Játékos és komoly, tudományos és ismeretterjesztő is Kányádi András irodalmárnak, a párizsi Keleti Civilizációk és Nyelvek Intézete (INALCO) tanárának első kötete: A képzelet topográfiája című munkája tavaly jelent meg a Komp-Press Kiadó Ariadné Könyvek sorozatában, célja pedig, hogy hozzájáruljon a magyar nyelvterületen nem kellőképpen művelt interdiszciplináris műfaj, a mítoszkritika megismertetéséhez és meghonosításához. Három-három tanulmányt olvashatunk a négy tematikus egységben, a hellenizmus idején született szerelmi mítoszok (Daphnis és Chloe, Hero és Leander, Philemon és Baucis), a szörnyetegek (Minótaurusz, Kékszakáll, Drakula), a pusztító nőiesség (Lilit, Salome, Lorelei) és egy történelmi alak, Casanova mítosszá válása kapcsán. A könyvet – a szerző jelenlétében – kedden délután, az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében mutatta be Horváth Andor, a Korunk főszerkesztő-helyettese. |
