A képviselőház jogi bizottságának tagjai ma összeültek, hogy tárgyaljanak a Bute-gála, valamint a Microsoft-ügyben, amelyek miatt a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) kérte Elena Udrea mentelmi jogának megvonását, az ellene folytatott bűnvádi nyomozás kiterjesztését, továbbá előzetes letartóztatását is. Egyik DNA kérésre, amely szolgálati visszaélés miatt kérte a kivizsgálás engedélyezését, a jogi bizottság már összeállította az engedélyezési jelentését - tájékoztat az Agerpres hírügynökség. A többi ügyben a plénumban fognak szavazni hétfőn.   

A zárt ajtók mögött lezajlott ülésen Elena Udrea is részt vett, három ügyvédje kíséretében. A sajtónak azt nyilatkozta, hogy megismétli kérését a bűnvádi nyomozás engedélyezésének megszavazásáról, mivel meg szeretne jelenni az ügyészek előtt kihallgatáson. (3) 

Ismét Eugen Tomac parlamenti képviselő lett a Népi Szövetség Pártjának (PMP) elnöke, aki az alapítás idején a tavaly júniusban tartott első kongresszusig ideiglenes ügyvivőként vezette a pártot. A 33 éves, történészi végzettségű politikus Besszarábia ukrajnai részén, a Duna-delta közelében született és a külhoni románoknak biztosított állami ösztöndíjjal került a bukaresti tudományegyetemre.

A korrupciós botrányba keveredett Elena Udrea lemondott a párt vezetéséről. (9)

Traian Băsescu nem vezetője, hanem partnere akar lenni a védnökségével alakult Népi Mozgalom Pártnak (PMP) - jelentette ki az elnöki hivatalból decemberben távozott politikus a PMP második kongresszusán vasárnap.

A PMP új elnököt választ, miután Elena Udrea, párt eddigi elnöke az ellene felhozott korrupciógyanú miatt lemondott a párt éléről. A volt államfő először lépett nyilvánosság, amióta védence ellen eljárást indított a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Băsescu kifejezte reményét, hogy Udreának sikerül bebizonyítania, hogy "becsületes ember". 

Úgy vélte, a PMP-nek a jogállam megerősítését kell zászlajára tűznie. Azt fejtegette, hogy ő elnökként megteremtette a jogállamiság intézményeit, de nem rendelte alá azokat saját akaratának. (9)

Jeles elismerések találtak gazdára a hét végén a nemzetközi filmiparban: Madridban átadták a spanyol Oscarként is emlegetett Goya-díjakat, Los Angelesben pedig az Amerikai Rendezők Céhének (DGA) gáláját tartották meg szombaton este.

Alberto Rodríguez La isla mínima című thrillerje tíz elismerést kapott a spanyol filmakadémia ünnepségén, köztük a legjobb film, rendezés és forgatókönyv Goya-díját is, Alejandro González Inárritu mexikói rendező (fotó) pedig a DGA fődíját nyerte el a Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) című filmjéért.

A Goya-díjak gálájáról itt, az amerikai rendezők ünnepségéről pedig itt olvashatók részletek. (8)

A londoni Királyi Operaházban ma este adják át a Brit Film- és Televízió-művészeti Akadémia (BAFTA) díjait. A legtöbb, 11 kategóriában Wes Anderson Grand Budapest Hotel című filmjét jelölték, de tíz díjra esélyes a James Marsh rendezésében Stephen Hawkingról forgatott életrajzi film, A mindenség elmélete is.

A legjobb rendezők között Anderson és Mash is verseng a Birdman alkotójával, Alejandro González Inárrituval, a Sráckort készítő Richard Linklaterrel és a Whiplash-t jegyző Damien Chazelle-lel. A legjobb film kategória jelöltjei közé A mindenség elméletén és a Grand Budapest Hotelen kívül a Birdman, a Sráckor és a Kódjátszma jutott be.

A legjobb színész kategóriában Benedict Cumberbatch (Kódjátszma), Jake Gyllenhaal (Éjjeli féreg), Michael Keaton (Birdman), Ralph Fiennes (Grand Budapest Hotel) és Eddie Redmayne (A mindenség elmélete) neve szerepel. A színésznők közül főszereplőként Amy Adams (Nagy szemek), Felicity Jones (A mindenség elmélete), Julianne Moore (Still Alice), Rosamund Pike (Holtodiglan) és Reese Witherspoon (Vadon) kaphat idén díjat. Mike Leigh filmrendező életművét legrangosabb kitüntetésével, BAFTA-tagsággal ismeri el a brit filmakadémia. (8)

A Galacon rendezett Románia–Spanyolország Fed-kupa találkozó a házigazdák 3–2-es sikerével végződött.

Egyesekben Simona Halep és Irina-Camelia Begu egy-egy győzelmet és vereséget jegyzett, így a döntés a párosokra maradt.

Begu és Monica Niculescu (képünkön) szetthátrányból talpra állva végül megszerezte a végső sikert. (7)

Nagy-Britannia több könyvet ad ki a lakossága arányához viszonyítva, mint bármely más ország. Tavaly 184 ezer kötetet publikáltak, így 2870 kötet jutott minden millió brit lakosra - ismertette a Könyvkiadók Nemzetközi Szövetsége (IPA).

