Nyugaton azonban más a helyzet, egyes országokban a százezres nyereségek sem ritkák. Nálunk az állami állatkerteknek alig csepegtetik a mindennapi kiadásokra elegendő kiutalásokat, a beruházások pedig egészen ritkák. Például a brassói állatkert 30 millió lejes korszerűsítési programot élvez (75 százalékot a Környezetvédelmi Minisztérium, 25 százalékot az önkormányzat áll), és a munkát 2013-ig kell befejezni. A tordai zoo modernizálása tavaly kezdődött el, és a 8 millió lejes modernizálási, terjeszkedési munkát egy csíkszeredai cég végzi, remélhetőleg az előírt 2012-es határidő előtt, még az idén befejezi azt. Mivel nem tartották be az EU-s előírásokat, és korszerűsítésükre nem futotta az állami költségvetésből, olyan állatkerteket kellett bezárni, mint a bákói, slatinai, buhuşi-i, romani, nagybányai stb. Augusztusban az országban még 21 állatkert és 7 akvárium működött.

A londoni állatkert viszont teljes egészében önellátó, bécsi „kollégája” pedig évente több százezres nyereséget könyvelhet el. Nyugaton a piackutatás fontos szerepet tölt be. Például 2007-ben a berlini állatkert számára a híres Knut jegesmedve több mint 5 millió eurós plusz bevételt hozott.