Elutasította a képviselőház Mircea Duşa volt védelmi miniszter (képünkön), Hargita megyei szociáldemokrata képviselő törvénymodósító javaslatát, amely megfosztaná mandátumuktól a polgármestereket, ha megtagadják a nemzeti zászló kitűzését vagy a nemzeti színű vállszalag viselését.

A média a nemzeti jelképekkel szemben "tiszteletlenül" viselkedő székelyföldi elöljárók "megleckéztetésének" szándékaként értelmezte a kezdeményezést, Dusa ugyanis azt követően terjesztette a parlament elé törvénymódosító javaslatát, hogy szeptemberben Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a román háborús veteránok felszólításával dacolva nem tűzte ki a városháza tornyára a piros-sárga-kék lobogót a román csapatok 1944-es sepsiszentgyörgyi bevonulásának évfordulója alkalmából. (4)

Egy évvel elhalasztották a magáncsődről szóló törvény alkalmazását, miután az ehhez szükséges előkészületek megkéstek - jelentette be ma a kormány szóvivője.

Dan Suciu (képünkön) közölte, hogy a Dacian Cioloş miniszterelnök által vezetett szakértői kormány egyetért ugyan a törvénnyel, de kénytelen elhalasztani az alkalmazását, miután több illetékes intézmény sem készült fel rá. A jogszabályt májusban fogadta el a parlament, és júniusban jelent meg a hivatalos közlönyben. A mostani döntés szerint 2016 decemberétől fogják alkalmazni.

Az eredeti tervek szerint a törvény már januártól lehetővé tette volna a jóhiszemű eladósodott magánszemélyeknek, hogy csődbiztos felügyelete alatt átütemezzék adósságaikat, és egy ötéves adósságrendezési terv kidolgozásával elkerüljék az adósságcsapdát.

Suciu a késések között említette, hogy a fogyasztóvédelmi hivatalnak 180 személyt kell még alkalmaznia, a törvény által előírt úgynevezett csődbizottságoknak is 140 fős alkalmazotti létszámmal kell működniük, emellett a legfelső bírói tanácsnak 600 bírót kell felkészítenie, és 750 törvényszéki jegyzőt kell felvennie. Suciu szerint ezekkel a logisztikai előkészületekkel mind megkéstek, ezért lehetetlen lett volna alkalmazni már januártól a törvényt. (4)

A J.J. Abrams rendezte Star Wars: Az ébredő Erő / Star Wars: Episode VII - The Force Awakens rögtön az első helyen debütált a romániai box office-ban, az első hétvégén 3 975 328 lejt hozott, összesen 175 276-on nézték meg.

A Forum Film Románia által forgalmazott mozi a Csillagok háborúja űropera hetedik filmje. A cselekménye harminc évvel később játszódik, mint a Star Wars: A Jedi visszatér, ami 1983-ban került forgalomba.

Az új filmben Han Solo (Harrison Ford) átváltozáson megy át, egy, az Erővel szemben cinikus karakterből egy olyan szereplő lesz, aki azt mondja a hősöknek, hogy minden igaz. Tulajdonképpen Han Solo jelleme nem változik, mindössze bölcsebb, és nem aspirál Obi-Wan Kenobi helyére.

Az X-mas/ The Night Before című, Jonathan Levine rendezte komédia került a hétvégi bevételek alapján a második helyre a maga 231 501 lejével, 12 047-en voltak rá kíváncsiak.

Az InterComFilm Distribution által forgalmazott mozi három barát történetét meséli el, akiket Joseph Gordon-Levitt, Seth Rogen és Anthony Mackie játszik, és akik szeretnének részt venni New York legnagyobb karácsonyi buliján. (4)

Rekordáron, 9,3 millió dollárért kelt el egy csaknem 500 éves Talmud-példány a Sotheby's kedd esti New York-i árverésén - írja ma az MTI.

Részletek a Mozaik rovatban. (4)

Sorozatban kilencszer nézte meg Az ébredő Erő című új részt egy amerikai mozilánc által rendezett Star Wars-maraton nyertese.

Részletek a Bulvár rovatban. (4)

Továbbra is a bevándorlás kérdése foglalkoztatja leginkább az európai közvéleményt - derül ki az Eurobarométer ma közzétett őszi összesítéséből.

A számok azt mutatják, hogy a nyáron közzétett felmérésekhez képest húsz százalékponttal többen jelölték meg ezt az unió előtt álló legjelentősebb kihívások között, összesen 58 százalék tartja fontosnak a kérdést.

A korábbinál 8 százalékponttal többen, 25 százalék nevezte meg a terrorizmust ilyen kihívásként. Harmadik helyen, némileg visszaesve szerepel a gazdasági helyzet, amelyet a munkanélküliség követ.

A tagállamokra bontott adatokból az derül ki, hogy Portugáliát leszámítva minden uniós országban a bevándorlást tartják a legtöbben égető fontosságú kérdésnek. A portugálokat a költségvetési helyzet foglalkoztatja leginkább, és csak utána következik a migráció és a munkanélküliség.

Az adatok tanúsága szerint az unió lakói különbséget tesznek a belső szabad mozgás és a bevándorlás között. Míg az unió más országaiból érkező bevándorlókhoz a többség pozitívan áll, az unión kívülről érkező bevándorlókkal szemben inkább elutasítóak az emberek. Az unión belüli szabad mozgást minden tagállamban elsöprő többség támogatja. (4)