Hazánkban a zöldek heves tiltakozását váltotta ki, hogy a környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztérium - egy közvitára bocsátott rendelettervezet szerint - 1700 nagyragadozó (552 medve, 657 farkas és 482 vadmacska) kilövését akarta engedélyezni. Az állatvédők több mint húszezer aláírást gyűjtöttek interneten a nagyvadak védelmében.

Hazánk uniós csatlakozása óta az évről évre növekvő kilövési kvóták alapján mintegy ötezer nagyragadozót lőttek ki Romániában. A kvótákat minden évben a brassói egyetem erdészeti karának - valójában egy azzal szerződésben álló alapítványnak - a tanulmánya alapján hagyják jóvá, de a szakértők között számos vadász is van.

Az ügyészség most azt próbálja kiderítetni, hogy a kvóták megállapítását a nagyragadozók állományának túlszaporodása, illetve az általuk okozott kár indokolta-e, vagy a tanulmány készítői - esetleg anyagi érdekeltségük miatt - valójában meghamisították a számokat, tekintettel arra, hogy a trófeavadásztatás jó üzlet. Romániába évente több ezer vadász érkezik külföldről, akik akár tízezer eurót is kifizetnek egy-egy nagyragadozó trófeájáért.

Cristina Paşca-Palmer környezetvédelmi miniszter bejelentette: felfüggeszti a rendelet kibocsátásának folyamatát, így ezzel gyakorlatilag felfüggeszti a nagyragadozók trófeavadászatát is. A tárca vezetője elárulta: éppen azért bocsátotta közvitára a rendelet tervezetét, mert felmerült benne a gyanú, hogy a kvótákat rutinszerűen hagyják jóvá. Hozzátette: addig nem lesz újabb kilövési kvóta, amíg a román tudományos akadémia is meg nem erősíti a brassói szakértők adatait.

A vadászok és környezetvédők vitájának - a trófeavadászat váratlan felfüggesztése nyomán - most többek között a székelyföldi gazdák isszák meg a levét. Hargita és Kovászna megye önkormányzati elnökei - Borboly Csaba és Tamás Sándor - a miniszteri bejelentés előtt közös sajtótájékoztatón panaszolták el, hogy a térségben egymást érik a medvetámadások, és a nagyvadak nemcsak anyagi károkat okoznak, hanem az emberek életét is veszélyeztetik, miközben a sajtó csak az állatvédők érveitől hangos.

A székelyföldi elöljárók szerint a medveállományt nem fölé- hanem alábecsülik, és a székelyföldi kilövési kvótát legalább másfélszeresére kellene emelni ahhoz, hogy a vidékiek még ki merjék engedni estefele a gyerekeiket a házból. (4)