Szép dolog a Budapesti Alborada jazzbandától, hogy nem perui névrokonát, az Grupo Alborada-t választotta partnerzenekarnak a Hungaroconnections project keretében... Szerencsére mégiscsak erősebb a nyelvi „rokonság”, így a Swinging Train vendégeként október 21-én Kolozsváron élvezhettük a produkcióját. Bár a két zenekar korábban más helyszínre tervezte a fellépést, a hangulatos koncertnek kivállóan megfelelt a tízedik szülinapját ünneplő Insomnia.

Rég nem éreztem magam ilyen jól egy dzsessz koncerten, pedig egy héttel korábban a Transilvania Jazz Festival néhány előadásán is jelen voltam. Persze, egy olyan kávézóban, mint az Insomnia sokkal közelebbi, intimebb kapcsolat jöhet létre zenekar és közönsége között, mint egy ezer férőhelyes teremben. Az Alborada bossa-nova alapú muzsikája pedig tökéletesen beleillik egy ilyen kávézó atmoszférájába. A pesti csapat zenéje azonban jóval túllépi a bossa határait keleties, balkáni ízeket keverve bele. Így aki italozás, kávézás közben jobban odafigyelt a produkcióra, rendkívűl izgalmas zenélésnek lehetett szem- és fültanúja. A „habot a tortán” a saját szerzemények magyar dalszövegei jelentették. Szerzőjük, Szlávics Anna énekével hamar elbűvölte a közönséget, míg Rock Tamás gitárjátéka helyenként a legendás Friday Night in San Francisco lemez hangulatát varázsolta Kolozsvár vasárnapi estjébe. A kincses városba hazatért Csobot Miklós virtuóz basszus-szólóival bizonyította, hogy nem „mai gyerek” a pályán, míg Katók István szaxis hozta a dzsesszes fílinget, Görgényi Gábor és Térfy András a parázs ritmusokat. Az első lemezének felvételein munkálkodó Alboradaról remélhetőleg még hallunk Kolozsváron. Addigis következik a „visszavágó”, vagyis a Swinging Train pesti fellépése az Alborada vendégeként.