Yves Mathieu-Saint-Laurent néven látta meg a napvilágot az algériai Oranban, ahová elzászi nagyszülei menekültek az 1870-es francia-porosz háború idején. Tizenhét évesen Párizsba ment, hogy divattervezőnek tanuljon, első tervei a Vogue magazinban jelentek meg. A lap főszerkesztője felfigyelt rá, és beajánlotta Christian Diornak, aki alkalmazta is divatházában. Dior 1957-ben bekövetkezett halála után Saint Laurent vette át a ház művészeti vezetését. Rögtön első kollekciója világsiker lett, a természetes vonalú Ligne Trapéze (Trapézvonal) megszabadította a ruhákat a vattatömésektől és a merevítőktől. 1960-ban kétéves katonai szolgálatra hívták be Algériába, de húsz nap múlva idegösszeroppanással kórházba került. Elektrosokkal kezelték, gyógyszerfüggővé vált, a Dior cég megvált tőle.
1961 decemberében Pierre Bergé társaságában megalapította saját divatcégét, első kollekcióját 1962-ben mutatta be. A következő években kiszélesítette és korszerűsítette a nők ruhatárát, utánozhatatlanul francia eleganciát teremtve. A tervező a szmoking, majd a ballonkabát és a fekete bőrdzseki nőiesítésével, az 1966-ban megjelent, klasszikussá vált női nadrágkosztümmel járult hozzá az unisex divat hódításához. Tőle indultak el az átlátszó anyagokból készült modellek (Nude-Look), amelyek a kor melltartó-ellenességével együtt szintén részeivé váltak a „szexuális forradalomnak”.
Divattervezői munkája társadalmi hatást is gyakorolt. A nemek egyenlőségét hirdette, forradalmasította a nők megjelenését, ahogy társa, Pierre Bergé mondta: Coco Chanel felszabadította a nőket, Saint Laurent erőt adott nekik. Alapelve volt, hogy a test vonala a legfontosabb, ezért nem szabad túldíszíteni egy ruhát, mert az rontja az eleganciát.
1966-ban nyitotta első saját márkanevű pret-a-porter üzletét Párizsban (ezekben az üzletekben elérhető áru divattermékeket árusítanak), s az YSL logó világszerte ismertté vált. Rendszeresen tervezett kosztümöket a színház, a tánc és a film világának, egy-egy kollekciója nagy művészek előtt tisztelgett, a bemutatókat Matisse, Picasso, van Gogh motívumaira építette. Az ő újítása volt a Mondrian-ruha, a pop art divat, afrikai, szaharai kollekciója is híres.
Kreációit a világ legjobban fizetett modelljei – Claudia Schiffer, Laetitia Casta és Carla Bruni, az akkori francia elnök, Nicolas Sarkozy felesége – mutatták be a kifutón, de viselte őket a francia film nagyasszonya, Catherine Deneuve is. A divattervező 1971-ben botrányt okozott, miután saját meztelen fotójával hirdette férfiparfümjét. Az illatiparban mégsem ez, hanem az 1977-ben megjelent Opium parfüm hozta számára a legnagyobb sikert.
Hatvanöt évesen, 2002-ben nyugalomba vonult. A szakmától a párizsi Georges Pompidou Központban rendezett ünnepi show-val és nagyszabású divatbemutatóval búcsúzott, divatházát is bezárta. Utolsó modellje, a 77 751 szériaszámú fekete, aranyfüzérekkel hímzett gyapjúkabátka Catherine Deneuve-nek készült. Utolsó éveit az Avenue Marceau-n vásárolt elegáns palotában töltötte, amely ma a róla elnevezett alapítvány otthona, ahol kiállításokat is rendeznek. 2007-ben a francia Becsületrend Főtisztje lett. Nem sokkal később agydaganatot fedeztek fel nála, a halál 2008. június 1-én érte. Temetésén Nicolas Sarkozy köztársasági elnök olyan alkotónak nevezte, aki elsőként emelte a divatot a művészet rangjára. Yves Saint Laurent ma is a francia kulturális örökség világszerte elismert része. (13)
