A diákok a Kőkert utcai campusból indultak a Diákművelődési Ház elé, ahol már várta őket a csendőrség és a rendőrség. A tüntetők rigmusainak kereszttüzében elsősorban Daniel Funeriu tanügyminiszter állt, akinek a távozását követelték az egyetemisták. A számtalan transzparens között Funeriu-karikatúrát is magával hozott a diákság, amelyet aztán a „lázadók” megtapostak, majd aprópénzt szórtak rá. A másfél órán át tartó, incidensek nélkül lezajló tüntetés nem vont maga után különösebb hatósági beavatkozást, de Marcel Bonţidean, a Kolozsvári Városi Rendőrség parancsnoka jelezte, hogy a résztvevőknek számolniuk kell a következményekkel, mivel nem volt engedélyük a megmozdulásra. Emiatt a tüntetést követően a főszervező OSUBB elnökét, Nicoleta Stratont azonnal bekísérte a csendőrség a Diákművelődési Házba, a diákszervezet alelnöke, Andreea Petruţszerint azonban a hatóság képviselői csak pusztán „elbeszélgettek” Stratonnal.
A tüntetéstől távol maradó KMDSZ elnöke, Talpas Botond szerint a diákok képviselőinek jelenleg a tárgyalóasztalnál van a helyük, nem pedig az utcán. „Mivel ezek a diákszervezetek nem egyeztettek a többi diákképviseleti, illetve a magyar szervezetekkel, nem csatlakoztunk. Sokaknak az a gyanúja, hogy inkább politikai indíttatása van a tüntetéssorozatnak” – fejtette ki a KMDSZ- elnök, aki felhívta a figyelmet arra, hogy nem beszélhetünk csökkentett diákképviseleti arányról mindaddig, amíg az egyetemi chartát jóvá nem hagyják.
A törvény módszertanának kidolgozására nyolc hónap áll a kormány rendelkezésére, a „türelmi időszak” alatt a gyakorlatba ültetés tényezőit kell megvitatni, és felhívni a figyelmet a lehetséges hátulütőkre – nyilatkozta lapunknak Talpas. A jelenlegi helyzet azért is abszurd, mert a tegnapi tüntetés tárgyáról már hónapok, sőt évek óta vitatkoznak az érintettek – az egyeztetéseken a KMDSZ is részt vett, és több javaslattal is előállt a tervezet benyújtása előtt. „Egyéves periódus állt rendelkezésre, amíg ezeket számon lehetett kérni. Most már az alkalmazásra került a hangsúly” – fejtette ki a diákszövetség elnöke.
A 25 százalékos diákképviseleti arányt azért sem kell még „temetni”, mert olyan befolyásos személyek is támogatják, mint például Magyari Tivadar rektorhelyettes, a BBTE magyar tagozatának vezetője: „Jogos a diákok kérése, hogy megmaradhasson az eddigi 25 százalékos arányuk az egyetemi képviseleti testületekben. […] Az egyetem nagyon sok és sokféle helyzetben levő intézetből áll, és így is nehéz volt kialakítani a vezető testületekben – például a magyar tagozat vezetői tanácsában is – a megfelelő diák-képviseletet. Huszonöt százalék is kisebbség, de legalább több szempont, több jó gondolat találkozhat, mintha sokkal kisebb számban lennének jelen az egyetemi hallgatók” – olvasható az üggyel kapcsolatos közleményében.
Az új tanügyi törvényt egyébként az utóbbi idők legnyitottabbjának nevezte Talpas Botond, hozzátéve, hogy a KMDSZ megpróbál minél több gyakorlati lépést megtenni annak érdekében, hogy a lehetőségekből előnyt kovácsoljanak a magyar felsőoktatás számára. A KMDSZ elnöke a diáktüntetésekkel kapcsolatban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a fellépő diákszervezetek nem képviselnek minden romániai – sőt, mégcsak kimondottan román – diákot sem.
Az OSUBB ezzel szemben tegnap valamennyi egyetemistát a mozgalom pártfogására kért fel, Nicoleta Straton pedig megjegyezte, hogy hétfőn Bukarestben folytatják a tüntetést, a Tanügyminisztérium előtt, más egyetemi városok diákképviseletével és diákjaival együtt.
A tüntetés szervezői a diákképviseleti arány mellett azt is kifogásolták, hogy a szemináriumokhoz hasonlóan az előadásokon való megjelenést is kötelezővé tenné a minisztérium, és szót emelt az ösztöndíjak kapcsán is, ugyanis nagyobb a tandíjköteles egyetemisták száma a bérmentes diákokénál, így az ösztöndíj-rendszeren is változtatni kell.
