiegel.
 

A konzervatívok elsősorban Angela Merkelnek köszönhetik népszerűségüket, aki „nyugodt stílusával elnyerte a németek bizalmát, és a görög válságban még rokonszenvesebb lett nekik” – mondta a Bild am Sonntagnak Jürgen Falter politológus. (10)