A magyarországi képviselők 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett hozták meg a kettős állampolgárság egyszerűbb és kedvezményes megszerzésére vonatkozó döntésüket, amelyet nagy taps fogadott az ülésteremben. Nemmel voksolt az előterjesztésre a szocialista Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor. Tartózkodott három MSZP-s – Baracskai József, Oláh Lajos, Vitányi Iván – és két LMP-s – Dorosz Dávid és Szabó Tímea – képviselő. Nem voksolt 21 szocialista frakciótag, köztük Lendvai Ildikó leköszönő pártelnök.

Az igen szavazatokat 224 fideszes, 34 KDNP-s, 32 szocialista, 43 jobbikos és 11 LMP-s képviselő adta le. Támogatta szavazatával a javaslatot az MSZP frakcióvezetője, Mesterházy Attila és a volt házelnök, Szili Katalin.

Az előterjesztő fideszes és KDNP-s politikusok, Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt azt javasolták, hogy a „kettős állampolgárságról” szóló jogszabály az augusztus 20-i nemzeti ünnepen lépjen hatályba, de csak 2011. január 1-jétől kelljen alkalmazni.

A magyar Országgyűlés reggeli döntése után Pozsonyban azonnal összehívták a szlovák kormányt, amely megvitatta a szlovák állampolgársági törvény módosítását. A nyilvánosságra került javaslat szerint arról van szó, hogyha ezentúl egy szlovák állampolgár önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot. Emellett nem tölthet be bizonyos munkaköröket sem, amelyek kapcsolatban vannak a nemzetbiztonsággal – például a rendőrség vagy a biztonsági szolgálatok.

FOTÓ: AGERPRES

Míg kedden a magyar lépést elítélő politikai határozat szövegében egységesek voltak a szlovák pártok, addig a konkrét szlovák válaszlépésekkel kapcsolatban megoszlanak a vélemények.A legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) ellenzi, hogy megbüntessék a szlovákiai magyarokat. A párt bejelentette: saját javaslatot terjeszt elő ebben az ügyben. Korábbi közlés szerint ennek lényege: elfogadni egy olyan törvényt, amely kimondja, hogy a magyarországi módosított állampolgársági törvény szlovák állampolgárokra nem alkalmazható.

A szlovák kormányfő szerint „rosszul” kezdett az új magyar kormány. Robert Fico úgy véli: a kettős állampolgárságot lehetővé tevő törvény elfogadása, valamint az a tény, hogy Orbán Viktor első hivatalos útja Lengyelországba vezet, „felesleges idegességet váltott ki”. A szlovák kormányfő szerint, ha a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői valóban kérni fogják a magyar állampolgárságot, ahogy ezt Csáky Pál pártelnök jelezte kedden, akkor el kell, hogy veszítsék parlamenti mandátumukat.

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) üdvözölte az Országgyűlés döntését a magyar állampolgársági törvény módosításáról – közölte az MTI tudósítójával Dunajsky Éva, a párt szóvivője. A szlovák kormány által ezzel kapcsolatban kiváltott „hisztériát” az MKP „feleslegesnek és eltúlzottnak” tartja. A párt felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar törvényt csak 2011. január 1-jétől fogják alkalmazni, s addig van elég idő a nézeteltérések tisztázására.

Leszögezte: a párt készen áll arra, hogy azoknak a szlovák állampolgároknak, akiket kettős állampolgárságuk miatt sérelem érne, a nemzetközi fórumokon is védelmet nyújtson.

Martonyi János leendő magyar külügyminiszter szerint semmiféle biztonságpolitikai kockázatot nem jelent az, hogy Magyarország egyéni kérelmek alapján lehetővé teszi a szomszédos országokban élő magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzését.

Semjén Zsolt szerint semmiféle etnikai vagy egyéb diszkrimináció nem szerepel a kettős állampolgárságról szóló törvényben, az semmilyen európai, nemzetközi fórumon nem támadható. A választójogra vonatkozó felvetésre kifejtette: abban az esetben van szavazati joga, ha magyarországi lakcímmel rendelkezik. Arra a kérdésre, hogy tervezik-e ezt megváltoztatni, a pártelnök úgy reagált: erre a választójogi törvényben kell visszatérni.

A Jobbik üdvözli a magyar állampolgárságról szóló törvény parlamenti elfogadását, a jogszabályt a „nemzetegyesítés és nemzetépítés újabb nagyon fontos állomásának” tartja.

Mesterházy Attila szerint a Fidesz-kormány lesz a felelős minden olyan problémáért, amelyet a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása okoz, mivel a többség nem támogatta a szocialisták azon kezdeményezését, hogy halasszák el az erről szóló voksolást.

Az új szabályok már nem követelik a magyarországi megélhetést és lakást, az alkotmányos alapismeretek vizsgát, s azt sem, hogy magyar nemzetiségűnek vallja magát a honosítást kérő. Az a határon túli magyar honosítható a jövőben kedvezményesen, aki megfelel a következő követelményeknek: a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban; honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti; felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását; a magyar nyelvtudását igazolja (ez utóbbitól el lehet tekinteni cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetében).

A jogszabály lerövidíti a határidőket: a miniszternek eddig honosítás esetén tizenkét hónapja, visszahonosítás esetén pedig hat hónapja volt rá, hogy benyújtsa a köztársasági elnöknek a honosítási kérelmet. Ez a határidő mindkét esetben három hónapra rövidül le úgy, hogy ebbe az időtartamba nem számít bele az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.

A honosításról, illetve visszahonosításról továbbra is a köztársasági elnök dönt, a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján.

A kérelmeket be lehet nyújtani a települési – fővárosban a kerületi – önkormányzat polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél; a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőnél; a magyar konzuli tisztviselőnél; a kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervnél.