A múlt héten csütörtökön megkezdődött háromnapos, Felzárkózásunk a kibővült Európában című tanácskozás során 700 magyarországi és romániai közgazdász szakember cserélt véleményt Magyarország, illetve Románia gazdasági fejlődésének folyamatairól, gazdaságpolitika célkitűzéseiről, a nemzetközi kapcsolatokról és az Európai Unió nyújtotta lehetőségekről.

Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a vándorgyűlés megnyitóján azt hangsúlyozta, hogy Debrecen a hozzáadott értéket képviselő iparágak és szolgáltatások letelepítését célozta meg, s ennek köszönheti nagyarányú fejlődését.

A résztvevők nyolc szekcióban tekintették át a gazdaságpolitikával, az államháztartással, a pénzügyekkel, a vállalkozásokkal, a külgazdasággal, az informatikával, a területfejlesztéssel és európai támogatásokkal, illetve az ellenőrzéssel kapcsolatos szakmai kérdéseket.

A szekciókon elhangzottakat a szombati záró plenáris ülésen összegezték a szekcióvezetők.

Magyarország „vihargazdasági zóna”
Kádár Béla akadémikus, az MKT elnöke csütörtöki előadásában leszögezte: javult Magyarország és a magyar kormányzat pénzügyi manőverező képessége. Az akadémikus arról beszélt, hogy a magyar gazdaság túljutott az „életmentő műtéten”, de szerinte ezen az úton az egyensúlyhiány tovább nem javítható. Megítélése szerint a bérbefagyasztás, az adóemelés útja tovább már nem járható, mert könnyen társadalmi-politikai deficitté változhat. A tudós utalt a nemzetközi egyensúlybontó hatásokra, mondván, „sok a sokk a nemzetközi pénzügyi világban”, és szerinte Magyarország még nem került ki a nemzetközi „vihargazdasági zónából”.

Az MKT elnöke hangsúlyozta: minden kormányzat bizonyos kényszermechanizmusokkal tudja javítani a pénzügyi mutatóit, de az rendszerint növekedési áldozatokkal jár. Hozzátette: Magyarország exportját tekintve lemarad az igényes piacokon. Megítélése szerint a világgazdaság növekedése tudásintenzívvé vált, amiben jelentős szerepe van az emberi erőforrás-fejlesztésnek.

Fontosnak nevezte egy-egy ország vezetési színvonalát. Magyarországon speciális eset van ezen a téren – Kádár Béla szavai szerint – egyfajta hungarikum –, hogy ma már a tőke képviselete közvetlenül veszi át a kormányzati szférát. A gondok között említette, hogy az államigazgatásba bekerült ifjú üzletembereknek kedvezőtlen a legitimitása, s egyfajta generációs deficit is megfigyelhető. „A kormányzást nem lehet kommunikációs technikákkal helyettesíteni, kormányozni kell, ehhez pedig mesterségbeli tudás szükséges” – jelentette ki Kádár Béla.

Bajnai Gordon: Nem jó a szerkezet
Pénteken szekcióülésekkel folytatódott a rendezvény. A Területfejlesztés-európai támogatások szekcióban Bajnai Gordon magyar önkormányzati és területfejlesztési miniszter a fejlesztés és a változás összefüggéseiről beszélt.

Nincs fejlődés változás nélkül, Magyarországnak változásra van szüksége – jelentette ki a miniszter, aki szerint a kitörést a kultúraváltás jelentheti. Úgy vélte, legalább négy területen: az öngondoskodás, az egyéni teljesítmények tisztelete, a normakövetés és a társadalmi szolidaritás terén van szükség kultúraváltásra.

A miniszter szerint Magyarország a második szerkezetváltás előtt áll. Megjegyezte, hogy az országban évente 2 százalékkal nőtt a foglalkoztatás a nem versenyképes szektorban az elmúlt években, miközben ugyanennyivel csökkent az exportképes szektorokban. Ez nem jó szerkezet, ezért Magyarországon olyan növekedést kell a fejlesztéspolitikának segítenie, amely az exportképes, versenyképes vállalkozásokat támogatja – mondta.

