Szíria kapcsán immár néhány éve a polgárháborúról, a mészárlásokról, a menekültáradatról szóló hírek élnek a köztudatban. Mindemellett a térség, amelynek birtoklásáért a történelem folyamán sokszor és sokan harcoltak, a régész és művészettörténész számára megannyi kincset, különböző korszakok anyagi kultúrájának emlékeit, a nyugati és keleti civilizációk találkozásának nyomait rejti. 2006 és 2011 között egy magyar, régészekből és más szakemberekből álló csoport számára lehetőség nyílt arra, hogy a nevezetes johannita lovagvárban, Margat-ban kutathasson. Bár a szíriai régészeti lelőhelyekért eddig valóságos nemzetközi versenyfutás folyt, az ország belpolitikai helyzetéből adódóan beláthatatlan ideig nem lesznek további kutatások a régióban. Buzás Gergely régész-művészettörténész, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója a kutatócsoport tagjaként részt vett a Margat-ban végzett ásatásokon, és elkészítette a vár építéstörténetét, elméleti rekonstrukcióját. A szakember nemrég a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Értékek Akadémiája című rendezvénysorozatának keretében tartott előadást Margat és a szíriai keresztes várak témáról. Interjúnkban Margat várának történeti, építészeti jelentőségéről, a kutatás eredményeiről kérdeztük. |