Tudatos választás, értékes diákok

Andrei Marga, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora tanévnyitó beszédében a kilencven évvel ezelőtt megalakított román tannyelvű egyetemre összpontosított, majd a jelenlegi helyzetet ecsetelte. Megtudtuk: mára a hallgatók száma – a doktorandusokkal együtt – megközelíti az 55 000 főt. A 1993–2009 közötti nagy infrastrukturális beruházás több mint 25 új épületet eredményezett. Az ünnepségen részt vevő Emil Constantinescu beszédében méltatta a BBTE eddigi eredményeit. A rektor az egyetem létesítésének kilencvenedik évfordulója alkalmával díszoklevelet is átadott Constantinescunak.

A magyar tagozat déli megnyitóján Magyari Tivadar rektorhelyettes ismertette az újdonságokat: a tavalyi 61 szakhoz képest idén 67-en folyik magyar oktatás, de jövőre talán a magyar tannyelvű muzeológia és művelődésszervező szakra is szervezhetnek felvételit. Enyhe javulást tapasztaltak a beiratkozók tanulmányi eredményeiben. Ebben az évben két és félszeres volt a túljelentkezés a tandíjmentes helyekre, s robbanásszerűen nőtt a magyarországi beiratkozók száma. „Minél tudatosabban választanak egyetemi szakot a fiatalok, és minél kevésbé ülnek fel divathullámoknak, annál értékesebb diákjaink, később pedig szaktársaink lesznek”, fejtette ki Magyari. A most induló elsőévesek közel hetven százaléka tandíjmentesen tanul, míg a román tagozaton a tandíjmentesek aránya negyven százalék körüli.

Rossz helyzetben a felsőoktatás

Magyari közölte: több romániai egyetem vezetősége, így a BBTE-é is, úgy ítélte meg, hogy a romániai felsőoktatás soha nem volt rosszabb helyzetben, mint most, s ez nem csupán a gazdasági válságnak tulajdonítható. „A hazai egyetemek soha nem voltak ennyire magukra hagyva, soha nem volt ennyi egymásnak ellentmondó rendelet, ajánlás, szabály, előírás. Ebben az általános állapotban a romániai felsőoktatási kormányzat – a minisztérium felelős szerve – nem tud (nem is tudott soha) jól működő autonómiát biztosítani a felsőoktatás számára azon a néhány ponton, ahol mégis szükséges volna az észszerű állami koordináció és segítség, s a minimális közös szabályok felállítása, azok betartása és betartatása. Ehhez még hozzáadódik sajnos az a rendetlenség, szétfolytság, ami viszont egyetemünk túlzott szerteágazásából származik”, hangsúlyozta a rektorhelyettes.

Garantált autonómiát kérnek a magyar vezetők

Magyari kitért arra is, hogy tavasszal a BBTE, egy külföldi professzorokból is álló szakbizottságtól megkapta a kiemelt egyetem minősítést, s akkor a bizottság meghallgatta a magyar tagozat vezetőségének álláspontját is. „A vezetőség magyar tagjai elmondták: nagyobb és szabályozott, garantált autonómiára tartunk igényt, azután is, hogy számos probléma időközben megoldódott. Sikerült egyezségre jutnunk két kényes évforduló kapcsán a román tagozattal. A lényeg az volt, hogy a román egyetem kilencven éves évfordulójának szentelt megemlékezésekből hiányozzon a diadalmaskodó hangsúly. A másik a Bolyai Egyetem felszámolásának ötvenedik évfordulója. A lényeg az volt, hogy a román tagozat tudomásul veszi: különböző megemlékezések lehetnek. Az egyetemről készült új bemutató füzetből, illetve filmből már kimaradt az a rész, amely pozitív fejleménynek mondta az 1959-es egyesítést. Helyette bekerült az a megfogalmazás, hogy a két egyetem egyesítése politikai tett volt, és az akkori rossz idők politikája nyomta rá bélyegét”, zárta beszédét Magyari. A rektorhelyettes beszéde után Horváth István, a szociológiai kar oktatója tartotta meg előadását Kisebbségi nyelvi jogok és kisebbségi nyelvhasználat Romániában címmel.