Csütörtökön a Pofakönyv, azaz a facebook zsargonját kölcsönözve Egy és fél millió ismerőse visszaigazolásra vár címmel a közelgő népszámlálással kapcsolatban tartott előadást Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője, valamint Székely István, az RMDSZ főtitkár-helyettese. A témára történő pontos utalás miatt az előadások címét kibővítették: a népszámlálás kapujában.
Igaz ugyan, hogy komoly politikai harc eredményeképpen, de sikerült megoldani, hogy az októberre esedékes népszámlálás során biztosítsák a többnyelvűséget – számolt be a többnyire középiskolásokból és egyetemistákból álló hallgatóságnak Markó Attila. Az államtitkár elvárásként említette azt, hogy Tőkés Lászlónak, az Európai Parlament alelnökének részt kellett volna vennie ebben a harcban. – A magas rangú európai tisztségviselőnek például a miniszterelnökhöz kellett volna fordulnia, s megkérdeznie, miként járult hozzá ahhoz, hogy a népszámlálás során biztosítsák a többnyelvűséget – mondta a politikus.
Markó Attila eredményekről számolt be: lesznek magyar nemzetiségű kérdezőbiztosok, anyanyelvünkön írt mintaűrlapok, illetve állami költségvetésből finanszírozott tájékoztatási kampány. – Egy ideig az államhatóságok semmilyen hajlandóságot nem mutattak a többnyelvűség biztosítására – fogalmazott. Bejelentette: a közeljövőben több mint 100 oldalas tájékoztató kézikönyvet bocsátanak ki a népszámlálással kapcsolatban.
FOTÓ: GÁBOS ALBIN – Erdély, Európai Unió, aztán enter. Lássuk, mit ad ki  |
A Szabadságnak azon kérdésére válaszolva, hogy miben állt a harc a román államhatóságokkal a többnyelvűség biztosítása terén, Markó Attila kifejtette: – A román államnak nem érdeke, hogy a valós többnyelvűség megvalósuljon. Még decemberben írtam egy levelet az országos népszámlálási bizottság elnökének, amelyben részleteztem, hogy mit szeretnénk megvalósítani. Erre egyébként máig sem kaptam választ, a napi vitákból viszont kiderült, hogy semmit sem akarnak elfogadtatni. Következett egy, a belügyminiszternek címzett dörgedelmes levél. Ebben azt írtam, hogy amennyiben nem akarnak a kisebbségek igényeinek megfelelni, akkor fölöslegesnek ítélem a bizottsági jelenlétemet, s az RMDSZ véleménynyilvánítását. Erre reagáltak, s a legutóbbi bizottsági ülésen sikerült az államilag finanszírozott magyar nyelvű tájékoztató kampányt, illetve az anyanyelvi mintaűrlap nyomtatását elérni – mondta.
Arról is beszámolt, hogy a kérdezőbiztosok alkalmazásakor feltétellé vált az anyanyelv ismerete azokon a vidékeken, ahol a polgárok interkulturális környezetben élnek. Az államtitkár úgy ítéli meg, a többnyelvűség elérése nagymértékben növeli az erdélyi magyar lakosság bizalmát a folyamat iránt. Hozzátette: az állami pénzekből finanszírozott kampány és magyar nyelvű űrlap nyomtatás mellett az érdekvédelmi szövetség külön tájékoztató tevékenységet folytat.
Székely István arról számolt be, hogy vezetésével az RMDSZ-en belül már tavaly megalakult az a munkacsoport, amely foglalkozik a népszámlálás kérdésével. A főtitkár-helyettes háttérinformációkkal, folyamatokra rámutató vonatkozásokkal szolgált: a romániai magyar nők gyermekvállalási hajlandósága magasabb a többségi átlagnál. – Érdekes megjegyezni, hogy az európai, s ezen belül például a magyarországi trendekkel ellentétben nálunk a felsőfokú végzettséggel rendelkezők inkább vállalnak gyermeket – mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közigazgatásban a nyelvhasználat joga az etnikai arányhoz fűződik, ezért problémás területek lesznek azok a települések, ahol az 1992-es népszámlálás 18–23 százalékban állapította meg a magyarság arányát. – Megtörténhet az is, hogy ahol 1992-ben 20 százalék alatt voltunk, ott emelkedjen ez a szám – jegyezte meg.
