A szerény forgalmú nyugat-európai tőzsdéken elemzők szerint főként Kína és Görögország miatt van rossz hangulat. A pekingi vezetés vasárnap ismét, az idén már harmadszor emelte a bankok számára előírt kötelező tartalékrátát. A nagybankoknak forrásaik 17 százalékát, a kisebbeknek a források 14 százalékát kell letétbe helyezniük a központi banknál a gazdaság felhevülésétől, piaci buborékok kialakulásától és az infláció elszabadulásától tartó kínai vezetés rendelkezése alapján.

Ez lassíthatja a világgazdasági fellendülés beindulását, a görög helyzet pedig azért aggasztja a befektetőket, mert politikai feszültségeket kelthetnek a válságkezelő intézkedések, és nem biztos, hogy a kormány keresztül tudja vinni a szigorú takarékossági intézkedéseket.
A kereskedés első két órájában a legnagyobb tőkeértékű részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 0,3 százalékkal 1.059,11 pontra csökkent. A múlt héten 2,4 százalékkal gyengült a mutató, és már a harmadik egymást követő hetet zárta visszaeséssel, főként az euróövezet déli tagországaiban kiütközött adósságproblémák miatt.

Londonban hétfőn zárva tart a tőzsde. A frankfurti DAX-30 0,38 százalékkal 6.112,68 pontra csökkent, a párizsi CAC-40 0,87 százalékkal 3.783,86 pontra csökkent kétórai kereskedés után.
Hétfőn, a nyugat-európai tőzsdenyitáskor a kőolaj ára csökkent. Az északi-tengeri Brent könnyűolaj hordónkénti (159 liter) ára 23 centtel 87,21 dollárra, a nyugati féltekén irányadó WTI olajfajta hordónként 28 centtel 85,87 dollárra csökkent.

Az euró 1,3236 dolláron állt a nyitáskor, 0,79 százalékkal gyengébben, mint előző este. A múlt héten az euró egyéves mélypontra 1,3131 dollárra esett a görög, portugál és spanyol leminősítések következtében. (14)