Az igazi megpróbáltatás a januári és februári, illetve a júniusi és júliusi hónapokban következik be, tudniillik az egyetemen a megtartott órákon kívül még szesszió is van, amin a diáknak át kell esnie. A munkahely még ekkor sem tesz kivételt, könyörtelenül követeli a jelenlétet. Legtöbben ekkor adják fel: vagy otthagyják a munkahelyüket, vagy sorra vágják el őket a vizsgákon. Azonban az ördög nem annyira fekete, mint ahogyan azt lefestik – el kell mondanom, hogy azért vannak megértő tanárok, engedékeny főnökök, fedező kollégák. Nem is annyira megerőltető ez a munkahely–egyetem duett, mint amilyennek látszik. Kellő akarattal mindkettőt egyforma komolysággal lehet végezni.

De munkán és egyetemen kívül még szórakozás is létezik, mely igencsak fontos része az egyetemi éveknek. Jól esik néha elmenni egy-egy szórakozóhelyre, nagyot bulizni valamilyen születésnap alkalmával.

És ha esetleg valakinek mindez túl megterhelő lenne, változtasson, hisz még fiatalok vagyunk!