Lármafákkal, őrtüzekkel kívánja kivilágítani Székelyföld természetes, történelmileg kialakult határait 2015. október 25-én a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). Izsák Balázs, az SZNT elnöke a felhívásban arra szólított fel, hogy a 2013 októberében tartott Székelyek nagy meneteléséhez hasonló erejű összefogással hozzák Bukarest és a nagyvilág tudomására, hogy Székelyföldet sem feldarabolni, sem beolvasztani nem hagyják.

Erre a tömegméretű megmozdulásra szerinte azért van szükség, mert Románia kormánya nem mondott le arról, hogy Székelyföldet egy román többségű óriásrégióba olvassza be, a Székelyföld autonómiájára vonatkozó igénynek már a puszta megfogalmazását is „bűnügyi jelenségként” kívánja kezelni, Székelyföld fővárosában, Marosvásárhelyen pedig a magyarság minden tiltakozó megmozdulását betiltja vagy korlátozza. (9)

Kelemen Hunor szövetségi elnök levélben fordult Gianni Buquicchióhoz, a Velencei Bizottság elnökéhez, amelyben ismertette a romániai nemzeti kisebbségi jogok terén észlelt visszásságokat.

Három nappal ezelőtt, április 30-án konferenciát szervezett Kolozsvárott a román külügyminisztérium és a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem abból az alkalomból, hogy húsz évvel ezelőtt Románia elsőként ratifikálta az Európa Tanács (ET) által kidolgozott Kisebbségvédelmi Keretegyezményt. A Velencei Bizottság elnökének írt levelében Kelemen Hunor elsősorban leszögezi: a romániai magyarok jelentik a legnagyobb nemzeti közösséget az országban, sőt az Európai Unióban is, ennek ellenére képviseletük nem kapott meghívást erre a fórumra. További fontos intézményeket elfelejtettek meghívni a szervezők, mint például a Romániai Nemzeti Kisebbségkutató Intézetet.

Lucy Mulloy kubai–brit–amerikai koprodukcióban készült filmje, az Una Noche lett a legjobb nagyjátékfilm a 25. Mediawave fesztivál nemzetközi versenyében, a legjobb kisjátékfilmnek járó díjat Vahram Mkhitaryan Lengyelországban élő örmény rendező Tejtestvér című filmje nyerte el. Szabó Simon Fal című munkája kisjátékfilmes különdíjat kapott – közölték a komáromi Monostori Erődben tartott rendezvénysorozat szervezői az MTI-vel.

További részletek a Kult-túra rovatban. (8)

Az esős idő ellenére zsúfolásig megtelt tegnap a Kolozs megyei Feketelak kis református temploma, a helybéliek mellett Buzából, Ördöngösfüzesről, Szépkenyerűszentmártonból és Szamosújvárról is érkeztek hívek a felújított templom szentelési ünnepségére. Fotóriportunk itt látható. (8)

A labdarúgó I. liga 30. fordulójának vasárnapi játéknapján a Kolozsvár Arénában U FC–Medgyesi Gázmetán mérkőzést rendeztek.

Az egyetemisták Vlad Morar révén már a 2. percben megszerezték a vezetést, és 83 percen győzelemre álltak – az egyenlítés büntetőből érkezett, a 11-est Llullaku értékesítette.

Végeredmény: • U FC–Gázmetán 1–1 (gól: Morar – 2. perc, illetve Llullaku – 85. perc, 11 m).

Helyszínen készült felvételeink ITT. (7)

Mézgafát ültettek kicsik és nagyok ma az Életfa Családsegítő Egyesület új székházának felavatásán – ő a születés fája –, egyben megnyitották a Születés hetét. Az udvaron focimeccs zajlott, bogrács főtt, bábszínházban adtak Kőlevest. A Születés hete hétfőtől érdekes meghívottakkal és előadásokkal várja az érdeklődőket. Részletes program az eletfa.ro honlapon.

Fotóriportunk itt látható.

A zsidó élet a német önazonosság része, a diszkriminációnak, a kirekesztésnek és az antiszemitizmusnak pedig nincs helye Németországban - mondta a német kancellár vasárnap a dachaui náci koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.

Hangsúlyozta, hogy az államnak és az állampolgároknak egyaránt kötelező a határozott fellépés a zsidóellenességgel, a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájával és a kirekesztéssel szemben.

Rámutatott, hogy a jelenkori antiszemitizmus és "a gyilkos iszlamista terror" az emberi méltóság és a szabad, demokratikus berendezkedés alapjai ellen irányul.   Angela Merkel az első német kormányfő, aki beszédet mondott az egykori bajorországi láger területén kialakított emlékhelyen. (9)

A nepáli régészeti hatóság első felmérése szerint mintegy 60 templom teljesen megsemmisült az április 25-i földrengésben, a katasztrófában 68 kulturális örökségi helyszín és több mint 200 műemlék szenvedett károkat. A természeti csapás leginkább a Katmandu-völgyet sújtotta, amely ősi ázsiai civilizációk találkozási pontja.

A hatóságok megkezdték a világörökségi helyszíneken a romok átvizsgálását, az épen maradt díszítő elemek, szobrok, díszes támgerendák, ezüst és réztárgyak összegyűjtését, munkájukat helyi lakosok és önkéntesek is segítik. A nepáli fővárosban tartózkodik, az UNESCO világörökségi bizottságának képviselője, Christian Manhart, aki egy rádióinterjújában bizakodóan beszélt az újjáépítés esélyeiről. Úgy becsülte, hogy az újjáépítés "rengeteg millióra, valószínűleg több százmillió euróra fog rúgni".

Katmanduban romba dőlt a város egyik jelképe, a kilencszintes Darahara torony. Az 1832-ben épült 62 méteres épület szintén részben megsemmisült az 1934-es földrengésben, de sikerült újjáépíteni.

Vasárnapi adatok szerint a természeti katasztrófa halálos áldozatainak száma meghaladta a 7 ezret, a sérülteké a 14 ezret. Az ENSZ azt közölte, hogy a 28 millió lakosú Nepálban nyolcmillió embert sújtott a földrengés, közülük 1,7 millió gyereket. (9)

A jazidi kisebbséghez tartozó háromszáz foglyot végeztek ki az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet fegyveresei az iraki Moszul közelében – közölték jazidi és iraki illetékesek.

A BBC hírszolgálat idézte mára virradóra a Jazidi Haladó Párt közleményét, amely szerint a foglyokat pénteken ölték meg a Moszul melletti Tal Afar körzetben. A párt elítélte a tömegmészárlást, iszonyatos bűnténynek nevezte, és felszólította az iraki erőket, hogy szabadítsák ki azokat a jazidikat, akik még mindig az IÁ fogságában vannak. Oszama al-Nudzsaifi iraki alelnök borzalmasnak és barbárnak nevezte a mészárlást.

A BBC emlékeztet arra, hogy az IÁ fegyveresei tavaly jazidik ezreit ejtették foglyul, és állítólag a fellegváruknak számító Moszulban tartják őket fogva. Április elején, nyolc hónapnyi fogva tartás után közülük több mint kétszázat engedtek szabadon. Az Iszlám Állam fegyveresei jazidik százait ölték meg az általuk elfoglalt területeken. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának vizsgálata a jazidik elleni vérengzésekkel kapcsolatban arra a megállapításra jutott, hogy az IÁ rémtettei kimeríthetik a népirtás bűncselekményét, ezért a Nemzetközi Büntetőbíróságnak kell velük foglakoznia. (8)

(Fotó: bbc.com)