Hetvennégy szíriai állampolgárt próbált Magyarországra csempészni teherautójának rakterében egy török sofőr Nagylaknál – tájékoztatta a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője vasárnap az MTI-t. Várkonyi Gergely közölte, a járművet szombaton este ellenőrző magyar és román rendőröknek feltűnt, hogy a vámzsinór szabálytalanul volt befűzve a pótkocsin, ezért felnyitották a rakteret. A török sofőr ellen embercsempészés, míg a szíriai állampolgárokkal szemben tiltott határátlépés miatt a román hatóságok indítottak eljárást. A nagylaki átkelőnél pénteken éjszaka is elfogtak egy török embercsempészt, abban a kamionban 11 szíriai állampolgár rejtőzködött. (6)

A világbajnoki címvédő Lewis Hamilton, a Mercedes brit pilótája (képünkön) nyerte a vasárnapi Forma–1-es Kínai Nagydíjat Sanghajban.

A 30 éves versenyző pályafutása 151. futamán a 35 győzelmét aratta, idén a másodikat, ezzel továbbra is vezet az összetettben.

Hamilton mögött csapattársa, a német Nico Rosberg ért célba másodikként, a harmadik helyen a négyszeres vb-győztes Sebastian Vettel, a Ferrari német versenyzője végzett.

A világbajnoki idény a jövő hétvégén Bahreinben folyatódik. (7)

A férfi kosárlabda Nemzeti Liga rájátszásának második mérkőzésén a feketében játszó Kolozsvári U-BT hazai pályán, a Horia Demian Sportcsarnokban fogadta a Marosvásárhelyi Maros KK-t, és 67:74 arányú vereséget szenvedett. A negyeddöntőben a három győzelemig tartó párharcban a vásárhelyiek 2–0-ra vezetnek.

A helyszínen készült felvételek ide kattintva tekinthetők meg. (7)

A jelenlegi brit kormány reformtervei szerint az Európai Unió társállamaiból érkező munkavállalók több mint kétszer annyi hozzájárulást fizetnek majd be a brit szociális ellátórendszer kasszájába, mielőtt hozzáférhetnek a jóléti juttatásokhoz, mint amennyit a jelenlegi szabályok alapján már érkezésük pillanatában igényelhetnek – jelezte a brit miniszterelnök.

Részletek az EU-világ rovatban.

A költöző madarak vadászata évszázados hagyományának vetett volna véget a szombaton tartott máltai népszavazás, melyet kis szavazatkülönbséggel a vadászat hívei nyertek. A voksok alig több mint felével - 50,44 százalékkal - győztek a vadászok, s alig 2200 szavazattal kaptak többet, mint a tilalom hívei, akiknek 49,56 százalék jutott - tudósított a BBC News. A szavazásra jogosultak száma 340 ezer volt. 
    Joe Perici Calascione, a vadászok szövetségének képviselője rendkívül elégedett volt az eredménnyel, a madárvadászatot "a máltai hagyományok szerves részének" nevezte. Az elmúlt másfél évszázadban ez már a hetedik népszavazás a témában, ezúttal aláírásgyűjtés nyomán írták ki. 
    Az Európai Unió egyik irányelve tiltja ugyan a tavaszi madárvadászatot, de Málta minden évben korlátozott időtartamú felmentést kér a tilalom alól, hogy az afrikai telelőhelyükről európai szaporodási helyükre visszatérő gerléket és fürjeket elejthessék. A madárvadászat ellenzői szerint a vadászok egyrészt nem tartják be a kilövési kvótákat, másfelől nemcsak az engedélyezett két fajra, hanem védett madarakra is vadásznak, így sarlósfecskére, vörös vércsére, rétihéjára, sárgalábú sirályra és gólyára is.
    Joseph Muscat miniszterelnök és Simon Busuttil ellenzéki vezető is a vadászati lehetőség fenntartását pártolta. A népszavazás nem érintette az őszi vadászati szezont. (3)

Ausztráliában a jövőben eleshetnek a családok állami támogatásának bizonyos fajtáitól azok a szülők, akik nem engedik a kötelező védőoltások beadását gyerekeiknek. Erre figyelmeztetett vasárnap Tony Abbott konzervatív ausztrál miniszterelnök. Jelenleg a szülők "lelkiismereti okokból" megtagadhatják gyerekeik beoltatását, miközben az állam a családokat segítő intézkedésekkel gyermekenként évente összesen 15 ezer dollárig támogatja a szülőket. Ha a kormány javaslatát elfogadná az ausztrál parlament, a védőoltást lelkiismereti okokból megtagadó szülők nem számíthatnának bizonyos támogatásfajtákra. Mindazonáltal a vallási vagy egészségügyi okokra hivatkozó szülőknek továbbra is joga lenne felvenni bizonyos pótlékokat.
Az új intézkedések, amelyeket a munkáspárti ellenzék is támogat, 2016-ban lépnének életbe. "Ha nincs injekció, nincs pénz" - jegyezte meg Abbott, és hozzátette: "egészségügyi szempontból nem megalapozott az, hogy a szülők nem teszik védetté gyerekeiket a betegségek ellen, és ezt nem kellene az adófizetőknek támogatniuk".
A szülők egy része úgy véli, hogy a kötelező védőoltások veszélyesek gyermekeikre nézve. Közülük néhányan attól tartanak, hogy a kanyaró, a mumpsz és a rubeola elleni vakcina autizmushoz vezet. A jelenség világszerte tapasztalható, ennek következményeként az Egyesült Államokban és néhány európai országban nemrég ismét feltűntek olyan betegségek - például a kanyaró -, amelyeknek korábban sikerült gátat vetni.
Ausztráliában 90 százalék feletti az 1-5 év közötti gyermekek körében a beoltottak aránya. A jelenlegi hivatalos adatok szerint több mint 39 ezer hétévesnél fiatalabb gyermek nem kapta meg a védőoltásokat. Számuk az elmúlt tíz évben mintegy 24 ezerrel nőtt. (3)

Belátható időn belül lehet bizonyíték a Földön kívüli életre a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa szerint.

