Klaus Johannis államfő a parlament jóváhagyását kérte két NATO vezénylési központ Bukarestbe telepítéséhez - közölte Hotnews.ro hírportál.

Románia, Lengyelország, Bulgária és a három balti ország területén úgynevezett integrációs egységeket (vezénylési központokat) hoznak létre a gyorsreagálású NATO-erők számára (NATO Forces Integration Unit - NFIU).

Az államfő a NATO-erők egyik integrációs egységének és egy hadosztály szintű nemzetközi vezénylési központnak (Multinational Division South-Est Headquarters - MND-SE HQ) a befogadásához kérte a parlament jóváhagyását.

Az NFIU, azaz a gyorsreagálású erők bukaresti vezénylési központja 2016-ra kell elérje teljes operatív kapacitását, de a tervek szerint már idén júniusban megkezdi működését. (9)

Kihirdette a választási reformcsomag első három törvényét - a párttörvényt, a pártfinanszírozási törvényt és az önkormányzati választási törvényt - Klaus Johannis államfő.

Ezt Johannis jelentette be mai sajtóértekezletén. Az elnök úgy értékelte, a jogszabályok előrelépést jelentenek a politikai képviselet hatékonyságának javítása, a pártok gazdálkodásának átláthatóbbá tétele terén. Iohannis ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a parlament "késésbe került" a külföldön élő román állampolgárok levélben való szavazásának szabályozásával.

Johannis leszögezte: nem tartja elfogadhatónak, hogy a törvényhozók saját érdekük alapján módosítsák a büntető törvénykönyvet (Btk.) és arra figyelmeztette a parlamentet, hogy - elfogadása esetén - nem fogja kihirdetni a Btk.-t módosító törvényt. (4)

A magyar-román kétoldalú kapcsolatok rendszere mára olyan mélypontra jutott, hogy komoly aggodalommal tekintenek az erdélyi magyar közösség jövőjére – fejtette ki Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A magyar kormány ezért a konkrét támogatások mellett olyan gazdasági kapcsolatokat is próbál kiépíteni, amelyek segítik a romániai magyar közösséget. Hozzátette: a kabinet a nemzetközi színtéren azt szeretné elérni, hogy Európa ne csak azoknak a hangját hallja meg, akik erőszakhoz folyamodnak, hanem azokét is, akik békés eszközökkel próbálják érvényesíteni alkotmányos önrendelkezési jogaikat.

 „Azt szeretnénk, ha a környező országokban élő magyar közösségek megkapnák, ami jár nekik" - mondta Kövér László, megjegyezve, hogy az Európai Unió ebből a szempontból "kicsit torzan fogja fel az emberi jogokat", hiszen a "hizlalandó sertések és a tojóhibridek mentálhigiénéjével többet foglalkozik az európai szabályozás", mint a közösségek oktatási és kulturális önrendelkezésének védelmével. (9)

Románia és Magyarország kétoldalú kapcsolata jó, és a két országot stratégiai partnerség fűzi össze, de sok mindent lehet javítani - mondta Románia államfője az ARD német közszolgálati televíziónak.

Klaus Johannis szerint a két ország kapcsolatára vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban kiemelte, hogy a témáról már elnöki tevékenysége legelső időszakában tárgyalt a magyar kormány képviselőivel. "Azt hiszem, lehetségessé válik, hogy kapcsolatunkat még jobbá tegyük" és a két ország között "jószomszédi kapcsolat" alakuljon ki. Ez "mindkét ország érdekében állna" – mondta.

Johannis a magyar közösség helyzetéről szólva elmondta, hogy egy "etnikai kisebbség" - az erdélyi szász közösség - tagjaként "nagyon jól" ismeri az "etnikai kisebbségek problematikáját". Hangsúlyozta, hogy a romániai magyar kisebbségre "egyáltalán nem problémaként" tekint, és úgy véli, hogy a kisebbségek "gazdagítják" az országot, amelyben élnek.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a romániai kisebbségek lehetőségeinek, jogainak számbavételével "gyorsan megállapítható, hogy a már régen megoldott problémákból sokkal több van, mint a megbeszélésre váró problémákból". (9)

Biztonságunk és közös értékeink több irányból is támadás alatt állnak, ezért nagy szükség van a transzatlanti együttműködésre és szolidaritásra - mondta Alexander Vershbow, a NATO amerikai főtitkárhelyettese a NATO parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszakán ma, Budapesten.

