A túlnyomórészt fővárosi helyszíneken forgatott film története egy kiszolgáltatott, ám lebegni képes menekült fiú és egy lecsúszott, meghasonlott magyar orvos különös barátságáról szól. A film kontextusát a mai európai menekültválság adja, ebben a helyzetben történik egy olyan csoda a szereplőkkel, amely megkérdőjelez mindent, amiben eddig hittek.

„Hiszek abban a lehetőségben, hogy csodák irányítanak minket. A személyes véleményem az, hogy ha nem lennének csodák, akkor sokkal kevesebbet érne az életünk” – fogalmazott a rendező a keddi forgatás szünetében szervezett sajtótájékoztatón. Hozzátette: évekkel ezelőtt kezdett el foglalkozni a bevándorlás témájával, a Téli utazás című Schubert-dalciklushoz korábban filmjeleneteket is forgatott a bicskei menekülttáborban. A Felesleges ember forgatókönyvének első, három évvel ezelőtti kezdőmondata még a „Valamikor a jövőben” volt, az elmúlt bő egy év eseményeinek hatására viszont ezt törölni kellett.

Mundruczó Kornél hangsúlyozta: a menekültválsággal való szembenézés „nagyon sok mindent árul el rólunk személyesen, és általában az ideológiáinkról is”. Mint fogalmazott, a bevándorlás témája sok kockázattal jár, hiszen mindenkinek van róla véleménye. Ugyanakkor nehéz lenne politikai olvasatot adni a forgatókönyvnek, amely inkább egy morális válságban lévő orvos személyén keresztül mesél egy európai válságról.

A rendező szerint a kontinens „zuhanó állapotban” van, Európában „krízislogika uralkodik”, és „senki nem tud semmit”, ezért a Felesleges ember legalább annyira szól a zuhanásról, mint a repülésről.

A film koncepciójának fontos eleme, hogy a lebegést, a földtől való elemelkedést nem számítógépes utómunkával (CGI), hanem egy olyan különleges felfüggesztési technikával (kamera-riggelés) jelenítik meg az alkotók, amelyet magyar kaszkadőrök, kameramozgató és darus szakemberek fejlesztettek ki, kifejezetten erre a filmre.

Mundruczó Kornél elmondta: CGI-trükkök helyett azért nyúltak ehhez a technikához, mert szerették volna, ha a „budapesti házfal budapesti házfal, az utcán sétáló ember pedig utcán sétáló ember marad”, segítve a nézőt minél valóságosabb élményként átélni a föld feletti lebegés csodáját. A film alkotói több mint egy évet áldoztak arra, hogy a riggelés segítségével megszabaduljanak a hollywoodi szuperhős-filmekből is ismert, CGI által meghatározott képi világtól, és olyan újszerű perspektívát kínáljanak a nézőknek, ahonnan „más szemmel lehet ránézni a történetre”.

Farkas Balázs, a film függesztett kameramozgásért felelős szakembere a sajtóbeszélgetésen méltatta a bevándorló fiatal fiút játszó Jéger Zsombort, aki nagyon jól helytállt a kemény lélekjelenlétet igénylő levitációs jelenetek forgatásánál.

Jéger Zsombort – aki Mundruczó Kornél megfogalmazása szerint minden várakozást felülmúlóan teljesít a május végén kezdődött, és várhatóan augusztus közepéig tartó forgatáson – három hét alatt választották ki a szerepre, miután a korábban kiválasztott színész – egy Németországban menekültstátuszban élő szír fiú – végül nem tudta vállalni a forgatást.

Balsai Móni és Cserhalmi György mellett főszerepet játszik a grúz származású Merab Ninidze is, akit a rendező saját bevallása szerint 15 éve próbált megszerezni egy filmjéhez. Mundruczó Kornél elárulta azt is: a Fehér Isten című előző filmjében is játszott volna a színész, de akkor az utolsó pillanatba lemondta a szereplést, ezért neki kellett személyesen beugrania a rövid szerep erejéig. A színészek mellett valódi menekültek is szerepelnek a filmben, amelyben a menekültválsággal járó káosz lehető legpontosabb megfogalmazására törekedtek az alkotók.

A film magyar-német koprodukcióban készül a Proton Cinema gyártásában, a forgatókönyvet Wéber Kata írta, az operatőr Rév Marcell, a látványtervező Ágh Márton. A tervek szerint a Felesleges embert 2017 második felében mutatják be. (2)