Több mint tízezer felháborodott ember vonult utcára Bukarestben ma a több mint 30 halálos áldozatot követelő tűzvész felelősségét egymásra hárító hatóságok, a kerületi polgármester és a kormány lemondását követelve.

A demonstrációt egy Facebookon szerveződött csoport eredetileg Cristian Popescu Piedone negyedik kerületi polgármester lemondatása érdekében hirdette meg, mivel sokan őt tartják felelősnek, amiért engedélyezte, és egy éven át sosem ellenőrizte a tűzvédelmi előírásokat kijátszó Colectiv-klub működését.

A tüntetők azonban a kerületi városháza helyett váratlanul a kormányszékház elé vonultak, ahol Gabriel Oprea kormányfőhelyettes és Victor Ponta miniszterelnök lemondását követelték. (4)

Óvást terjesztett az alkotmánybíróság elé a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a képviselőházban múlt héten elfogadott, a külföldön élő román állampolgárok levélben való voksolását lehetővé tevő törvény ellen - derült ki a szövetség keddi hírleveléből.

"A törvény továbbra is számtalan aggályt vet fel a szavazat titkosságára, megszervezésére vonatkozóan. Mindezek mellett a választási csalásra is lehetőséget ad (...) Nem fogadhatjuk el, hogy a következő választásokat a szabálytalanság és a csalás gyanúja árnyékolja be egy rosszul kidolgozott törvény miatt" - idézte a hírlevél Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét.
 

Az RMDSZ a Călin Popescu Tăriceanu vezette Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) és más pártok képviselőinek támogatásával gyűjtötte össze az alkotmányossági óváshoz szükséges aláírásokat. (9)

Ferenc pápa részvétét fejezte ki Romániának a Colectiv klubban történt, 32 halálos áldozatot követelő tragédia miatt, részvétnyilvánítását Klaus Johannis államelnökhöz juttatta el. A szentatya jelezte, lélekben a gyászolókkal és az egész román nemzettel van.

A táviratot Pietro Parolin, vatikáni államtitkár küldte el Klaus Johannis elnökhöz. Ebben Ferenc pápa a Colectiv klubban elhunyt fiatalok miatt érzett mélységes fájdalmát fogalmazta meg.

„Ferenc pápa úgy fogalmazott, hogy lélekben a gyászolókkal, a hatóságokkal és az egész román nemzettel van” – közölte a Vatikáni rádió.

„A drámai eseményekben elhunytakat az Úr kegyelmére bízzuk” – áll a táviratban.

A legfrissebb tájékoztatás szerint 32 személy életét vesztette, további 130 sérült pedig még mindig bukaresti kórházakban van. (4)

Meggondolta magát a kormány: a kabinet mai ülésén visszavonta a pénzügyminisztérium, az ANAF, az Országos Közbeszerzési Hatóság és nagy adófizetőkkel foglalkozó főigazgatóság közalkalmazottai és szerződéses dolgozói számára pénteken elfogadott béremelési rendeletet.

A döntés azt követően született meg, hogy a területi adóügyi szervezetek képviselői ma reggel spontán sztrájkba léptek, amiért rájuk nem vonatkozik a fizetésemelés.

„A mai sürgősségi kormányrendelet hatályon kívül helyezte a 2015/47-es számú sürgősségi kormányrendelet 63. cikkelyét. Ezzel a cikkellyel rendelték el a pénzügyminisztérium, az ANAF, az Országos Közbeszerzési Hatóság és nagy adófizetőkkel foglalkozó főigazgatóság közalkalmazottai és szerződéses dolgozói számára az alapfizetés 22 százalékos emelését” – mutat rá közleményében a kormány. (4)

Costin Mincu, a Colectiv klub egyik tulajdonosa ügyvédjével azt üzente, megkövült a benne és körülötte lévő fájdalomtól, belőle is meghalt egy rész október 30-án a Colectivben, amiből azelőtt szép történetet szeretett volna alkotni, és rettenetesen bán mindent, ami történt.

Costin Mincu üzenetét ügyvédje, Vlad Hosu tette közzé a Facebookon.

„Megkövültem a bennem és a körülöttem lévő fájdalomtól. Kedves kollégákat és barátokat vesztettem el azon az éjszakán, amely mindannyiunkat gyászba borított. Mások az életükért harcolnak a kórházi ágyakon. Velük vagyok, mindnyájukkal, gondolatban, mostantól minden pillanatban, amíg csak örökre le nem hunyom a szemem” – mondja a klubtulajdonos.

Mincu azt mondja, a Colectiv történetének szépnek kellett volna lennie, de a mese rémálomba fordult. (4)

A tűzvédelmi előírások szigorításáról döntött a kormány a péntek esti bukaresti tűzvészvésznek a hatására, amely több mint 30 emberéletet követelt, és több mint száz embernek okozott súlyos sérüléseket - írja az MTI.

A ma hozott sürgősségi kormányrendelet felhatalmazza a tűzoltóságot, hogy bármilyen nyilvános intézményt, vendéglátó- vagy szórakozóhelyet bezárasson, vagy működtetőit 100 ezer lejig terjedő bírsággal sújtsa, ha nem tartják be a tűzrendészeti előírásokat és a közönség testi épségét veszélyezteti. Eddig ezt csak a működési engedélyeket kiadó polgármesteri hivatalok tehették meg.

