Az elemzés az illegális forrásból származó zenei felvételek felhasználásának káros hatásait vizsgálta 2005 és 2014 között az Európai Unió 19 tagállamában, ami lefedi az összes tagállam hangfelvétel-készítési és -publikálási iparágának 99 százalékát.

A 170 millió euró veszteségből 57 millió euró a fizikai hanghordozók piacához és 113 millió euró a digitális termékek forgalmához köthető. A zeneipar által elszenvedett veszteség aránya elérte a forgalom 5,2 százalékát. A kapcsolódó szektorok és az állam bevételkiesését is figyelembe véve ez az értékesítési veszteség összesen 336 millió euróra tehető. A csökkenő kereslet folytán ugyanis a vizsgált európai uniós tagországok mintegy 63 millió euró állami bevételtől estek el, továbbá a munkahelyek száma 2155-tel csökkent.

A jelentés arra is rámutat, hogy az illegális tartalmak felhasználásának növekedésével párhuzamosan jelentősen visszaesett a fizikai hanghordozók és a digitálisan elérhető zenei tartalmak forgalma. A tagországok közül a legnagyobb közvetlen bevételkiesést a saját hangfelvétel-iparában Nagy-Britannia szenvedte el 48,6 millió euróval, ami a brit zenei piac 5,7 százalékának felelt meg. A második helyen Németország, a harmadikon Franciaország áll 40,4 millió és 26,4 millió euróval. Ehhez járul hozzá a kapcsolódó iparágak és az állami szektor közvetett vesztesége, amely Nagy-Britannia esetében további 30, Németország esetében 26, Franciaország esetében 21 millió euró veszteséget jelent.

A legtöbb fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy az illegális tartalmak „fogyasztásával” mekkora kárt okoz valójában a gazdaságnak. Az EUIPO kutatása ugyanakkor rávilágít arra is, hogy az illegális zenei tartalmat felhasználók ugyan tisztában vannak a szellemi tulajdon értékével, mégis hajlamosak hozzáállásukat személyes körülményeikkel indokolni: a válaszadók legtöbbször úgy gondolják, hogy ha saját használatra nyúlnak az illegális tartalmakhoz, nem követnek el jogsértést. (13)