Tavaly szeptember 17-től január 17-ig volt idejük a 35 év alatti munkavállalóknak, hogy a nyugdíjreform keretében kötelezően válasszanak maguknak egyet a versenybe szállt tizennyolc nyugdíjbiztosító valamelyikéből. A 35 és 45 év közöttiek önkéntes alapon csatlakozhattak a jövendő állami nyugdíj kiegészítése céljából.

Több mint négymillió „lélek” meghódításáért szálltak ringbe a nyugdíjbiztosítók, amelyek között abszolút győztesnek az öt legnagyobb pénztár bizonyult: az ING körülbelül 1,2 millió, az Allianz-Tiriac 900 ezer, a Generali 340 ezer, az Aviva 290 ezer, az Interamerican pedig 225 ezer klienst szerzett, ők együttesen a piacon lévő ügyfelek több mint 80 százalékára tettek szert.

Azt a több mint 300 ezer ügyfelet, aki bár köteles lett volna, mégsem választott magának pénztárat, sorsolással osztották el a versengők között, annak függvényében, hogy mekkora piaci részesedéssel rendelkeztek.

A piac nagyon koncentrált lett, az OTP alaposan lemaradt az ügyféltoborzási versenyben, mindössze 20 347-en iratkoztak be hozzá. Így a piaci rangsorban csupán a tizenkettedik helyet foglalhatta el 0,5 százalékos részesedéssel. A BT Aegon a maga 131 250 kliensével a hetedik helyre került, 3,2 százalékot csípve le a piaci tortából.

A törvény szerint minden biztosítónak a működése kezdetétől számított három éven belül legalább 50 ezer ügyféllel kell rendelkeznie, de a pénztárak becslése szerint ahhoz, hogy a beruházás megtérüljön, egy piaci szereplőnek legalább 100–150 ezer ügyfél pénzét kell kezelnie.

Az OTP Nyugdíjalap részvényesei legkevesebb ötven százalékos profitot várhatnak az eladástól, egy ügyfél értékét pedig 150 euróban állapították meg, szemben az eredeti, pénztárválasztási kampány idején megállapított, ügyfelenkénti 50 eurós költséggel. Az adásvételre ténylegesen csak az után kerülhet sor, ahogy életbe lép a rendelkezés, amely szabályozza a pénztárak közötti fúziókat és vásárlásokat.