Az egy főre eső átlagjövedelem 770 lej, a kiadás pedig 698 lej az INS közleményében. A háztartások pénzbeli jövedelme 1909 lej (659 lej személyenként), a természetbeli juttatások 322 lej értékűek (111 lej személyenként).
A legfontosabb jövedelemforrásnak a fizetések és a hasonló juttatások tekinthetők (a háztartások 49%-át teszik ki, 0,1%-kal kevesebbet mint az első negyedévben, és 1,7%-kal kevesebbet, mint a második negyedévben).
A háztartások jövedelméhez a július–szeptember időszakban 27%-ban járultak hozzá a társadalmi juttatások, 3,5%-ban a mezőgazdasági, 3%-ban a nem mezőgazdasági, független tevékenységek jövedelme, 1,9%-ban a tulajdonrész eladásából származó bevétel. 14,4%-ot tesznek ki az anyagi bevételek, például a saját termelésű mezőgazdasági termékek fogyasztása 12,8%.
Városi környezetben a háztartások jövedeleme 32,3%-kal volt nagyobb, mint a falusiaké, és 11,8%-kal haladta meg az átlagot. Városon a jövedelmek 61,3%-a fizetésből, 25,4%-a szociális juttatásokból, 7%-a természetben jött össze. Falvakon a jövedelem 34,4%-a mezőgazdasági termelésből származik.
A háztartások a legnagyobb arányban élelmiszerre költik pénzüket, e mellé sorakoznak a nem élelmiszer termékek vásárlására, a szolgáltatásokra, a helyi közigazgatásnak és a társadalombiztosítási alapokba történő átutalásokra, illetve az otthoni termelésre (háziállatok élelmezésére, vetőmagra, műtrágyára, munkadíjra) kifizettet összegek. Kicsi az aránya a befektetésekre, lakásépítésre, felújításra, részvényvásárlásra költött pénznek.
A városi havi költségek háztartásonként 381 lejjel nagyobbak, mint a falusiak, azonban élelmiszerre alig 49 lejjel költenek többet, mint falun. Ez azért is így van, mert falvakon az élelmiszer költségek a teljes jövedelem 42,9%-át teszik ki.
Országos átlagban az emberek élelmiszerre és nem alkoholos italokra a jövedelmük átlag 41%-át költötték.
A fogyasztási tételekben nagy arányuk van a lakásra fordított költségeknek (víz, villany, hőenergia, gáz, üzemanyag, háztartási felszerelések stb). A július–szeptember időszakban ez 19,9%-ot tet ki, és ennek legjelentősebb része a szolgáltatások ellenértéke volt. A háztartások legkevesebbet szállodai és vendéglői szolgáltatásokra (9%), illetve oktatásra (0,5%) költenek.
