Képmutató márpedig bárki lehet, ha a helyzet úgy hozza, sőt, az ember adott esetben akár fel is vállalhatja ezt a dolgot. Szerencsésebb viszont, ha a felismerés – képmutató voltam/vagyok/lehetek – az egyénben születik meg; valamivel nagyobb a baj, ha a környezete fogalmaz meg róla ilyesmit. Egyebek mellett ez jutott eszembe Demény Péter román nyelven írt Ghidul ipocriţilor (Képmutatók kézikönyve) című kötetének kolozsvári bemutatóján, a Book Corner könyvesboltban szerdán délután tartott találkozón, ahol a szerző mellett Mihaela Ursa, Balázs Imre József és Alex Goldiş ajánlotta a bukaresti Cartea Românească kiadónál megjelent könyvet az egybegyűltek figyelmébe. |
