A második helyen Mihail Prohorov áll, az Onexim Group és a Polyus Gold — a legnagyobb orosz aranykitermelő — főrészvényese, vagyonát 13,4 milliárd dollárra becsülik. A harmadik Mihail Fridman, az Alpha Group főrészvényese 12,7 milliárd dolláros vagyonnal. Őket követi sorban Roman Abramovics volt csukcsföldi kormányzó, a Evraz Group főrészvényese, a londoni Chelsea labdarúgóklub tulajdonosa (11,2 milliárd), Oleg Gyeripaszka, a Basic Element Holding főrészvényese (10,7 milliárd), Vagit Alekperov, a Lukoil elnök-főrészvényese (10,6 milliárd), Vlagyimir Potanyin, a Nornikel és más konszernek társtulajdonosa (10,3 milliárd), Alekszej Mordasov, a Severstal főrészvényese (9,9 milliárd), Viktor Rasnyikov, a Magnyitogorszki Acélipari Művek (MMK), (8,9 milliárd) és Dmitrij Ribolovljev, az Uralkali főrészvényese (8,6 milliárd).
A lap értékelése szerint a tavalyi lista összeállítása óta a válság ellenére, vagy éppen azért, közel megduplázódott az orosz milliárdosok száma, 32-ről 62-re nőtt. Megkétszereződött a száz leggazdagabb orosz vagyona is: míg tavaly 149 milliárd dollárt tett ki, idén 279 milliárdra rúg. A legnagyobb mértékben egy év alatt Liszin vagyona növekedett: csak a konszern tőkéje több mint tízmilliárd dollárral emelkedett. Rajta kívül további tíz oligarcha vagyona nőtt egy év alatt több mint ötmilliárd dollárral.
A száz leggazdagabb orosz listájára idén 11 új név került, de egyikük sem jutott az első 50 hely valamelyikére, sőt, öten az utolsó 10 között vannak. A újoncok közül a legelőkelőbb helyezést a 70. Dmitrij Mazepin, az Uralchim társtulajdonosa szerezte meg. A listán szereplők közül kilenc nem töltötte még be 40. életévét, legtöbbjük (56-an) a 41—50 éves korosztályhoz tartozik, 31 az 51—60 éves és négy a 60 feletti korcsoportot képviseli. A leggazdagabbak átlagéletkora 48 és fél év. Ugyanakkor tizenegy dúsgazdag részesíti jelenleg előnyben a törvényhozási munkát az üzleti élettel szemben: hatan az állami duma, a parlament alsóházának képviselői, öten a szövetségi gyűlés, a felsőház szenátorai.
