Alina Mungiu-Pippidi egyetemi tanár, a lap publicistája csütörtökön közölt írásában kifejti, hogy az elmúlt hetekben terítékre került román–magyar viták elrontották a románok és magyarok együttélésének pozitív hangulatát, ami 1996 óta a román kormányok legfigyelemreméltóbb eredményének számított. A szerző szerint mindkét oldalon tapasztalt egyoldalú nacionalista megnyilvánulások hibásak ezért.

Megállapítja, hogy Băsescu azt hiszi, barát Orbán Viktorral, és a szerző elismeri, hogy Magyarország valóban lojálisan támogatta Romániát a schengeni övezethez való csatlakozásról szóló európai vitában. Ez a barátság azonban korlátolt – véli a szerző, mivel Orbán továbbra is a „radikális magyarokat” támogatja az RMDSZ ellenében. Úgy véli, hogy a román–magyar konfliktus tartós megoldását Romániában sem a kizárólag egyéni jogok megadására szorítkozó angolszász liberális demokrácia, sem az a fajta multikulturalizmus nem képes biztosítani, amely a különböző kisebbségeket kollektív jogokkal ruházza fel.

Szerinte létezik egy harmadik út, a „konszenzuális liberalizmus” útja, amely az előző két modell elemeit ötvözi. Mungiu-Pippidi szerint ez a modell a kvótákon, az arányos képviselet biztosításán nyugszik úgy, hogy a jelentős létszámú kisebbségek mindenből egy maghatározott százalékos arányban részesülnek, így a központi és a helyi politikai hatalomból, a közpénzekből és a közszolgáltatásokból is. Ez utóbbiak esetében az iskolákat, valamint a közszolgálati médiaintézményeket említi példaként, hogy a kisebbségek ne részesüljenek hátrányos bánásmódban nyelvi szempontok miatt.

A szerző szerint a romániai kisebbségi törvénytervezet nem csak ezt a modellt követi, hanem a kollektív jogokat biztosító multikulturalizmus és a szerző szerint elfogadható konszenzuális liberalizmus elemeit keveri, ezért szerinte a tervezet inkoherens. Mungiu-Pippidi szerint az arányos képviseletet biztosító, Romániában gyakorlatban már létező modellt azért nem sikerült intézményesíteni eddig, mert a magyarok a személyi elvű autonómiát és egyéb „öszvérmegoldásokat” erőltetnek, ahelyett, hogy az arányosság elvére helyeznék a hangsúlyt.

A szerző szerint a román és a magyar liberálisoknak össze kellene fogniuk, mert ha „képzeletbeli régiók” érdekében folytatják a harcot, akkor csak Corneliu Vadim Tudort és Tőkés Lászlót segítik hozzá szavazatokhoz anélkül, hogy az ellenségeskedésen kívül gyakorlatban valamire szert tennének – olvasható a România liberăban.