Ez a természetellenes szövetség ugyanis tavaly december óta Traian Băsescu számára olyan, mint a vízben fuldokló nyakába kötött kő. Az államfői tisztségre eséllyel pályázó jelölteknek a jelenlegi kormányzás kudarcaival is el kell számolniuk. Băsescu e számvetést azért sem kerülheti el, mert személyesen vállalta a felelősséget a PD-L–PSD kormányért.

Emil Boc nevetséges ürügyeket talált Nica leváltására. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a demokraták ezzel a huszárvágással próbálják elegánsan kivágni a kormányból a szociáldemokratákat. A demokraták politikai szempontból erőt mutattak fel tegnap délelőtt, estére viszont a PSD is megfeszítette izmait, ultimátumot adva koalíciós partnerének: vagy Nica, vagy semmi...

Politikai szempontból a demokraták nyernének a legtöbbet, ha tényleg borulna a kormány. Nagy valószínűség szerint egyedül kormányozhatnának, de ami a legfontosabb, megkaparinthatnák a belügyminisztériumot, amelynek a választások lebonyolításában kulcsszerepe van. A szociáldemokraták számára a kormányon maradásuk mellett eddig csak a belügyminiszteri tisztség birtoklása szólt. Másrészt Geoană nagyobb szabadságnak örülne a kampány még hátralévő részében, hiszen minden szögből ostromolhatná bírálataival a kabinetet, amelynek elmarasztalásában eddig vissza kellett fognia magát. Így sem tudta elkerülni azt a nevetséges helyzetet, hogy kívülállóként próbálta hitelesen bírálni a saját pártját is magában foglaló kormányt. Sikertelenül.

A két párt politikai számításait egyedül a nemzetközi gazdasági és politikai intézmények húzhatják át. Ugyanis biztosan nem örül például a Nemzetközi Valutaalap, hogy elillan az a kevés biztosíték is, ami szavatolta a közkiadások észszerűsítésére irányuló, Románia által vállalt kötelezettségeket. Az egyszerű választó sem repes az örömtől, hiszen a tavalyi, szintén a választások okozta túlköltekezésért már drágán megfizetett.