Hatéves szünet után tegnap Budapesten ismét összeült a Máért, amelynek napirendjén szerepelt többek között az oktatási-nevelési támogatás és a státustörvény módosítása.
Semjén: fontos az asszimiláció megállítása
Kulcsfontosságú a határon túli magyarság megmaradása szempontjából az asszimiláció megállítása – mondta Semjén Zsolt a IX. Magyar Állandó Értekezleten (Máért) pénteken a magyar Parlamentben, ahol beszámolt a résztvevőknek az összmagyar-regiszter létrehozására irányuló tervéről is.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a hatéves szünet után összeülő Máért-en kiemelte: több tényező fenyegeti a magyar nemzet fennmaradását. Az anyaországban és a határon túl a demográfiai problémák, a határon túli magyarság esetében az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció jelenti a legnagyobb gondot.
Semjén Zsolt a folyamat megállítása érdekében az anyaország részéről elkötelezett nemzeti politikát tart szükségesnek, hogy a nemzet ügyének szolgálata evidencia legyen. Ehhez erős államra van szükség van, amely képes ezt érdemben és hatékonyan szolgálni – hangsúlyozta. A határon túli magyarság szempontjából pedig kulcsfontosságúnak nevezte az asszimiláció megállítását. A szokott hagyományos támogatási formák szükségesek, de nem elégségesek – fűzte hozzá a kereszténydemokrata politikus.
Semjén Zsolt ismét megerősítette, a Máért mellett szükség van a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára is, amely a remények szerint még az idén összeülhet. A Máért szakbizottsági rendszere is visszaáll, s rendszeresen ülést tart a jövőben.
„Meg fogunk harcolni minden magyarért” – ígérte Semjén Zsolt  |
Beszámolt arról a tervéről is, amely az összmagyar-regiszter létrehozására irányul és a kapcsolattartás fontos eszköze lehet. Ennek a jövő évtől kialakítandó regiszternek szerinte hatalmas nyomásgyakorló szerepe is lehet, például olyan helyzetben, mint a szlovák nyelvtörvény. „Meg fogunk harcolni minden magyarért” – fogalmazott Semjén Zsolt.
Németh: Régi adósságot törleszt a kormány
Németh Zsolt, a külügyi tárca parlamenti államtitkára köszöntőjében azt mondta: a Máért összehívásával régi adósságot törleszt a kormány. A szervezet – értékelése szerint – igazán hatékonyan 1999 és 2004 között tudott működni. Emlékeztetett arra, hogy az első Máért a nemzeti összetartozást és az autonómiát tekintette a magyarság megmaradása legfontosabb zálogának. Ma sem fogalmazhatunk másként – tette hozzá.
A Máért eddigi történetét felidézve kitért arra: a státustörvény 2002-es elfogadása óta azt lehetett tapasztalni, hogy felbomlott az egység először a határon túli és az anyaországi magyarság között, majd a határon túli szervezeteken, közösségen belül.
A politikus a közelgő magyar uniós elnökségre utalva azt mondta, hogy az elkövetkező években reményeik szerint megkezdődhet a húsz év alatt kidolgozott autonómiarendszer, az oktatási-kulturális stratégia megvalósítása az óvodától az egyetemig, beleértve a szakképzést is, s a határtérségek fejlesztésének látványos folyamata.
Az államtitkár szerint egy rendkívül ígéretes, reményteli időszak áll a magyarság előtt. Az összetartozás-tudatunknak különösen fontos lendületet adhat az állampolgársági törvény sikeres megvalósítása a Kárpát-medencében és a világ legkülönbözőbb pontjain, így a szórványterületeken is.
Orbán: Realista nemzetpolitika szükséges
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség, amelyben egy percre sem szabad elfelejteni, hogy az „egységes magyar nemzet létezik”, hozzátéve: ez a garancia arra, hogy soha többet ne lehessen a nemzetpolitikában olyan hibákat elkövetni, mint amilyenek az elmúlt hat évben megnyomorították sokmillió magyar ember életét. Orbán Viktor kiemelte, szakítani kell a hamis realistákkal, akik azt állítják, Magyarország sorsa önmagán kívül dől el. Ebben a gondolkodásmódban ugyanis nincs jövő – jegyezte meg. Ebben az évben meg kell őrizni a lelki erőt, a magyar nép által a választásokon létrehozott egységet és az akcióképességet – sorolta a miniszterelnök.
A következő egy év döntő, a lehetőségek kihasználása pedig erkölcsi kötelesség – hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy szerinte a nemzetközi kapcsolatok rendszere meg fog változni, az ideológiailag motivált kapcsolatok átadják helyüket az ideológiamenteseknek.
A 2004. december 5-i népszavazást úgy értelmezte, az akkor hatalmat gyakorlók arra akarták rávenni az embereket, hogy „külön-külön írjuk a magyar nemzet nagy könyvét”. Orbán Viktor szavai szerint ez egy beteges politika. Az idei országgyűlési választás azonban válasz volt 2004. december 5-re, szakítottak ezzel a beteges gondolkodásmóddal – hangsúlyozta.
LAPZÁRTAKOR: Elítélték a szlovák nyelvtörvényt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tagjai abban a zárónyilatkozatban, amelyet a tanácskozás minden résztvevője aláírt. Semjén Zsolt azt mondta: példátlan nemzeti egység valósult meg a Máérten. Semjén Zsolt a zárónyilatkozatot ismertetve kiemelte: a Máért résztvevői üdvözlik a nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárság megszerzéséről szóló törvényeket, és állást foglaltak a különböző autonómiaformák mellett. |