Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter elmondta, hogy a kormány nem fogja felülvizsgálni 2011-ben a megszorító intézkedéseket, hiszen a cél a közszféra és a nyugdíjrendszer kiadásainak a stabilizálása. A pénzügyminiszter leszögezte: a közszférában már az idén új bérezési rendszer lép életbe, amely tovább csökkenti a különböző közalkalmazottak közötti jövedelemkülönbségeket. Vlădescu szerint ugyanabba a bérkategóriába tartoznak majd azok a tisztviselők is például, akik egy vidéki polgármesteri hivatalban dolgoznak vagy a központi államapparátusban, hiszen a felelősségük egyforma.
Az új bérrácsról a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokon a kormány azt a csökkentett és korlátozott béralapot tekinti majd kiinduló pontnak, amit tartalmaz a kormány szándéklevele. Ez a dokumentum az IMF-el szemben vállalt kötelezettségeket tartalmazza. Vlădescu szerint a szándéklevél magában foglalja azt a közalkalmazotti létszámot, amennyit foglalkoztathat Románia. Jeffrey Franks tegnap 250 ezer állami alkalmazott elbocsátásáról beszélt, de hangsúlyozta, hogy a kormánynak nem egy év alatt kell lefaragnia a 2006-os szintre a közalkalmazotti létszámot, hanem több év is a rendelkezésére áll.
Teljes tanácstalanság – brutális megvonásokat vetnek be mentőövként – AGERPRES  |
A tegnap nyilvánosságra került a kormány által kidolgozott szándéklevél egyik melléklete is, amelyben egyebek között az olvasható, hogy észszerűsíteni fogják a közszférában dolgozók számát, de az elbocsátásokról semmi konkrétumot nem lehet tudni. Jeffrey Franks is közölte, hogy az IMF és a kormány közötti megállapodásról szóló dokumentumok nem tartalmaznak konkrét számokat a várható elbocsátásokról.
A szándéklevélből az is kiderül, hogy a közalkalmazottak jövedelme több mint 25 százalékkal csökken, hiszen az idén nem kapnak tizenharmadik fizetést sem. Ezenkívül adóztatni fogják az ebédjegyeket, amivel a magáncégek kiegészíthetik dolgozóik jövedelmét. Szintén adót vetnek ki a bankbetétek kamatára, a tőzsdei tranzakciókra, a végkielégítésekre, és megszüntetik az IT szektorban a programozóknak nyújtott kedvezményeket.
Ezentúl az önkormányzatoknak is nehezebb lesz, hiszen a bruttó hazai termék 0,3 százalékával csökkentik a helyhatóságoknak átutalt pénzeket. A kormány azoknak is áthúzza a számításait, akik korengedményesen akartak nyugdíjba menni a következő időszakban, hiszen a kabinet vállalta: ideiglenesen felfüggeszti a korhatár előtti nyugdíjazást. A kormány a korábbi betegnyugdíjazások ellenőrzésétől és az egészségügyben a részleges fizetéses rendszer bevezetésétől is plusz jövedelmekre számít. A kormány vállalta azt is, hogy bezárja a legkevésbé hatékonyan működő 150 kórházat, és csökkenti a kórházi ágyak számát 9200-zal. A fűtéstámogatást is csökkentik a GDP 0,3 százalékát kitevő összeggel. A szándéklevélből az is kiderül, hogy amennyiben a mostani megszorító intézkedések alkalmazása kudarcot vall, elkerülhetetlenek az újabb bevételnövelő intézkedések, ami gyakorlatilag a legfontosabb adónemek (az áfa és az egységes adókulcs) emelését jelenti.
Az IMF GDP 6,8 százalékát kitevő államháztartási hiányt hagyott jóvá Romániának, amit hazánknak várhatóan a gazdaság stagnálása, vagy éppen visszaesése mellett kell teljesítenie. Korábban az IMF 1,3 százalékos, majd 0,8 százalékos gazdasági növekedést jósolt, de ezek a becslések túlságosan derűlátónak bizonyultak. A szakszervezetek és az ellenzéki pártok nem fogadják el a megszorító intézkedéseket. A szakszervezetek bejelentették, hogy naponta sztrájkőrséget állnak a kormány előtt.
A pénzügyminisztérium úgynevezett szolidaritási alap létrehozását tervezi, amit a magas bérekkel rendelkező állami vezetők fizetésének egy részével töltik fel. A Hotnews című portál értesülései szerint a szaktárca egy olyan rendeletet tervez elfogadni, ami szerint 90 százalékkal adózzák meg a 9 500 lejnél magasabb jövedelmeket az állami vállalatoknál. Traian Băsescu korábban bejelentette, hogy az év végéig hajlandó egy szolidaritási alapba utalni fizetését.