Kereszturi Ákost azzal összefüggésben kérdezte az M1 aktuális csatorna szombaton, hogy a NASA egyik vezető kutatója a héten arról beszélt: egy évtizeden belül határozott jeleket találnak majd a Földön kívüli életre, húsz-harminc éven belül pedig már konkrét bizonyítékok is a kezükben lesznek.

A tudományos munkatárs jelezte, hogy jelenleg csak a földi léthez szükséges feltételek ismertek, s kérdés, hogy ez szabály vagy kivétel. Mint mondta, amiről tudható, hogy szükséges az élet keletkezéséhez, az valószínűleg nagyon sok helyen van a világegyetemben.

Példaként említette, hogy az elmúlt néhány évben derült ki, hogy a korábban talált nagy tömegű, Jupiterhez hasonló óriás gázbolygók mellett nagyon sok apró bolygó kering, s nagy eséllyel a Földhöz hasonló tömegű, méretű, összetételű égitestek is vannak.

Arra a kérdésre, hogy a tudóstársadalom mikor bizonyíthatja, hogy azokon élet alakult ki, azt felelte: erős bizonyíték kell, ugyanakkor határozottan reméli, hogy „még a mi életünkben”, s erre van is esély. (13)

Egy ember meghalt, hárman súlyosan megsérültek ma egy németországi repülő kényszerleszállásakor – tájékoztat a Mediafax. Az Oldenburg közelében az A28-as autópálya közvetlen szélén földet ért gép egyébként gyakorlott pilótája meghalt, a másodpilóta a hírek szerint súlyosan megsebesült. Az autópályán utazók közül senki sem sérült meg, a sztráda egy szakaszát robbanásveszély miatt lezárták. Egyelőre nem tudni a kényszerleszállás okát. (6)

Behívatták a török külügyminisztériumba a Vatikán ankarai képviselőjét, miután Ferenc pápa vasárnap a Rómában bemutatott miséjén népirtásnak nevezte az örmény nép elleni, száz évvel ezelőtt elkövetett török vérengzéseket. Egy, a neve elhallgatását kérve nyilatkozó magas rangú török illetékes a Reuters brit hírügynökséggel azt közölte, hogy az ankarai külügyminisztérium tiltakozását akarja kifejezni a Vatikán képviselőjének a pápa szavai miatt.
1915. április 24-én az akkori ifjútörök kormány elrendelte több százezer, az orosz ellenséggel való kollaborálással vádolt örmény Szíriába való deportálását. Örmény álláspont szerint e naptól kezdve 1917-ig összesen 1,5 millió örmény esett üldöztetések és deportálások áldozatául. Törökország jóval kisebbre, 300 ezer és 500 ezer közé teszi ezt a számot, és éhínséggel párosuló polgárháborús konfliktusnak tartja az akkor történteket.
A katolikus egyházfő a lemészárolt örmények emlékére bemutatott, örmény szertartású misén a római Szent Péter-bazilikában úgy fogalmazott, hogy a múlt században az emberiség három tömeges és példa nélküli tragédiát élt meg. "Az első, amelyet széles körben a XX. század első népirtásának tartanak, az örmény népet sújtotta" - fogalmazott a pápa.

2014-ben Recep Tayyip Erdogan jelenlegi török elnök - akkor még miniszterelnökként - a hivatalos Törökország részéről első ízben fejezte ki együttérzését az örmény néppel. A közleményben Erdogan elismerte ugyan, hogy a népcsoport tagjainak deportálása "embertelen következményekkel" járt, azonban nem használta a "népirtás" kifejezést.
A törökországi örmény népirtás megtörténtét több mint húsz ország ismeri el, köztük Franciaország, Németország, Svédország, Kanada és Olaszország. (3)

Oleg Majdanovics tábornok, a légi- és űrvédelmi haderő (VKO) egyik parancsnoka közölte ma, hogy a VKO űrfelderítő főközpontja nemrég „leplezte le” a Föld körüli pályán újonnan létrejött, rádióelektronikai felderítést végző műholdakból álló csoportosulást. Azért hozták létre szerinte, hogy figyelje az Oroszország területén található „eszközöket” – idézi a parancsnokot a RIA Novosztyi állami hírügynökségre hivatkozva az MTI. Majdanovics a Zvezda tévének nyilatkozott erről, de nem közölte, hogy mely ország műholdjairól van szó, mert, mint mondta, erre nincs szükség. Magyarázata szerint az űrfelderítő központ egyik legfőbb feladata az űreszközök követése a Föld körüli pályán, rendeltetésük és működésük, a keringésük vagy visszatérésük megfigyelése. Az űrfelderítő központ jelenleg több mint 20 ezer kozmikus eszközt tart megfigyelés alatt. (6)