Bármilyen kicsi, de a Békásnak is van vízgyűjtőterülete, másképp medencéje. Ennek területén, a patak neve vagy más alapján, jó néhány határnév alakult ki. Legterjedelmesebb és egyben legismertebb a patak nevéből származó.
Békás
A várostól dél-délkeletre, a Békás-patak bal partja mentén, valamint a jobb partja és a Györgyfalvi út közt fekvő határ. A helynevek között 1913-ban említett Békás összefoglalja az addigi Békáson innen és Békáson túl határrészt.
A csermely Békás medre a forrástól mintegy kilométerre  |
Gyümölcsös, zöldséges kertek, hóstátiak kertjei, a Palocsay-kertészet, az ebből kialakult, kinőtt állami kutatóintézet és kertészet foglalták el jelentős részét. 1990 után a régi tulajdonosoknak, főleg a hóstátiaknak, mind a mai napig nem sikerült visszaszerezniük egykori földjeiket, kertjeiket. Az utóbbi tíz-tizenöt évben több utcát, számos telket mértek ki ebben az egykori határban, és megindult az építkezés. Korábban említettük, hogy nagy földrajztudósunk, Cholnoky Jenő, 1905 és 1919 között a kolozsvári egyetem tanára, már annak idején megállapította, a talaj szerkezete, a vastag agyagréteg, az ennek átázásakor kialakuló suvadások miatt a városnak ez a határa széleskörű építkezésre nem alkalmas. A mai alapozási technikával, így előmerevített vasbeton cölöpökkel, amennyiben ez az alapozás eléri az agyagréteg alatti szilárd kőzetet, kiküszöbölhető a házak megcsúszása. Ha azonban az agyagréteg túl vastag, ha sok ház épül rá, megtörténhet, hogy az agyag átázásakor egyes oldalak, talajrészek házastól, mindenestől elmozdulnak, megcsúsznak vagy akár a lejtő aljában kötnek ki.
1852–1853: „Békásan felüli [...] elsö rész” [SZT I. 712.]; 1870: Békás [JEv70.I.]; 1892: Békáshegy [Hely892 1277.]; 1898: Békáshegy [Hely898 366.]; 1913: Békás [Hely913 796.]; 1941: Békás (a Békási úttól keletre) [Kvát41a].
A határ magasabban fekvő része a Békás-hegy. A határ és a hegy egyaránt az itt folyó Békás-pataktól kapta nevét.
Békás
Évekig kocsma volt a Györgyfalvi út (Brâncuşi) vége felé, jobboldalt, a Végvári (Mălinului) utca sarkán [Győrffy Szilvia közlése].
Tréfásan, utalással az amerikai B52-es nehézbombázókra, B52-nek is mondták [Júrás T. Tibor László közlése].
Békás eleje
A Györgyfalvi út végének környéke, beleértve az Alvernát is.
1937: Înaintea Becaşului[Br37].
Békásan felül
A Békáson túl nevének a-zó nyelvjárási változata. A város határának ez a része a patak jobb oldalán, felső folyása mentén feküdt.
1852–1853: Békásan felül [SZT I. 712.].
Békási út
Eleinte a Békásba vezető mezei út. Akkoriban teljes hosszában ez a neve. Később háromfelé osztották:
1. A város déli részén fekvő határba, a Békásba vezető út. Első része a Györgyfalvi út (Brâncuşi) jobb oldalán nyíló, a mai Hárompüspök (Engels, Agârbiceanu) térig vezető utca előzménye volt. Az 1900-as évek elején kezdett kialakulni.
1913: Békási út [Cs13]; 1914: Békási út [Cim14 167.]; 1923: Str. Barbu Delavrancea [Br 83., 95.]; 1933: Str. Barbu Delavrancea [OF 34.]; 1937: Str. Barbu Delavrancea [Br37]; 1941: Ferencz József püspök utca [Kvát41]; 1945: Ferencz József püspök utca; Str. Delavrancea utca [Kvut]; 1964: Str. Delavrancea utca; Str. Barbu Delavrancea.
