Ma Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke sajnálatát fejezte ki a nemzetvédelmi stratégia elfogadása miatt, úgy vélve, hogy a parlament „felületesen” kezelte a dokumentumot.

„Sajnálom, hogy a parlament felületesen járt el egy ilyen fontos dokumentum esetében” – fejtette ki Tăriceanu a képviselőház és a szenátus együttes ülése után. „A védelmi stratégia nevet viselő dokumentum gyenge minőségű, gyenge összetételű, tartalmát nagyon sok pontban lehet kritikával illetni és a hangsúlyok is rosszak. Ahelyett, hogy az állampolgáron legyen a hangsúly, az állampolgár biztonságának a szavatolásán, nem beszélve arról, hogy a dokumentumban állandóan összekeverik a védelmi stratégiát és a biztonsági stratégiát, összekeverik a fogalmakat, pedig azok teljesen különböznek egymástól” – mondta a szenátus elnöke. (4)

Nagy szavazattöbbséggel elfogadta ma a bukaresti parlament Románia 2015-2019-es időszakra vonatkozó nemzetvédelmi stratégiáját, amelyet előző nap Klaus Iohannis államfő terjesztett a törvényhozás elé.

Gabriel Oprea ideiglenes miniszterelnök a parlamenti vita során rámutatott, a kormány támogatja a dokumentum elfogadását. Hozzátette: amikor az ország biztonságáról, nemzetközi kötelezettségei betartásáról, a NATO-ban vállalt szerepéről van szó, nincs helye a pártpolitikai taktikázásnak.

A NATO-tagországok kollektív védelmére és az ország saját intézményrendszerének megerősítésére alapozó új román védelmi stratégia főleg Oroszországgal összefüggésbe hozható fenyegetésekkel számol. (4)

A magyar kormány bővíteni fogja a kereskedőházak hálózatát a Kárpát-medencében - jelentette be a magyar külgazdasági és külügyminiszter ma Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM)  külgazdasági értekezletén.

Szijjártó Péter elmondta: a kis- és közepes vállalkozások (kkv), amelyek külpiaci érvényesülését segíti a kereskedőházak rendszere, a földrajzi és kulturális közelség miatt nagyobb eséllyel szállnak versenybe a Kárpát-medencében.

A miniszter megismételte, hogy a kormány szeretné jelentősen növelni a magyar kkv-k exportját, mert a nagy nemzetközi vállalatok belső, termelésszervezési döntései - például egy magyarországi termelőegység megszüntetése vagy átköltöztetése egy másik országba - egészségtelenül nagy hatással vannak a magyar exportteljesítményre. (4)

Még kezdés után fél órával is hordták be a székeket, olyan sokan gyűltek össze tegnap délben az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Jókai utcai előadótermében; az apropót az egyesület természettudományi és agrártudományi szakosztálya, valamint a Kolozsvár Társaság által szervezett esemény szolgáltatta, ahol Csávossy Györgyöt köszöntötték 90. születésnapja alkalmából. Részletek és fotóriport itt. (8)

Hét OECD tagországban haladja meg a lakosság számát a mobil szélessávú internet előfizetések száma - írja a World Economic Forum hírportálja.

Finnországban 132 mobil szélessávú internet előfizetés jut minden száz lakosra. Sorban utána Japán következik 116 előfizetéssel, majd Ausztrália 115, Svédország 113, Dánia 112, Dél-Korea 105 és az Egyesült Államok 101 előfizetéssel.

Lengyelországban 58, Szlovákiában 61, a Cseh Köztársaságban 72 előfizetés jut száz lakosra, szemben a 78-as OECD-átlaggal. (4)

Hazánkban 7,4 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta az első negyedévben az előző negyedévben jegyzett 6,7 százalékról - derült ki ma az országos statisztikai intézet közléséből.

Az állástalanok száma 655 ezerre nőtt a múlt év végén jegyzett 618 ezerről. A férfiak körében magasabb, 8,4 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, míg a nők körében 6 százalék. A fiatalok között a legmagasabb, mintegy 25 százalék a munkanélküliségi ráta.

A 20 és 64 év közötti lakosság foglalkoztatottsági rátája 63,7 százalék, ami 6,3 százalékkal marad el a Románia által vállalt 70 százaléktól. A foglalkoztatottsági ráta csökkent a tavalyi év végéhez képest, amikor ez az érték 65,4 százalék volt, és Románia 4,6 százalékkal maradt el az Európa Unióval szemben vállalt céltól. (4)