A hatályos szlovákiai jogszabályok mindjárt Csehszlovákia kettéválása után, 1993-ban engedélyezték az országban élő cseheknek, hogy megtarthassák cseh állampolgárságukat is. Ők azonban ezzel nem élhettek, mert a cseh szabályozás ezt nem tette lehetővé. A kérdést, amely a maga idején komoly politikai és gyakorlati probléma volt, hosszú huzavona és egy cseh alkotmánybírósági határozat után 1997-ben kétoldalú egyezmény alapján rendezték. Így eddig mintegy 30 ezer csehországi szlovák vette fel újra a szlovák állampolgárságot is, amelyről Csehszlovákia szakadásakor le kellett mondania, ha cseh állampolgárságot akart kapni. Mintegy ezer csehországi magyar is élt a lehetőséggel, s felvette a szlovák állampolgárságot is.

Az állampolgársági törvényt többször módosították, különös tekintettel a külföldi szlovákokra. Az öt évvel ezelőtti módosítás így a külföldi szlovákoknak lehetővé teszi, hogy már kétéves szlovákiai tartózkodás után állampolgárságot nyerjenek, míg mások számára ez az időszak nyolc év. A szlovák nyelv ismerete kötelező.

A külföldi szlovákok kapcsolatát az anyaországgal Pozsony már 1997-ben megkönnyítette. Az akkor elfogadott, már említett jogszabály szerint megszületett a „külföldi szlovákok igazolványa”, amelynek alapján a külföldi szlovákok majdnem ugyanolyan jogokat élveznek, mint a hazai állampolgárok. Választójoguk nincs.

Szlovák állampolgárságot lehet szerezni házasság útján is – ötéves házastársi együttélés után –, vagy olyan esetekben, amikor a kérelmező gazdasági, tudományos, kulturális, műszaki területen különleges jelentőségű érdemeket szerzett a Szlovák Köztársaság előtt. Kedvezőbb elbírálás alá esik az a szlovák, aki már kiváltotta a határon túli szlovák státusát bizonyító igazolványt.

A szomszédos országbeli magyarok kettős állampolgárságára irányuló magyarországi kezdeményezést Szlovákia határozottan elutasította, és a maga számára súlyos nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette. Pozsony kemény válaszlépéseket helyezett kilátásba, s közvetett úton azt is jelezte, hogy azok a szlovákiai magyarok, akik felvennék a magyar állampolgárságot, esetleg elveszíthetik a szlovákot. Bár ehhez alkotmánymódosításra lenne szükség, a miniszterelnök megjegyezte: az alkotmány is módosítható. Pénteki rendkívüli ülésén a pozsonyi kormány határozatban ítélte el a tervezett magyar intézkedést és megerősítette, hogy az ügyben nemzetközi szervezetekhez fordul.

Ukrajna büntetne

Az alkotmány nem ismeri el a kettős állampolgárságot, becslések szerint több százezren rendelkeznek az ukrán mellett más állampolgársággal is a kérdés jogi tisztázatlanságának köszönhetően – jelenti Varga Béla, az MTI ungvári tudósítója.

Noha Ukrajna alkotmánya és állampolgársági törvénye is kimondja, hogy az országban egységes – vagy értelmezés szerint egyetlen – állampolgárság létezik, a jogszabályok nem szólnak a más állampolgársággal is rendelkező ukrán állampolgárokkal szemben alkalmazandó szankciókról. A törvény 19. cikkelye csak annyit állapít meg, hogy az ukrán állampolgárság elvesztésével jár, ha egy nagykorú ukrán állampolgár „önként felveszi más ország állampolgárságát”. A jogszabály viszont azt is kimondja, hogy „ha az ukrán állampolgár felvette más ország vagy országok állampolgárságát, akkor az Ukrajnával kapcsolatos jogviszonyt illetően csak ukrán állampolgárként ismerhető el”.

Az ukrán hatóságok szerint a kettős állampolgárok kiszűrése nem tartozik az ukrán rendőrség hatáskörébe, a rendvédelmi szerveknek erre nincs is lehetőségük. Ha valamely ukrán állampolgárról valahogy kiderül, hogy önként vette fel egy másik ország állampolgárságát, akkor a hatóságok csak akkor kezdeményezhetik ukrán állampolgárságától való megfosztását, ha ezt a tényt okmányokkal tudják bizonyítani.

Arról, hogy hány ukrán állampolgár rendelkezik második állampolgársággal, csak becslések vannak. Sajtóértesülések szerint a Krímben több mint százezer helyi lakosnak van orosz állampolgársága is. A román állampolgársággal is rendelkező ukrán állampolgárok számát 40–90 ezerre teszik, és több ezer ukrán-izraeli kettős állampolgárról írnak a lapok, megemlítve, hogy két korábbi ukrán miniszterelnökről, Juhim Zvjagilszkijról és Pavlo Lazarenkóról biztosan tudható, hogy izraeli állampolgárságuk is van. Az egyik tekintélyes ukrán hírmagazin cikke szerint az ukrán parlamenti képviselők és vezető beosztású állami tisztségviselők 70–80 százalékának lapul a zsebében az ukrán mellett amerikai, izraeli vagy EU-s útlevél.

Egy évvel ezelőtt az ukrán parlament első olvasatban megszavazta az állampolgársági törvény szigorításáról szóló módosítástervezetet, amely – elfogadása esetén – szigorúan büntetné a kettős állampolgárságot. A tervezet szerint azt az ukrán állampolgárt, aki 30 napon belül nem jelenti be a hatóságoknak a második állampolgárság megszerzését, ötéves szabadságvesztéssel vagy 170 ezer hrivnya (4,5 millió forint) pénzbírsággal lehetne büntetni.

