Másodszor sem járult hozzá a bukaresti szenátus ahhoz, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) őrizetbe vegye Dan Şova szociáldemokrata szenátort, Victor Ponta miniszterelnök volt kampányfőnökét.

A törvényhozás felsőházában azért ismételték meg ma a szavazást Şova őrizetbe vételének engedélyezéséről, mert az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette a március 25-én megejtett első voksolás eredményét elutasításként értelmező szenátusi határozatot.

A mostani titkos voksoláson 66-an támogatták, 72-en pedig ellenezték azt, hogy a szenátus hozzájáruljon a kormányfőhöz közeli politikus őrizetbe vételéhez. (13)

A PNL június 5-én benyújtja a bizalmatlansági indítványt, amit valószínűleg a jövő héten olvasnak fel a parlamentben, és egy további hét múlva bocsátják vita alá, jelentette ki ma Ludovic Orban, a PNL első alelnöke.

„Június 5-én nyújtjuk be az indítványt, az Állandó Bizottságok valószínűleg június 8-án, hétfőn ülnek össze és akkor majd pontosan tudni fogjuk, hogy mikor olvassák fel azt a plénumban és mikor bocsátják vita, illetve voks alá. (…) A legnagyobb valószínűség szerint a jövő hét folyamán fogják felolvasni azt, valószínűleg szerdán, a vita és a szavazás pedig a rá következő héten lesz” - részletezte a RFI-nek a liberális vezető. (4)

A nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását hátrányosan érinti a tanügyi törvénytervezet, erről indul közvita. 

Sorin Câmpeanu oktatási miniszter kedden a Hotnews.ro hírportálnak elmondta, hogy a szenátus oktatási bizottságának, a tanügyi szakszervezeteknek és diákszövetségeknek megküldött tervezetet öt évvel ezelőtt készítették a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai, és azt a szaktárca még nem egészítette ki saját javaslataival.

Király András kisebbségi oktatásért felelős államtitkár az MTI-nek megerősítette, hogy ez nem a szaktárca tervezete, de rámutatott: elfogadása esetén csak az általános iskola alsó tagozatán lehetne idegen nyelvként oktatni a román nyelvet, az ország földrajzát és történelmét pedig ismét románul kellene tanítani a felső tagozaton és a középiskolában. (9)

Háromszázhuszonkilenc új kötet debütál a csütörtökön kezdődő 86. Ünnepi Könyvhéten és 14. Gyermekkönyvnapokon – mondta Zentai Péter László, a szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója ma Budapesten.

Hozzátette: a budapesti Vörösmarty téren idén 147 pavilonban több mint kétszáz magyarországi és határon túli kiadó várja az érdeklődőket. A téren két színpadon az ország legjelentősebb írótársaságai mutatják be az új könyveket és szerzőiket, különös tekintettel a fiatalabb generáció képviselőire.

Az Ünnepi Könyvhét országos, mintegy 80 települést felölelő programját június 4-én, csütörtök délelőtt Győrben nyitja meg Dragomán György József Attila-díjas író. A budapesti rendezvény megnyitóján idén a szintén József Attila-díjas Sárközy Mátyás mond beszédet. (8)

Csak Csoma Botond MKT-elnök, városi tanácsos nyújtotta be pályázatát az RMDSZ Kolozs megyei szervezete elnöki tisztségére. A pályázatok benyújtási határideje ma délután 4 óra volt, a tisztújító közgyűlés június 19-én lesz.

Megkeresésünkre Máté András Levente, a szervezet eddigi elnöke elmondta: nem pályázta meg a szervezet elnöki tisztségét, mert úgy érezte, hogy teret kell hagyni másnak is, hogy bizonyítson. „Remélem, a majdani elnök kézben tudja tartani a szervezetet, és jó eredményeket ér el” – nyilatkozta a politikus. (4)

Joseph Blatter lemondott a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnöki posztjáról négy nappal azután, hogy újraválasztották.

A 79 éves sportvezető Zürichben tartott sajtótájékoztatóján jelezte, hogy rendkívüli kongresszus összehívását indítványozta, az elnöki teendőket pedig addig ő látja el.

„Rendkívüli kongresszust kell összehívni, hogy a lehető leghamarabb megválasszák az utódomat” – mondta Blatter.

A FIFA-elnököt múlt pénteken választották meg ötödik ciklusára. A tisztújító kongresszuson Ali bin al-Husszein jordán herceg volt a kihívója, aki az első kör után visszalépett, miután csak 73 voksot kapott, míg Blatter 133-at.

A választás előtt két nappal Zürichben hét magas rangú FIFA-tisztségviselőt tartóztattak le korrupció, zsarolás, csalás és pénzmosás vádjával. (13)

Előre nem bejelentett tanácskozást tartottak a görög államadósság-válságról keddre virradó éjjel a berlini kancellári hivatalban a Görögországot mentőhitelekkel támogató intézmények - az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - vezetői, valamint a német kancellár és a francia államfő.

A megbeszélésen Angela Merkel kancellár és Francois Hollande francia elnök mellett Jean-Claude Juncker EB-elnök, Mario Draghi EKB-elnök és Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója vett részt. A tanácskozásról a német kormány hivatalosan csak annyit közölt, hogy megállapodtak abban, hogy "nagy intenzitással" és az athéni kormánnyal együttműködve dolgoznak tovább Görögország helyzetének rendezésén.

A Die Welt című lap az online kiadásában azt írta, hogy a tanácskozáson egy "utolsó ajánlatot" dolgoztak ki a görög kormány számára.

Görögországnak pénteken át kell utalnia az IMF-nek egy korábbi kölcsön 300 millió eurós törlesztőrészletét, június végéig pedig további törlesztőrészleteket, összesen 1,6 milliárd eurót, de az athéni vezetés eddigi jelzései alapján az államkasszában nincs ehhez elég pénz.

A fizetésképtelenség veszélye elhárítható, ha sikerül megállapodásra jutni a 2011-ben indult második nemzetközi hitelprogram lezárásáról, aminek révén Athén megkaphatja a hitel utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét.

A berlini kancellári hivatalban Merkel, Hollande és Juncker hétfő este az európai ipari kerekasztal (ERT) képviselőivel folytattak megbeszélést az egységes európai digitális piac kialakításáról. A találkozó előtt a kancellár, a francia elnök és az EB elnöke sajtónyilatkozatot tett. Arról nem beszéltek, hogy a görög válságról is tárgyalnak majd, és a megbeszéléshez csatlakozik az EKB és az IMF vezetője.

Sajtóbeszámolók szerint Mario Draghi és Christine Lagarde késő este érkezett a kancelláriára, és a tanácskozás éjfél után ért véget. (4)

A rövidnadrág-viselés jogáért küzdenek középiskolás lányok Izraelben: a májustól októberig tartó 30 fok körüli hőségben fiú osztálytársaikhoz hasonlóan ők is rövidnadrágban akarnak iskolába járni, azonban ezt a legtöbb nem vallásos középiskola szabályzata is tiltja, ezért a lányok országszerte tiltakozó akciókba kezdtek egyenlőséget követelve maguknak.

Részletek a Bulvár rovatban. (4)