A szövetség főtitkárhelyettese a plenáris ülésen kiemelte: a NATO jól halad a tavalyi walesi csúcstalálkozón meghatározott célok megvalósításában, de több területen nagyobb erőfeszítésekre lenne szükség.

Alexander Vershbow hangsúlyozta: a NATO és az EU közötti együttműködés fontosabb, mint valaha, koordinálni kell a tevékenységüket, összhangba kell hozni a megközelítéseiket. (4)

Három magyar színésznő is részt vesz a május 29-e és június 7-e között zajló 14. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál a Tízen a filmért (10 pentru film) elnevezésű projektjében, amelynek célja, hogy a romániai színházak tehetséges művészei számára lehetőséget biztosítsanak a filmes szakemberekkel való találkozásra. A fesztivál idején immár negyedik alkalommal bonyolítja le ezt a programot, idén Albert Csilla (Kolozsvári Állami Magyar Színház),B. Fülöp Erzsébet (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata) és Szász Réka (Râmnicu Vâlcea-i Anton Pann Színház) kapott meghívást, akik másik hét kollégájukkal (Alexandru Ion, Ali Deac, Ana Covalciuc, Irina Drăgănescu, Lucian Teodor Rus, Ruxandra Maniu, Silva Helena Schmidt) egyetemben részt vehetnek az amerikai Nancy Bishop casting ügynök mesterkurzusán. (2)

Frida Kahlo mexikói festőnő mintegy ötven éven át elzárt, színpompás ruhatáráról és személyes tárgyairól készített fotográfiákból nyílt kiállítás a londoni Michael Hoppen Galleryben.

Kahlo férje, a művész Diego Rivera mexikóvárosi otthonuk egyik szobájában őrizte felesége holmiját az asszony 1954-ben bekövetkezett halála után. A férfi azt is meghagyta, hogy csak saját halála után 15 évvel nyithatják ki a helyiséget. Így is történt. Rivera 1957-ben halt meg és a szoba végül egészen 2004-ig zárva maradt, amikor a házaspár régi házában működő Frida Kahlo Múzeum elkezdte katalogizálni a szoba tartalmát és felkérte Mijako Isiucsi japán fotográfust, hogy készítsen felvételeket a több mint 300 tételről.

A nagyközönség most ezeket a fényképeket veheti szemügyre a londoni galériában. A képek a 47 évesen elhunyt Kahlo fűzőit, cipőit, napszemüvegeit, a gyermekbénulás és egy tragikus buszbaleset testi következményeinek elrejtésére használt színpompás ruhadarabjait és díszített műlábát örökítik meg. (2)

(Fotó: www.michaelhoppengallery.com)

Nastassja Kinski lesz az idei TIFF díszvendége, jelentették be ma délelőtti sajtótájékoztatójukon a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál szervezői. Az 1970-es, ’80-as évek egyik leghíresebb színésznője először jár Romániában, a kolozsvári fesztiválon június 3-án, a Wim Wenders által 1984-ben rendezett Párizs, Texas című film vetítése alkalmával fog találkozni a közönséggel, ugyanakkor a Transilvania Talent Lab keretében mesterkurzust tart június 5-én, déli 12 órától. A díjkiosztó gálán Nastassja Kinski átveszi a TIFF-életműdíjat. (2)

Kiírta a vizsgát a tanfelügyelők számára a minisztérium.

A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség vezetőségének mai sajtótájékoztatóján megtudtuk: megyénkben a 28 helyre csak 23 jelentkező akadt, így például nincs jelentkező a magyar elemi tagozatért és a magyar nyelv és irodalom oktatásért felelős tanfelügyelői állásra.

Arról, hogy miért nem indulnak a jelenlegi tanfelügyelők, a holnapi Szabadságban olvashatnak. (13)

Idén is lesz kincskereső (Treasure Hunt) verseny a Kolozsvári Városnapokon – derül ki a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal mai közleményéből.

Az évről évre egyre népszerűbb, immár 5. kiadásához érkezett, a csapatok városismeretére is építő szórakoztató vetélkedőt május 23-ára illetve 24-ére (döntő) írta ki a városháza, amely 180 csapat részvételére számít (közülük a legjobb 60 kerül be a döntőbe).

Beiratkozni május 21-ig lehet a www.zileleclujului.ro honlapon vagy a Deák Ferenc/Eroilor utcai turisztikai információs irodában; a verseny fődíja 1000 euró, a 2. helyezett 300, a 3. helyezett 200 eurót kap. A játékban csak a 18. életévüket betöltött személyek vehetnek részt. (13)