Sokan emlékszünk a viccre, amikor a székely bácsi a magyar nyelv összetettségét magyarázza: „Úgy írjuk, hogy gara, és úgy mondjuk, hogy vasútállomás…” Sokszor megkeseredett a nevetésünk az elmúlt néhány évtizedben, amikor hiába mondtuk és éreztük úgy, hogy Kolozsvár, voltak olyan időszakok, amikor nyilvános magyar szövegekben groteszk módon úgy kellett leírnunk, hogy Cluj-Napoca. Huszonegynéhány évvel ezelőtt úgy hittük, hogy ezeknek az időszakoknak vége, örökre vége. Ha helységnévtáblák ellentmondásos küzdelmein edződve is, de nyomtatásban legalább leírhatjuk szülőfalunk, városunk nevét magyarul. |