A kormány kedden egy olyan határozatot is elfogadott, amelynek alapján a hatóságok súlyos bírságot szabhatnak ki azokra a szórakozóhelyekre, amelyekben a látogatók száma több mint tíz százalékkal túllépi a működési engedélyben meghatározott maximális létszámot, a tűzrendészeti engedélyekben ugyanis a tömeg függvényében határozzák meg a vészkijáratok számát.

A mai kormányülésen döntöttek arról, hogy áldozatonként 5000 lejes gyorssegélyben részesítik a pénteki tűzvész áldozatainak családjait. (4)

A NATO keleti szárnyának megerősítését szorgalmazta Andrzej Duda és Klaus Johannis ma Bukarestben a lengyel elnök hivatalos látogatása alkalmából tartott közös sajtóértekezleten.

Duda a néhány éve lezajlott NATO-bővítés magától értetődő következményének nevezte azt az igényt, hogy erősítsék az észak-atlanti szövetség csapatainak jelenlétét Európa ezen térségében. Mint mondta: egyetértettek vendéglátójával abban, hogy erre a szövetség kiegyensúlyozott fejlődése érdekében is szükség van. Szerinte következetesen kell javítani a NATO infrastruktúráját, amelyet a NATO-csapatokon kívül az egyes tagországok saját hadereje is igénybe vehet gyakorlatozásra.

Duda együttérzését fejezte ki a péntek esti bukaresti tűzvész áldozatai miatt és felajánlotta egy égési sérülésekre szakosodott lengyelországi kórház segítségét. Romániai látogatásán a lengyel államfő egyébként hétfőn legelőször a tragédia zarándokhellyé vált helyszínét kereste fel, ahol mécsest gyújtott az áldozatok emlékére.

Johannis úgy vélte: a NATO keleti szárnya fontosabbá vált, mint valaha. Mint mondta, nem szeretné, hogy a NATO figyelme elterelődjék a keleti szárnyról, attól függetlenül, hogy a térségről szóló hírek esetleg hátrébb kerülnek a televíziók híradóiban.

Mint mondta: az idei hadgyakorlatok is a térséggel kapcsolatos megnövekedett aggodalmat jelzik. Szerinte a küszöbön álló bukaresti regionális NATO-csúcsnak az az üzenete, hogy a térségnek szentelt figyelem nem maradhat ideiglenes, taktikai jellegű, hanem a keleti szárny megerősítése a NATO stratégiai, geopolitikai célkitűzése kell legyen.

A lengyel köztársasági elnök a közép- és kelet-európai államfők bukaresti találkozója előtti napra időzítette romániai látogatását: szerdán Duda és Iohannis társelnökségével rendezik meg a - jövő évi varsói NATO-csúcsértekezletet megelőző - regionális NATO-csúcsot, amelyen Lengyelország és Románia mellett Magyarország, Csehország, Szlovákia, Litvánia, Lettország, Litvánia és Bulgária vesz részt. Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviseli a szerdai bukaresti találkozón. (4)

A legjobb külföldi film kategóriában a Brit Független Filmdíjra (BIFA) jelölték Nemes Jeles László Saul fia című alkotását. A Saul fia az első magyar film, mely jelölést kapott a brit díjra – tájékoztatta az MTI-t kedden a Magyar Nemzeti Filmalap.

Az 1993-ban alapított díjakkal a filmkészítőkből, színészekből és filmipari dolgozókból álló szakmai zsűri évről évre a kiemelkedő brit alkotásokat ismeri el, emellett a legjobb külföldi film kategóriába is osztanak díjat.

Nemes Jeles László filmje, amely Cannes-ban több díjat, köztük a zsűri nagydíját is elnyerte, ezúttal négy további produkcióval került a jelöltek közé. A legjobb külföldi film elismeréséért még a Carol, a Force Majeure, a Girlhood és a Room című alkotás van versenyben. A BIFA díjátadóra december 6-án kerül sor Londonban. (2)

Mathias Enard francia író (fotó) Boussole (Iránytű) című regénye kapta idén a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat – jelentették be ma Párizsban.

A közel-keleti világ kiváló ismerőjének számító 43 éves szerzőnek az Actes Sud kiadó gondozásában megjelent, Törökországban, Libanonban, Iránban és Szíriában játszódó költői nyelvezetű, összetett műve a Kelet és Nyugat közötti találkozásokról szól.

A másik legjelentősebb francia irodalmi elismerést, a főként formai újításokért adományozott Renaudot-díjat a zsűri Delphine de Vigan írónőnek ítélte oda D'apres une histoire vraie (Egy igaz történet alapján) című regényért, amely a JT Lattes kiadónál jelent meg. (2)

A Könyv, amely megváltoztathatja a világot címmel bibliatörténeti kiállítás nyílt ma délután az Erdélyi Történeti Múzeumban. A látogatók több mint 130 bibliát tekinthetnek meg, köztük a világ legkisebbjét is, amely csak mikroszkóp segítségével olvasható. 

A legrégebbi darab 1701-ből való, ezt Luther Márton fordította, de szerepel a tárlaton a Károli Gáspár által magyarra fordított Biblia is, amelyet 1764-ben adtak ki. Több más kötet is helyet kapott, például a nyomtatás kora előtti biblia, a vakok bibliája, az elektromos biblia, gyerekbiblia, a képes biblia, mindezek különböző nyelveken: románul, magyarul, de legtöbbjük németül. A Florian Stoica által utazásai során összegyűjtött bibliákat november 21-ig tekinthetik meg az érdeklődök a Bástya/C. Daicoviciu utca 2. szám alatti intézmény kiállítótermében. Fotóriportunk itt látható. (8)