„Isten akarata és az önök bizalma nagy feladat elé állított, amelynek maradéktalanul eleget tettem” – fogalmazott. Úgy folytatta: az alaptörvény szerint az államfő kifejezi a nemzet egységét. „Ezen rendelkezés számomra azt jelenti, hogy ebben a helyzetben, amikor személyes ügyem a szeretett nemzetemet inkább megosztja, mintsem egységesíti, kötelességemnek érzem, hogy szolgálatomat befejezzem, elnöki mandátumomról lemondjak” – jelentette be. Előzőleg a köztársasági elnök arról beszélt: az ártatlanság vélelme és a jogorvoslati lehetőség mindenkit megillet, s úgy vélekedett, hogy kisdoktori dolgozata ügyében félrevezették a közvéleményt.
Szólt arról, hogy a politika világában szinte „semmi sem szent”, támadás okává válhat „betegség, rokonság, ifjúkori tett, szülők bűne”, számtalan olyan dolog, amelynek semmi köze a politikus alkalmasságához, helytállásához.
„Még meg sem indult a tényfeltárás, még egy kommünikét sem adhattam ki, az itt ülő képviselők közül néhányan máris megbélyegeztek, csalónak kiáltottak ki, és lemondásomat követelték. Rögtön felröppent a hír, hogy az elnök csal, lop és hazudik. Gondoskodtak arról is, hogy ez a megalapozatlan vád külföldre is kijusson” – mondta.
Feltette a kérdést, kinek állhat érdekében, hogy „Magyarország lejáratásával egyidőben becsületében és emberségében meggyalázza a köztársasági elnököt”. Szerinte erre azoknak kell válaszolniuk, akik csak félig idéztek szabályrészleteket, és csak az őt terhelő részeket mutatták be az üggyel kapcsolatos dokumentumokból, és így sikerült félrevezetniük a közvéleményt.
Kiemelte, hogy kisdoktori dolgozata az akkor érvényes – 1985-ben hozott – szabályok szerint készült. Hozzátette, a szabályozás nem foglalkozott a felhasznált szakirodalom feltüntetésének módjával, és az általa választott megoldást – a dolgozat végén szereplő irodalomjegyzéket – az opponens és a konzulens is elégségesnek tartotta. Hangsúlyozta, hogy dolgozatára és a szóbeli védésre is summa cum laude minősítést kapott, az utóbbit megelőzően ismertetett előopponensi vélemény hiányosságot nem jelzett, noha szerinte ez lett volna az a pillanat, amikor még felhívhatták volna figyelmét az idézetek pontosabb jelölésére.
Beszédében megerősítette, tiszta a lelkiismerete, ezért mer a parlament elé állni. A történteket ismét becsületbeli ügyként határozta meg, és úgy fogalmazott: nem engedhet igazából, a közösségi érdekek után most önmagáért is ki kell állnia.
Elmondta, hogy fellebbez a Semmelweis Egyetem szenátusának döntése ellen, amellyel a testület – távollétében, meghallgatása nélkül – megvonta doktori címét. Megerősítette, hogy PhD-fokozat megszerzésére tesz kísérletet, témája a környezetvédelem és sport kapcsolata lesz.
Az Országgyűlés tegnap délután elfogadta Schmitt Pál lemondó nyilatkozatát, és ideiglenes államfővé Kövér Lászlót választotta meg, aki eddig parlamenti elnökként tevékenykedett. Helyére Lezsák Sándort választották. Az alkotmány szerint az Országgyűlésnek kilencven nap áll rendelkezésére, hogy végleges államelnököt válasszon.