Bajnai Gordon szerint minél erősebb kis- és középvállalkozói szektorra van szüksége az országnak. Ezért a napokban olyan programot indítanak, amely 100 ezer magyarországi kkv-t juttat európai uniós forráshoz. Közlése szerint 2 ezer milliárd forintos forrás nyílik meg a vállalkozások számára tőkeáttételen keresztül.

Megemlítette, hogy az EU negyedikként fogadta el Magyarország mind a 15 regionális operatív programját, ami kiemelkedő sikert jelent. Már ezt megelőzően januárban indították az első pályázatokat, amelyeknek 1100 nyertese van. Közölte: már megjelent 66 pályázat, s már elvihető több mint 550 milliárd forint. Év végéig 200 pályázat nyílik meg, ebből 32 vállalkozásfejlesztési pályázat, több mint 120 milliárd forintos forrással.

Borbély László: Túl nagyok a fejlesztési régiók
Borbély László, a Fejlesztési, Közmunka- és Lakásügyi Minisztérium vezetője előadásában arról beszélt, hogy Románia uniós csatlakozása új helyzetet teremtett az ország számára. Jelenleg a csatlakozás utáni stratégián dolgoznak, de legnagyobb hibájuknak mondta, hogy Romániában még nem tudatosodott, hogy teljes jogú tagállama az Európai Uniónak.

A miniszter szerint „a magyar leszakadó keletet kell együttműködtetni a legfejlettebb romániai nyugattal” – mondta.

Borbély László megítélése szerint a jelenlegi romániai gazdasági régiók túl nagyok, nem működőképesek. Ugyanakkor jók a makrogazdasági mutatók, van fejlődés, sok pénzt fordítanak infrastrukturális fejlesztésekre Romániában – tette hozzá.

Végezetül a határ menti együttműködés fontosságáról beszélt Borbély László. Megítélése szerint Magyarországgal is össze kell hangolniuk a határ menti fejlesztéseket, a pólusprogramot, s az infrastrukturális beruházásokat.

Kovács Árpád: A tiszta ész diktatúrájára van szükség
A magyarországi Állami Számvevőszék (ÁSZ), a magyar Pénzügyminisztérium (PM) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) példamutató, korrekt kapcsolatrendszerben dolgozik együtt – jelentette ki Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke a vándorgyűlés szombati záró, plenáris ülésén.

Kovács Árpád ugyanakkor feltette a kérdést, hogy kell-e mindehhez politikai konszenzus?

A gazdaság és a politika viszonyáról szóló előadásában kifejtette: amikor arról beszélünk, hogy hozzunk létre közgazdasági erős szervezetet, ami felülbírálhatja a parlament döntését, akkor közgazdasági szempontból fenyegeti diktatúra a parlamenti demokratizmust.

„A tiszta ész diktatúrája valamiféle demokratikus összefogás helyett” – mondta az ÁSZ elnöke.

Kovács Árpád szerint „nem menekülhetnek” a közös felelősségtől, a szakmai együttműködés csak a tolerancia elfogadásával működik.

Az ÁSZ elnöke annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy „jogunk van a magyar állam egészének teljesítéséről szakmai értékelést kapni”. Ez azonban más ÁSZ-t és más PM-et igényel – fűzte hozzá.

Az ÁSZ tapasztalataira hivatkozva úgy vélekedett, hogy a reform nem mindennek a felforgatását jelenti, hanem elemenként megvalósuló változások sorát, ami jól átgondolt modernizációs rendbe illeszkedik. Kovács Árpád is elsődlegesnek nevezte a költségvetés egyensúlyának fenntartását és a hitelességet, ami szerinte közpolitikai kérdés. Magyarország számára alapvető kérdésnek nevezte az államháztartás stabilitását és hosszú távú egyensúlyának a megteremtését. Az ÁSZ elnöke szerint a költségvetés kérdésében sokkal nagyobb szerepet kellene kapnia a Pénzügyminisztériumnak, mint jelenleg.

Veres János: adóreform 2009-ben
Veres János pénzügyminiszter előadásában arról szólt, hogy a reformok során úgy kellett hozzányúlni az államháztartáshoz, mint még soha. Mint fogalmazott: 2007-ben jobb lesz a hiány, mint azt tervezték, 2008-ra pedig kisebb hiányt tervezhetnek, mint amit a konvergenciaprogram rögzít. Szavai szerint a nyugdíjrendszer, az egészségügy, az oktatás és a közigazgatás nem fenntartható, ha nem avatkoznak be. Szerinte az önkormányzati szféra sem finanszírozható jelenlegi formájában, de ebben nem sikerült ötpárti konszenzust teremteni.

