Új Magyar Köztársaságot! mottóval kezdődött demonstráció civil szervezetek és ellenzéki pártok szimpatizánsainak részvételével vasárnap délután Budapesten, a Keleti pályaudvarnál. A Baross téren a rendezvény kezdetére a szervezők becslése szerint mintegy 5-10 ezren gyűltek össze, köztük például ott voltak a Százezren az internetadó ellen, valamint a 60 ezren a Magánnyugdíjukért Facebook-csoport tagjai.

A demonstráció szervezői tizenkilenc „rendszerbontó” népszavazási kezdeményezést indítanak az Orbán-rendszer lebontásáért, az „új magyar köztársaságért” – jelentették be a rendezvény szónokai.

A népszavazási pontok között megtalálhatóak korrupcióellenes, gazdasági, oktatási és társadalmi témakörök. Egyebek mellett követelik a valódi vagyonnyilatkozatokat, az állami dohánymonopólium megszüntetését, a fontos állami beruházások tikosításának feloldását, ingyenes autó- és elkerülő utakat. Támogatják továbbá a vasárnapi zárva tartás ellen beadott népszavazási kezdeményezést és a nyilvános, illetve átlátható közbeszerzéseket. (Fotó: MTI) (13)

A jelképes politizálás fontosságáról beszélt a magyar nemzeti ünnep alkalmából tartott nagyváradi ünnepségen Tőkés László európai parlamenti képviselő, a Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.

Tőkés úgy vélte, nem szabad szembeállítani egymással a jelképes politikát és a reálpolitikát, hiszen mindkettőre szükség van. Szerinte azért szükséges a jelképes politizálás, mert a jelképeknek tartalma van: a székely zászló az autonómiát, a március 15-én magasba emelt magyar zászló a szabadságot jelenti. 

„Ne hagyjuk magunkat kiszoríttatni az életterünkből a városainkból. Mi nem vagyunk jövevények, mi idevalók vagyunk, a mi királyunk alapította ezt a várost. Ha valakinek, akkor nekünk van itt keresnivalónk. (…) Folytassuk a reálpolitikát, de folytassuk a jelképes politikát is. Ne hagyjuk, hogy a propaganda, a manipuláció a forgatókönyvek világában átejtsenek, szembehazudjanak bennünket. (…) Ne hagyjuk, hogy megfosszanak bennünket a jelképeink által megjelenített önazonosságunktól” - buzdította a több száz fős nagyváradi hallgatóságát Tőkés László. (13)

„Nekünk megvan a mai szabadságharcunk itt, a Kápát-medence keleti szegletében, ma is a szabadságért, az egyenlőségért, a testvériségért naponta újra kell kezdenünk a mi harcunkat, mert vannak, akik tiltani akarják huszonöt évvel a kommunista diktatúra bukása után, tiltással próbálják emlékezésünket akadályozni, megpróbálják megtiltani, hogy utcára menjünk, hogy ünnepeljük ünnepeinket” – jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Sepsiszentgyörgyön, a Szabadság téri, március 15-i központi ünnepségen.

„Meg akarnak fosztani az anyanyelv használatától, a zászlótól, a himnusztól, nemzeti szimbólumainktól, meg akarnak fosztani az iskoláinktól, meg akarnak fosztani a kultúránktól, és mindattól, ami egy ember, egy közösség, egy nemzet életében a legfontosabb – a nemzeti identitás alapjaitól” – folytatta a szónok, hozzátéve: ma nem Gábor Áron ágyúival, nem karddal és lándzsával kell a szabadságért harcolni.  

„De az, ami a lelkünkben van, az, ami szívünkben van, az, ami a mi akaratunkban kitapintható, az ugyanaz, és ugyanolyan erős, mint a tizenkilencedik és húszadik század szabadságharcosaiban volt. A vágyakozás és a remény aziránt, hogy itt, a mi szülőföldünkön magyar emberekként, magyar közösségként meg tudunk maradni. A szabadságot, amit a magunk számára kérünk, nem akarjuk elvenni senkitől, ha mi szabadok vagyunk, akkor a mellettünk élők is szabadok. Egyenlők akarunk lenni, de nem kevésbé egyenlők.” (13)

A magyar nemzeti ünnep alkalmából kiadott üzenetében Victor Ponta miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a románok és a magyarok együtt erősebbek. A kormányfő üzenetét a nemzeti ünnep alkalmából Kolozsváron rendezett megemlékezésen olvasták fel, a résztvevőknek a megye prefektusa tolmácsolta  a miniszterelnök gondolatait. 

Victor Ponta március 15-ét a magyar nép egyik legnagyobb ünnepeként  jellemezte, és úgy vélte, az 1848–1849-es események ma arra késztetnek, hogy a szabadság, az igazságosság és a béke egyetemes értékeire tekintsünk. Úgy vélte, 1848 összeköti a románokat és a magyarokat, és azt jelzi, hogy a két népnek azonosak a törekvései, és hogy mindketten ugyanannak a nagy európai családnak a tagjai.

