Ha a szüleim egy fikarcnyival türelmesebbek lettek volna, és ugyanazt a felvágottat ugyanabból az üzletből, de csak két nappal később vásárolják meg, három hónap múlva ugyan mekkora pénz üthette volna a markunkat! Imígyen okoskodtam, miután „végignyaltam” a több száz kasszaszalagot a hétfői nyugtalottó-sorsolás ürügyén, s a mindenféle nagyobb-kisebb-mégkisebb kifizetést igazoló ficujkák tócsájában kissé szomorúan könyveltem el: február 7-e nem a mi napunk volt. |