Veres János szerint a GDP növekedésének forrása elsődlegesen az lesz, hogy a költségvetés nem szívja el a pénzt a vállalkozásoktól. Ehhez kapcsolódva megjegyezte: 2009-ig ezer milliárd forinttal csökken a költségvetés pénzelszívó hatása. Ugyanekkor duplájára, ezer milliárd forintra nő az EU-források nagysága. E komoly növekedési forrásból Magyarország gazdasági növekedése ismét 4 százalék fölötti lesz – fűzte hozzá.

Felvázolta a GDP-növekedés 2011-ig tartó ütemét is. Míg ez az arány az idén 2,2 százalék, jövőre 2,8 lesz, 2009-re 4,2, 2010-re 4,3, 2011-re pedig 4,5 százalék, miközben az EU várható növekedési átlaga 2 százalékos lesz. Az adók terén egyszerűsítést, a versenyképesség javítását és a gazdaság fehérítését ígérte jövőre a pénzügyi tárca vezetője. Veres János bejelentése szerint a nagy változást jelentő adóreform 2009-re várható. Ekkorra módosítják az adóstruktúrát, ami javítja a helyzetünket az adórendszerben – közölte a magyar pénzügyminiszter.

Lassan kell sietni az euró felé
Mugur Isărescu, a Román Köztársaság Nemzeti Bankjának kormányzója angol nyelven tartott szombati előadásában emlékeztetett rá, hogy 1999-ben az egy főre jutó GDP Romániában még 23,2 százaléka volt az európai átlagnak. Ettől az időszaktól a külföldi tőkebefektetések folyamatosan, jelentősen növelték a termelékenységet, ami erőteljes felzárkózást eredményezett. Az idén 6,1 százalékos GDP-növekedésre számítanak Romániában – tette hozzá a jegybankelnök.

Mugur Isărescu beszélt a gazdasági szerkezet átalakulásáról is. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy jelentősen növekszik a szolgáltatások súlya, de a mezőgazdaság részesedése még jóval nagyobb az európai átlagnál. Az euró bevezetéséről szólva a román jegybankelnök úgy fogalmazott: „olyan lassan kell sietni, ahogy csak lehet”. Közlése szerint 2007-től ötéves programot indítanak annak érdekében, hogy 2012-re elérjék az ERM II. árfolyam-mechanizmust, s számításaik szerint így 2014-re bevezethetik az eurót Romániában.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a debreceni közgazdászfórumon nem elsősorban a jegybank monetáris politikájáról beszélt, hanem hazánk külpiaci versenyképességéről. Ezzel összefüggésben számos kérdést tett fel. Például azt, hogy valóban jobb-e a külpiaci teljesítményünk versenytársainknál, vagy azt, hogy miért maradnak el a magyar exportárak a szomszédos országok termékeinek exportáraitól.

Simor András ugyancsak feltette a kérdést: miért torpanhatott meg a magyar termékstruktúra fejlődése. A jegybankelnök megfogalmazta javaslatait is a magyar versenyképesség jelentős javítása érdekében. Ehhez Simor András szerint stabil makroháttér, vagyis egyensúlyos költségvetés, alacsonyabb adók, csökkenő kiadások kellenek.

A jegybankelnök szerint újra kell gondolni hazánkban az egyéni és az állami felelősség kérdését is. „Az állami szektorban is véget kell vetni a szocializmusnak” – mondta Simor András, hozzátéve, hogy az állami szektorban is mérni kell a hatékonyságot, a teljesítményt és be kell vezetni a jutalmazás avagy a büntetés eszközeit. Beszélt arról is, hogy javítani kell az üzleti környezetet, s a vállalkozási szférában erősíteni kell a termékfejlesztést, valamint a vállalati K + F-et. Végezetül a bérköltségek kontrollját nevezte szükséges lépésnek Simor András.

A magyar–román közgazdász-vándorgyűlés Colţea Tibornak, az RMKT, illetve Kádár Bélának, az MKT elnökének a zárszavával fejeződött be.