„Túl a feszültségeken és a vak szenvedélyen, melybe néha beleütközünk, a magyar szomszédainknak és barátainknak szánt üzenetem a tiszteleté, a párbeszédé és a szolidaritásé. Párbeszéd útján mindig sikerült túllépni a nehézségeken, tisztelvén egymást építeni tudtunk, szolidárisak lévén fejlődtünk, és tovább vihettük azoknak az eszményeit, akik feláldozták magukat 1848-ban. Igazán hiszem, hogy együtt dolgozva erősebbek vagyunk, és ha jobban összetartunk,  bölcsebbek vagyunk” – áll Victor Ponta miniszterelnöknek a magyar nemzeti ünnep alkalmából kiadott üzenetében. (13)

Az erdélyi magyaroknak ma is harcolniuk kell szabadságukért, és azt kell megértetniük a többségi nemzettel, hogy a magyar szabadság nem a románok ellen van – hangsúlyozta ma ünnepi beszédében Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke. A politikus a székelyföldi Maksán mondott beszédet a március 15-i ünnepség több száz résztvevője előtt.

Rámutatott: a magyarok szabadsága, a székely autonómia nem akar elvenni senkitől semmit, Marosvásárhelyen a hatóságok mégis betiltották a székely vértanúk napjára szervezett megmozdulást. – Van-e külön román szabadság a magyarok ellenében, van-e külön magyar szabadság a románok ellenében? Jól tudjuk a választ: nincs. Románia csakis akkor lehet szabad, ha nem fél a mi szabadságunktól – mondta a szónok.

Kifejtette: az erdélyi magyarságra hárul ma az a feladat, hogy többségi testvéreivel megértesse: a közösség megmaradása, a Székelyföld önrendelkezése nem Románia ellen van, hanem ez európai szabadságeszme kiteljesüléséért. A magyar nemzeti ünnepen Szilágyi Zsolt megkoszorúzta a székelyek legendás ágyúöntő tüzértisztje, a szabadságharcban hősi halált halt Gábor Áron síremlékét a Maksához tartozó Eresztevényben. A maksai megemlékezésen Fejér László-Ödön, az RMDSZ parlamenti képviselője is koszorúzott, beszédében pedig az összefogás és megbékélés fontosságát hangsúlyozta. (8)

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ünnepén levélben köszöntötte a határon túli magyarokat Orbán Viktor miniszterelnök – tájékoztatta Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke az MTI-t.

A levélben – amelyet számos Kárpát-medencei ünnepségen felolvasnak ma – Orbán Viktor azt írja: „hosszú évszázadok elnyomása után ’48. március 15-e mutatta meg, milyen életerős és bátor nemzet a miénk. A népek tavaszán csak egyetlen ország volt, ahol nem hunyt ki pillanatok alatt a szabadság őrtüze.”

Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyar szabadság üzenete Pestről, a Nemzeti Múzeum lépcsőiről indult el, de az egész hazában visszhangra talált. Ma is úgy gondoljuk, hogy a magyarok szabadságát csak a magyarok vívhatják ki: összefogással, munkával és egyetértéssel – fogalmazott levelében a miniszterelnök. (8)

Katonai tiszteletadás mellett felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 167. évfordulója alkalmából ma reggel Budapesten, az Országház előtt. A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel a Kossuth Lajos téren. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység.

Az ünnepi ceremónián jelen volt Áder János köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a kormány több tagja, Benkő Tibor, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, részt vettek állami szervezetek és a diplomáciai testület képviselői, valamint több száz diák és kísérőik is. A zászlófelvonást több százan kísérték figyelemmel a teret övező járdákról.

A lobogó felvonása után a Nemzeti Lovas Díszegység és a Magyar Honvédség Központi zenekara vezetésével ünnepi díszmenet indult a Nemzeti Múzeumhoz. A Múzeumkertben magyar idő szerint fél 11-kor kezdődött a díszünnepség, amelyen beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester. Délután az Országház Kupolatermében Áder János, Orbán Viktor és Kövér László jelenlétében átadják a Széchenyi- és a Kossuth-díjakat. (8)

(Fotó: Máthé Zoltán/MTI)

A kolozsvári Március 15-i ünnepség felvételei.

Az első rész ITT, a második rész ide kattintva tekinthető meg. (7)

A nemzeti ünnep alkalmával a helyi RMDSZ szervezésében Szamosújváron megkoszorúzták Rózsa Sándor és több szamosújvári 1848–49-es szabadságharcos sírját. 

Fotóriportunk ide kattintva tekinthető meg. (13)

A labdarúgó I. liga 21. fordulójában a Kolozsvári CFR 1907 csapata a Dr. Constantin Rădulescu Stadionban fogadta a Konstancai Viitorul gárdáját.

Az összecsapás Gheorghe Hagi csapatának 2–1-es sikerét hozta. A vasutasoktól Chanturia talált be a 39. percben szabadrúgásból, míg a vendektől Henrique (26. perc) és Răzvan Marin (41. perc) volt eredményes.

A házigazdák több mint félórát emberhátrányban játszottak, Carp jutott a kiállítás sorsára az 58. percben.

A mérkőzésen készült felvételek ITT. (7)