Hétfőn, január 5-én kezdődik az iskola, és az első félév január 30-ig tart. Ezután a diákok újból vakációznak egy hétig, és február 9-én kezdődik majd el a második félév, amelyet a tavaszi vakáció szakít meg április 11-19 között. Április 20-tól folytatódik az oktatás, és az iskolai év június 19-ig tart. A nyári vakáció június 20 és szeptember 13 között lesz.

Az “iskola másképp” program a különböző szabad tevékenységekkel április 6-10 közé esik, a második félévben. A félévi dolgozatokat rendszerint május 22-ig meg kell írniuk a diákoknak ebben a félévben.

A 2014-2015-ös iskolai év 36 hétből áll, amely 177 munkanapot jelent. Kivételt képeznek a végzős osztályok, 37 héttel, amelyből a tényleges iskolai oktatás 33 hét, az érettségi pedig 4 hetet tart.  (3)

Közel ötmillió ember, vagyis ötből egy szegénységgel küszködik, aminek következtében a kormány eldöntötte, hogy változtat ezen az állapoton: a szegénység felszámolásának országos programja révén 2020-ig el szeretnék érni, hogy 400 ezerrel kevesebben tartozzanak a szegények kategóriájába. Az országos szegénységcsökkentési projektet a munkaügyi minisztérium közvitára bocsátotta – tájékoztat a Mediafax.  

A szociális felzárkoztatási és szegénységcsökkentési országos stratégia (2014-2020) kimutatása szerint, öt lakosból egy küszködik szegénységgel az elégtelen jövedelem miatt, ez az állapot pedig folyamatos jellegű, lévén, hogy a szegények nagyobb része legkevesebb 3 éve már ebben a helyzetben van. A lakosság egyharmada azt sem tudja megengedni magának, hogy egy tisztességes életmódhoz sükséges tárgyakat beszerezzen. Továbbá léteznek még olyan gyerekek, akik soha nem jártak iskolába, és nagy az aránya a hiányos oktatásban részesülő fiataloknak – mutat rá az említett tanulmány, amint még arra is, hogy továbbra is sokan dolgoznak hivatalos iratok nélkül, vagy semmilyen foglalkozásuk nincs.   (3)

Brüsszel szerint Horvátország a legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unióban: a csatlakozás, 2013. július 1-je óta nem lépett előre, folyamatosan csökken a hazai összterméke (GDP) és a beadott projektjei sem versenyképesek– írta a Jutarnji List horvát napilap vasárnap. A lap arról cikkezett, hogy a horvát közvélemény kiábrándult az EU-ból, valamint abból a horvát politikai elitből, amely a csatlakozáshoz vezette az országot. A Jutarnji List brüsszeli tudósítója úgy véli, hogy a végzetes mulasztásokért és a hibákért a jelenlegi kormány felkészületlen és alkalmatlan miniszterei a felelősek. 
    A cikk szerzője szerint az ország megítélésén rontott Zoran Milanovic miniszterelnök irracionális és az ország számára ártalmas próbálkozása, hogy meggátolja Josip Perkovic volt jugoszláv, majd horvát titkosszolgálati vezető németországi kiadatását. Ezzel csak azt bizonyította, hogy a vezetés nem értette meg, mit jelent az EU egyezményeinek szellemében cselekedni - olvasható a cikkben.  A lap szerint az Európai Unió mint szervezet attól függ, tagjai mennyire tisztelik szerződéseit és megállapodásait.  (3)