És lőn, tokkal-vonóval vagy huszonöten ha lézengtünk a kongó helyiségben. Mindenesetre a Defender egy ígéretesnek tűnő hangpróbát követően félórányira eltűnt, majd mintha többszázan volnánk, megpróbáltak jó bulit csapni. Hangszerelés szempontjából az is lett volna, le a kalappal. A két gitár, billentyű és basszus telt hangzást biztosított, a többszöri gitárcsere pedig változatos tónusokat, és a szólók is a helyükön voltak.

Gond inkább az énekhanggal akadt. Egy ideig megpróbáltuk ezt is a folyamatosan torz hangosítás rovására írni, ám a feldolgozásoknál már nagyon kilógott a lóláb. A Bon Jovi lelassított, ötletesen áthangszerelt Livin’ On A Prayer-je viszonylag rendben szólt, a Died in Your Arms Tonight című Cutting Crew slágerre a fura magashangok ellenére is beindultak a lányok, ám Chris Isaak örökzöldjére már nagyon fájni kezdett a fülünk. Nagy kár, hogy az eredetileg Keresztes Ildikóval előadott duettbe beugró lány nem énekelt több dalban... Így egy idő után úgy tűnt, mintha egy elfuserált karaoké-bulin lennénk, ahol a húzós dalokra énekelni próbálókat jóindulatúan megmosolyogják.

Remélhetőleg a Defender új énekese csupán rossz passzban volt, hiszen a zenekar régebbi és újabb ütős szerzeményeivel már kiérdemelte helyét az erdélyi magyar rockmezőny élvonalában.