1991 végén Erdélyben 49, magyar könyveket áruló könyvesbolt volt, léteztek az állami könyvüzletek, és megjelentek az újabb, magyar kiadványokat áruló boltok is, magyarázza Koós Ferenc. – A 90-es évek végéig mintegy 15 üzlet zárt be, 2009-re 24, magyar könyvet áruló helység van, ezek közül csupán 14 a kimondott könyvesbolt. Kolozsváron, más vidéki városokhoz képest igen jó a helyzet,öt üzlet létezik: Bagoly, Phonix, Gaudeamus, Röser, és most már a Honterus. Sajnos, a jelenlegi erdélyi könyvesboltok között semmilyen összefogás nem létezik, egymástól könyvet nem vesznek, nagykereskedés nincs.

Hogy miért nyitunk a jelenlegi gazdasági körülmények között egy könyvüzletet? A rosszabbódó körülményeket, a kényszert általában valami rossznak szokták tekinteni, ám a gazdasági életben gyakran pozitív hatása is van, feltéve, hogyha az akadályokba ütköző ember, intézmény vagy cég, nem roppan össze és képes konstruktív választ adni az őt ért kihívásra.

A jelenlegi gazdasági helyzetben két stratégia között választhatunk: tudomásul vesszük, hogy minden zuhanórepülésben van, és összehúzodunk, támogátasokat igénylünk, ha nem kapunk eleget, akkor panaszkodunk. Vagy éppen fordítva: előretörünk, új vevőkört találva, keressük a kielégítetlen vásárlói igényeket, új módszerek segítségével bővítjük a piacot (például internetes eladás), gyorsítjuk a vevők kiszolgálását. Mi a defenzív stratégia helyett az offenzív stratégiát választottuk.

– Említette az új „vevőkört”, kik lennének ezek?

– Az utóbbi 10 évben eltűnt egy olyan piaci szereplő, amely addig jelentős szegmens volt: eltűntek a városi és falusi könyvtárak, sorvadózóban vannak az iskolai könyvtárak is. Azt mondják, a fiatalok nem olvasnak, ezért a könyvtárak nem vesznek könyvet. A fiatalok azt mondják, hogy ők mást olvasnának, mint ami a jelenlegi könyvtárakban fellelhető. Egyfajta ördögi kör tehát.

Hajdanában a marketing része volt az éves talákozó a könyvterjesztő és a könyvkiadó között. Felmérés készült az igényekről, a könyvüzletek leszerződtek bizonyos mennyiségű könyvet. Ez a szokás teljesen eltűnt. A könyvkiadó, általában saját ízléséből kiindulva, kiad egy könyvet, aztán lesz, ami lesz. Azt hiszem, ezt a fajta kommunikációt is újra kellene éleszteni.

– Észlelhető a magyar lakosság létszámának csökkenése az üzlet forgalmában?

– A könyvesboltok helyzete híven tükrözi a kolozsvári magyar lakosság helyzetét. Ahogy csökken a magyarság létszáma a városban, úgy csökkennek a magyar könyvet áruló üzletek is. Ha a magyarság erősödne, akkor kitermelné és fenntartaná a könyvüzleteket. De meg kell jegyeznem azt is, hogy a könyvesboltoknak nincs kapcsolatuk az erdélyi kultúra felelőseivel sem. Ugyanakkor az is nagy hátrányt jelent, hogy a városok központjában olyan bérleti díjak vannak, amelyeket egy könyvesbolt nem bír meg. A városvezetők hozzáállása sem a legpozitívabb, a könyvüzletekről csak akkor emlékeznek meg, ha valamilyen iskolai ünnepélyre ingyenkönyvet kell adni.

Szimbolikus helyfoglalás
Koós Ferenc egyfajta szimbolikus helyfoglalásnak tekinti a könyvüzlet megnyitását. – Épp az alattunk lévő Reményik Sándor galériában mutatták be Murádin Jenő könyvét a tönkretett és lerombolt magyar szobrokról. A szerző és a méltatók kiemelték a tér elfoglalásának a fontosságát. Különösen fontos egy olyan város esetében, mint Kolozsvár, amely egy központi tér köré épült, nem mindegy, hogy milyen üzletek, milyen intézmények foglalnak helyet a főtéren – magyarázza.

Bizonyára nem mindenki figyeli a rá jellemző lelkesedéssel ezt a „helyfoglalást”, mit szól hozzá a „konkurencia”, kérdeztem tőle a beszélgetésünk alatt?

– Igen, azt mondják konkurencia vagyunk a többi magyar könyvüzlet számára. Személy szerint minden új üzletet oda helyeznék, ahol már van hasonló jellegű bolt. Budapesten például a Kiskörúton nyolc antikvárium van egymás mellett. Egy ilyen csoportosulás mágnesként vonzza a vevőket, hiszen, ha nem találnak valamit az egyik boltban, akkor megkeresik a másikban, nem kell kilométereket gyalogolni.

Emellett megjegyezném, hogy a Honterus nem csak magyar könyvüzlet. Több rést próbal majd betölteni, találhatók itt német nyelvű könyvek, terveink közé tartozik megerősíteni az angol nyelvű könyvfelhozatalt is, és lesz olasz, illetve spanyol könyv is.

A gyereksaroktól a kommuniációs kapcsolatig
A néhány napja már nyitva tartó könyvüzletbe betérve, „gyereksarkot” is felfedez a kíváncsiskodó, milyen célja van, érdeklődöm Weghofer Ernától.

– Szeretnénk bővíteni a gyermek- és ifjúsági könyvek felhozatalát, lesz mese CD, mesefilm és még sok minden más. És hogy a szülők, nagyszülők nyugodtan tudjanak válogatni, nézelődni, berendeztük a játéksarkot, hogy a gyerekek is lefoglalhassák magukat ez idő alatt. De lesznek csak nekik szóló rendezvények is, meseolvasás, zenés-bábos események. Az egyik fő „tematikánk” tehát: a gyerek. A legkisebbektől egészen a 12-ik osztályig mindenki számára lesz érdekes ajánlatunk – hangsúlyozza.

A társtulajdonos ugyanakkor többször is felhívja a figyelmemet a kommuniáció fontosságára. – Nagy hangsúlyt fektetünk a vevőkkel való állandó kapcsolattartásra. A Honterus sokkal több akar lenni, mint 45 négyzetméter könyvespolc. Nagyon sok talalkozót, bemutatót tervezünk. Különböző jellegű beszélgetésekre kerül majd sor, biztosítani kell az embereknek azt a lehetőséget, hogy találkozzanak, kommunikáljanak egymással. Ezenkívül jelen leszünk minden olyan rendezvényen, ahova meghívnak bennünket.

Látogassanak el tehát az újonnan nyíló könyvesboltba, ahol február 17-én a Látó szerkesztői és vendégei tartanak felolvasóestet délután 6 órától. A rendezvényen ugyanakkor bemutatják A hibátlanság vágya című, a Látó-nívódíjasok szövegeit tartalmazó amtológiát is. Közreműködnek Balázs Imre József, Demény Péter, Karácsonyi Zsolt, Király László, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Máté Angi, Selyem Zsuzsa, Szabó Róbert Csaba, Szilágyi Júlia, Vida Gábor.