Részletek a Mozaik rovatban. (4)

Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója és felesége, Priscilla (fotó) 75 millió dollárt adományozott egy San Franciscó-i kórháznak; a jelentős adomány révén a San Francisco General Hospital megkétszerezheti a sürgősségi ellátást szolgáló területét, és négyszeresére növelheti az ágyak számát. A pénz egy részét a felszerelés modernizálására fordítják.

Az intézmény a jövőben a Priscilla and Mark Zuckerberg San Francisco General Hospital nevet fogja viselni – jelentette be az intézmény alapítványa, amely emlékeztetett arra, hogy a pénzből futja majd a régóta esedékes felújításra. A Zuckerbergék által felajánlott összeg minden bizonnyal a legnagyobb magánadomány, amelyet amerikai közkórház valaha kapott. A klinikán évente mintegy 100 ezer beteget kezelnek, a 75 millió dollár az éves költségvetés tizede. Mark Zuckerberg Facebook-bejegyzésében azzal indokolta választásukat, hogy felesége az elmúlt években gyermekorvosként dolgozott a kórházban.

A közösségi portál alapítója sokat jótékonykodik, négy évvel ezelőtt például 100 millió dollárt ajánlott fel New Jersey-i iskoláknak. Tavaly ősszel a házaspár 25 millió dollárt ajánlott fel az ebola elleni harcra. A Facebook multimilliárdossá tette a 30 éves Zuckerberget, akinek vagyonát több mint 30 milliárd dollárra becsülik. (8)

(Fotó: Shephen Lam/Reuters)

A kormányok határozott cselekvését sürgette a modernkori rabszolgaság összes formájával szemben Ferenc pápa ma az emberkereskedelem elleni fellépés imanapján.

Ferenc pápa a Szent Péter téren délben mondott beszédében a civilizált társadalom szégyenének nevezte az emberkereskedelmet, amely férfiakat, nőket és gyermekeket taszít rabszolgasorba, kizsákmányolva őket.

A katolikus egyházfő úgy fogalmazott, hogy az emberkereskedelem áldozataiból "munkaeszköz és a kedvtelés tárgya" lesz, megkínozzák, megcsonkítják és megalázzák őket emberi méltóságukban is. Az egyházfő a kormányok határozott fellépését szorgalmazta az emberkereskedelem okainak felszámolására.

Az egyház első alkalommal tartotta meg az emberkereskedelem elleni fellépés imanapját, amely február 8-ra, a 2000-ben szentté avatott Bakhita Szent Jozefina (1869-1947) ünnepnapjára esik. A szudáni származású nőt gyerekkorában rabszolgaként eladták, később felszabadították.

Ferenc pápa megválasztása óta sürgeti az általa modernkori rabszolgaságnak tartott emberkereskedelem felszámolását. A Vatikán adatai szerint a világon mintegy 36 millió embert kényszerítenek rabszolgamunkára, prostitúcióra és szervkereskedelemre.

A pápa ma emlékeztetett arra, hogy február 11-én tartják az egyházban betegek napját, az egyház egyik missziója pedig a betegekről való gondoskodás.

Az ENSZ Közgyűlése 2013-ban július 30-át jelölte ki az emberkereskedelem elleni küzdelem világnapjának, amelyet tavaly ünnepeltek először. (4)

Az ukrán válság megoldását célzó német-francia diplomáciai erőfeszítések kereteiben a következő napokban több különböző helyszínen és formátumban találkoznak majd az érintett államok képviselői, erről közölt áttekintést a dpa német hírügynökség vasárnap – írja az MTI. Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök komoly erőfeszítéseket tett az utóbbi napokban a szeptemberi minszki fegyverszüneti egyezmény "feltámasztása" érdekében, együtt keresték fel ennek érdekében Kijevet, majd Moszkvát, vasárnap pedig telefonos csúcskonferenciát tartottak az ukrán és az orosz elnökkel.
    Hétfőn az úgynevezett normadiai négyek, azaz Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország magas rangú diplomatái kezdenek egyeztetést Berlinben, hogy átdolgozzák a tavaly szeptemberben kötött, de a harcoló felek által gyakorlatilag teljes mértékben figyelmen kívül hagyott minszki fegyverszüneti megállapodást.     
    Ezzel párhuzamosan Brüsszelben az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei találkoznak majd, akik diplomáciai források szerint újabb természetes és jogi személyek ellen rendelhetnek el vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat az ukrajnai eseményekkel kapcsolatban. Strasbourgban összeül az európai parlament is, ahol szintén napirenden lesz az ukrán válság.
    Angela Merkel német kancellár szintén hétfőn az Egyesült Államokban tesz látogatást, ahol találkozik Barack Obama amerikai elnökkel. Tárgyalásuk legfőbb pontja az ukrán válság lesz, azon belül is az ukrán hadsereg esetleges amerikai felfegyverzése, aminek kapcsán az utóbbi napokban ellentétes álláspontot fogalmazott meg Berlin és egyes amerikai politikai körök.
    Kedden Fehéroroszországban az úgynevezett kontaktcsoport tagjai, azaz az ukrán és az orosz kormány, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megbízottjai az oroszbarát kelet-ukrajnai szeparatisták képviselőivel kiegészülve tanácskoznak majd. 
    Szerdán szintén az eddigi béketárgyalásoknak is helyt adó fehérorosz fővárosban, Minszkben tartják a normandiai négyek csúcstalálkozóját, amely egyes értékelések szerint lehet, hogy az utolsó esély lesz az ukrán válság békés rendezésére. A csúcson Angela Merkel kancellár, Francois Hollande francia, Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök vesz részt.(3)