2. A Ferencz József püspök (Delavrancea) utca folytatása, a mai Hárompüspök (Engels, Agârbiceanu) tér után balra és egyben délre kanyarodó része. Eredetileg mezei út volt. Ennek felső része ma is Békási út. Az 1930-as években a Hárompüspök tértől kezdődő szakaszát az Attila út (A. Mureşan) folytatásának tekintették, így ugyanaz lett a neve, vagyis Andrei Mureşan. Ezt az utat 1940-től két részre tagolták: a Hárompüspök tér és a Benedek Elek utca (Păltiniş) között Majláth püspök utca (Széchenyi, Zernest, A. Bohăţiel), a Benedek Elek utcától kinnebb Békási út lett. Ezt legújabban Alexandru Bohăţielnévre keresztelték.
1913: Békási út [Cs13]; 1933: Str. Andrei Mureşan[OF]; 1937: Str. Andrei Mureşan[Br37]; 1941: Majláth püspök utca; Békási út [Kvát41]; 1945: Majláth püspök utca; Str. Széchenyi utca [Kvut]; 1964: Str. Széchenyi utca; Str. Zărneşti(’Zernest’, régi magyar neve Zerneháza); 1999: Str. Alexandru Bohăţiel[Kmth].
Nevét a Békás nevű határba vezető útként kapta.
3. Az út Benedek Elek (Păltiniş) utcától kinnebbi része.
1913: Békási út [Cs13]; 1941: Békási út [Kvát41]; 1945: Békási út; Str. Becaşului – Békási utca[Kvut]; 1957: Str. Becaş– Békás utca[Kv 183., 193.]; 1964: Str. Becaş– Békás utca; Str. Becaş.
Nevét, akár az út előző része, a Békás nevű határba vezető útként kapta.
Békáson innen
A Békás nevű határnak a Békás-patak bal partja és a Tordai út közötti része, később az itt kialakult telep. Ezt 1944-ben 147 lélek lakta [Hely944 112.]. Mára jelentős része beépült.
1870: Békáson inneni rész [Jakab I. 43.]; 1913: Békáson innen [Cs13]; 1944: Békáson innen [Hely944 341.].
Nevét a várostól délkeletre, a Békás nevű határnak a Békás-pataktól a város felé elterülő részeként kapta.
Békáson túl
A Békás-patak jobb partján túl, attóldélre, Felek határáig terjedő határ és a később itt kialakult telep. Ezt 1944-ben 338 lélek lakta [Hely944 112.].
1913: Békáson túl [Cs13]; 1944: Békáson túl [Hely944 341.].
Nevét a Békás-patakon, a Békás nevű határon túli határként kapta.
A Békáson innen kialakult mezei út az utóbbi tíz évben gyorsan városiasodik. A Békásnak ezen a részén kialakuló kis lakótelepet románul egyenesen negyednek mondják.
Bunăziua
Vagyis magyarul Jó napot (bunăn mn ’jó’, zi n fn ’nap’, ’nappal’; zua a ziua itt ’napot’ népi változata). Kezdetben a Tordai út bal oldalán, a Györgyfalvi út vége felé nyíló mezei út. Újabban, minthogy az utat leaszfaltozták, két oldala pedig kezd beépülni, az így kialakuló kis lakótelepet a címszóbeli nevet románul a Békás nevű határra is kezdik vonatkoztatni. Sőt, máris vannak, akik magyarul is a címszóbeli néven kezdik emlegetni. Mondanunk sem kell, hogy magyarul ez a Békás, netán Békás negyed.
A név eredetét úgy magyarázzák, hogy a városba ereszkedő felekiek így köszöntek az út széli kertekben, földeken dolgozó városiaknak.
Szent Jakab-tere
A várostól délkeletre, a Borháncs és a Békás közti hepehupás határrész. Nyugaton és északon a Békás-, keleten a Kanta-patak, a Békás-patak jobb oldali mellékpataka határolja. Legmagasabb pontja 423 m.
1870: Szent Jakab tere [JEv70.I]; 1892: Szent-Jakab-tere [Hely892 1277.]; 1898: Szent-Jakab-tere [Hely898 366.]; 1913: Szentjakabtere [Hely913 796.].
A névadás oka ismeretlen. Nem valószínű, hogy a nagypiaci, egykori Szent Jakab-kápolnával függ össze.