Románia Moldova-precedense

lehetővé teszi a kettős állampolgárság megadását azoknak a határon túli románoknak, akik 1989 előtt önhibájukon kívül elvesztették azt. Garzó Ferenc, az MTI bukaresti tudósítójának jelentése szerint ez elsősorban a Moldovában és az Ukrajnában élő románokra érvényes. A román kormány tavaly áprilisban módosította az állampolgársági törvényt, miután diplomáciai konfliktus robbant ki Románia és Moldova között. Az akkori Moszkva-barát moldovai kommunista vezetés vízumkényszert vezetett be a román állampolgárokkal szemben, Románia válaszképpen megkönnyítette a román állampolgárság megadásának feltételeit.

Az 1991-ben elfogadott román állampolgársági törvényt tavaly tavasszal úgy módosították sürgősségi rendelettel, hogy az kimondja: az egykori román állampolgárok, akik „nekik fel nem róható okok miatt” elvesztették vagy elvették tőlük a román állampolgárságot, ismét megszerezhetik azt, és ebben a kedvezményben a harmadfokú leszármazottaik is részesülhetnek. Az állampolgárság egyénileg kérelmezhető. Megadása nem feltételezi a korábbi állampolgárságról való lemondást, és külföldi lakhelyüket is megtarthatják az érintettek, azaz nem kötelesek Romániába költözni. Csak Moldovából nyolcszázezer–egymillió állampolgársági kérelmet nyújtottak be.

A romániai magyarok számára Budapest által megadandó kettős állampolgárság témája Romániában a magyarországi népszavazást megelőzően kavarta fel a belpolitikai kedélyeket. Adrian Năstase akkori miniszterelnök 2004 decemberének elején még „őrültségnek” nevezte az ötletet, de két nappal később már azt mondta: nincs kifogása az ellen, hogy a romániai magyarok egyénileg kapjanak magyar állampolgárságot, ellenzi azonban, hogy tömegesen részesüljenek benne.

A román külügyminisztérium akkori közlése szerint Románia még érvényesnek tekintette a kettős állampolgárság elkerüléséről szóló, 1979-ben aláírt román–magyar egyezményt, főleg az „etnikai alapon” megadandó állampolgárságot ellenezte. Mások viszont állították, hogy az említett egyezmény a két ország alapszerződésének megkötésével automatikusan hatályát vesztette. A moldovaiakkal kapcsolatos fejlemények azonban időközben átalakították a romániai szemléletet.

„Szerbia a hazám”

Marton András belgrádi MTI-tudósító jelentése szerint 2004 decemberében fogadtak el új állampolgársági törvényt Szerbiában. Ez a Szerbia határain kívül, a diaszpórában élő 3,5 milliónyi szerbre, illetve szerb származásúra és a volt Jugoszlávia többi utódállamában élő szerbekre tekintettel jelentősen megkönnyítette a kettős állampolgárság megszerzését. Az igen liberális szabályozás az alábbi feltételekkel engedélyezi a szerb állampolgárság megszerzését: a kérelmező betöltötte a 18. életévét, cselekvőképes; legalább három éve bejelentett lakcíme van Szerbiában, és írásban nyilatkozik arról, hogy hazájának ismeri el Szerbiát. Az anyaországon kívül élő szerbektől, illetve szerb származásúaktól nem követelik meg a bejelentett szerbiai lakóhely meglétét, nekik elegendő írásban nyilatkozniuk, hogy Szerbiát a saját országuknak tekintik. A törvény nem követeli meg, hogy a szerb állampolgárságot szerző kérelmező lemondjon meglévő külföldi állampolgárságáról.

Belgrád semmilyen kifogást nem támaszt az ellen sem, hogy állampolgárai felvegyék egy másik ország állampolgárságát. A hivatalos szerb álláspont szerint a vajdasági magyarok kettős állampolgársága Magyarország belügye, amelybe Szerbia nem kíván beavatkozni.

A külföldön élő, kettős állampolgár szerbeket megilleti az összes, Szerbiában lakónak kijáró jog, ha rendelkeznek hivatalosan bejelentett szerbiai lakóhellyel. Miután kérték felvételüket a választói névjegyzékre, leadhatják szavazatukat a hozzájuk legközelebb eső követségen, konzulátuson vagy egyéb kijelölt helyen, igaz, a tapasztalatok azt mutatják, az arra jogosultaknak csak töredéke él ezzel a jogával.

Ausztria kivételesen engedélyez kettős állampolgárságot

Alapesetben kizárt a kettős állampolgárság lehetősége: aki osztrák állampolgárságot kap, annak le kell mondania eredeti állampolgárságáról, és fordítva – jelenti Pálfy M. Katalin, az MTI bécsi tudósítója. Kivételt csak rendkívüli esetben tesznek. Az első esetben, vagyis honosítás esetében a szabály alól kivételt jelenthet, ha az eredeti állampolgárság szerinti ország joga nem engedi meg a lemondást.

Hasonlóképp, ha egy osztrák állampolgár külföldi állampolgárságot kap, le kell mondania osztrák útleveléről. Általános esetben kivételt ez alól „különleges teljesítmény” vagy „különleges állami érdek” alapján tesznek. Egy származás szerinti osztrák állampolgár – például az Egyesült Államokban osztrák állampolgár szülőktől született gyermek – esetében valamivel enyhébbek a feltételek, ők különleges családi helyzetre hivatkozva is kérhetik osztrák állampolgárságuk megőrzését.

Kérésére újból megkapja azonban az osztrák állampolgárságot és egyúttal megtarthatja külföldi útlevelét is az, aki a nemzetiszocializmus üldözöttjeként 1945. május 9. előtt emigrált az országból. Ebben az esetben a külföldi állampolgárságról a szóban forgó külföldi ország joga dönt.